Minden harmadik nyugdíjas durván megbánja, hogy aktív korban ezt csinálta: ez a 4 hiba teszi tönkre az életet
Képzeld el, hogy végre leteszed a lantot, hátradőlsz, és abban a szent pillanatban hasít beléd a felismerés: ezt az egészet, de tényleg az egészet, teljesen elszúrtam. Hát, a megkérdezettek harmada pont így van a nyugdíjba vonulásával – ez derült ki a Which? friss felméréséből, ami kíméletlenül rávilágít a négy leggyakoribb hibára.
A lista élén, toronymagasan, a pénz áll.
Vagyis annak a hiánya. A megkérdezett nyugdíjasok majdnem fele veri a fejét a falba, amiért nem tett félre többet. Többen, akik jó fizetésért dolgoztak, úgy érzik:
A matek itthon is rideg. Egy „mérsékelt” megélhetéshez Magyarországon kétszázezer forint körüli összeg kellhet. A KSH szerint 2025 januárjában az öregségi nyugdíj átlaga 242 327 Ft/hó volt. A minimálnyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) pedig továbbra is 28 500 Ft/hó. Ezt a gyakorlat nyelvére lefordítva:
– miközben a „szerény, de folyamatos megélhetéshez” becsült küszöb ennek a többszöröse.
Aztán ott a következő probléma: hiába van meg a pénz,
ha rosszul időzítünk.
A felmérésben minden tizedik ember úgy érezte, túl korán hagyta abba a munkát. Aki az ötvenes éveiben hagyta ott a teljes állását, nemcsak a pénzt sajnálja. Többen állítják, hogy
Aztán hozzáteszik a legfájóbb pontot: bár a plusz pénz jól jönne nyugdíjasként, a legnagyobb bánatuk, hogy nem tudták teljesen kibontakoztatni a képességeiket. Persze az éremnek van másik oldala is: feleannyian bánták, hogy túl sokáig húzták, de nem mertek lépni, mert bizonytalanok voltak a pénzügyeikben.
Ez pedig egyenesen átvezet
a harmadik nagy megbánáshoz:
a tervezés teljes vagy részleges hiányához. Az emberek közel harmada még csak el sem gondolkodott azon, hogyan fogja menedzselni a pénzügyeit nyugdíjban. De ez nem csak a számokról szól. Sokan arról beszélnek, mennyire elveszettnek érzik magukat. Nem voltak tanfolyamok a nyugdíjra való felkészülésről, a fix büdzséből való gazdálkodásról, vagy arról, hogyan lehet önkéntes vagy közösségi csoportokhoz csatlakozni.
A bérekkel, a nyugdíjjal és a nyugdíjba vonulással legalább a középiskola utolsó szakaszaiban foglalkozni kellene.
És ha már minden klappol, jön a nagy mumus, amiről senki sem szeret beszélni:
az időskori gondozás költsége.
A megkérdezettek fele retteg attól, hogy nem tudja majd megfizetni, ha szüksége lesz rá. A félelem nem alaptalan: Magyarországon az időskori gondozás ára nagy szórást mutat attól függően, hogy önkormányzati/közfinanszírozott vagy piaci megoldásról van szó: budapesti önkormányzati idősotthonoknál 2025-ben az intézményi térítési díj nagyságrendileg 3 805–5 630 Ft/nap (kb. 114–169 ezer Ft/hó) ,
Otthoni ellátásnál az önkormányzati „házi segítségnyújtás” gyakran jövedelemsávos, például Budapest Józsefvárosban 2025-től 0–2 000 Ft/óra (jövedelemtől függően), míg a piaci otthonápolásnál tipikus 2 000–4 000 Ft/óra (szélső értékekkel magasabban is), napidíjként pedig gyakran ~25 ezer Ft/nap, a 24/7 felügyelet pedig már heti több százezres nagyságrend is lehet .