FONTOS
A Rovatból

Ki a fenét kell, hogy érdekeljen rajtam meg a férjemen kívül, hogy ezek szerint demiszexuális vagyok?

Végtelenül sajnálom a mostani kamaszokat, akik identitáskereséséhez az idősebb generációk futószalagon gyártják az újabbnál újabb kifejezéseket.

Megosztom
Link másolása

Nemrég szembejött velem az Instagramon egy általam eddig nem ismert szó: demiszexuális.

A 2009 óta a Tinderen is megjelölhető kifejezést hivatalosan azokra használják, akik csak erős érzelmi kötődés mellett képesek szexuális vonzalmat érezni. Ezzel eddig nem is volt gondom, sőt, jött a felismerés, hogy nahát, én ilyen vagyok, sose volt még egyéjszakás kapcsolatom, sose gondoltam azt egyetlen helyes vagy kifejezetten szép férfi láttán se, hogy ejha, de összegabalyodnék vele. Aztán tovább olvastam a bejegyzést, és kezdett összeszorulni a gyomrom, amint azt ecsetelte a szerző, hogy ne gondolja az olvasó, hogy szegény demiszexuálisoknak gond lenne a libidójukkal, vagy úgy egyáltalán a szexuális életükkel, meg hogy

semmi szégyellnivaló nincs abban, ha valaki ebbe a csoportba tartozik, ez nem egy betegség, mert nem igényel kezelést,

és felesleges dolog prűdnek vagy ódivatúnak nevezni őket. (A cikk egyébként frappánsan egy vágykeltő ételeket listázó bejegyzés linkjével ér véget.) Ezek után rákerestem más helyeken is a kifejezésre, és rendre azzal a számomra furcsa megközelítéssel találkoztam, miszerint a demiszexualitást az aszexualitás és a normális szexualitás közötti egyfajta szürke zónában kell elképzelni, ahol az érintett személyek abban különböznek a skála két végpontjától, hogy van, amikor kívánják a testiséget, és van, amikor nem. (Ezek szerint az, aki nem aszexuális vagy demiszexuális, folyamatosan be van gerjedve? Vagy akkor a legtöbb ember egész nap arra koncentrál, hogy elfojtsa a dolgot, hogy el tudja látni a munkáját, meg be tudjon vásárolni a boltban, aztán ha már otthon van a négy fal között, végre kedvére lehet szexuális?)

Aztán egy másik cikkben ez állt:

„Vannak olyanok is (demiszexuális személyek), akik soha nem érezték, hogy valójában „coming outolniuk" kellene, mivel úgy gondolják, ha ez egy kapcsolat alakulása során releváns lesz, majd elmagyarázzák az érintettnek."

Végül a szerző úgy összegzi a témát, hogy a legjobb az lenne, ha a tudomány szépen kikutatná a demiszexualitást, a társadalomnak pedig egy dolga van ezzel: elfogadni.

És hogy a kéretlen beszólásokból se maradjanak ki a demiszexuálisok, egy másik oldalon ilyeneket olvastam:

„az ilyen irányultságú személy gyakran találkozhat olyan megjegyzésekkel, mint például:

-    Még nem találkoztál a megfelelő emberrel, aki elcsavarná a fejed.

-    Talán csak későn érő típus vagy...

-    Esetleg nem bántalmaztak kiskorodban?

-    Valami probléma van a hormonjaiddal?"

Ezek szerint 36 év, meg három gyerek után kellett megtudnom, hogy deviáns vagyok?

Aztán elgondolkodtam és elszégyelltem magam, hiszen valószínűleg ugyanígy érezheti magát bárki ma Magyarországon, aki nem ciszheteró, vagy mondjuk nőként nem akar gyereket, esetleg vega, és a rokonsága szerint meg "az nem normális".

Vajon hány olyan embertársamat vegzálják finoman vagy durván olyan tulajdonságért, ami lehet, hogy igaz rá, de nem meghatározó része az identitásának? Mert igazából ki a fenét kell, hogy érdekeljen rajtam meg a férjemen kívül, hogy ezek szerint demiszexuális vagyok?

Read it till you feel it

A közösségi média (meg az egész internet) egyik kétélű tulajdonsága, hogy egyszerre lát el minket nagyon is hasznos, és eseténként egészen káros információval, többek között önismereti jellegűekkel is.

Mert természetesen jó dolog, ha egy problémámra akarva vagy akaratlanul megoldást találok, de

aki valaha is arra vetemedett, hogy bekövessen egy szimpatikus pszichológust, lifecoach-ot, vagy más önismereti megmondóembert, az bizony néha azon kapja magát, hogy kényelmetlenül sokat kezd tudni magáról.

(Lásd az egyszeri anyuka, aki most tudta meg, hogy demiszexuális).

Ahogy egy női magazin horoszkóp rovatának kb. bármelyik jegyébe belelátja magát az ember, úgy mondjuk egy ADD (Attention Deficit Disorder), vagy a mai, frissebb szóhasználat szerint “figyelmetlen ADHD” (Innattentive ADHD) zavar leírásának olvasása után is sokan fogják úgy érezni, a fene egy meg, ez bizony rám is jellemző. Én például simán hozom ezeket a figyelemzavaros jellemzőket:

  • Nehézséget okoz megtartania a figyelmét, különösen akkor, ha a feladat nem érdekli
  • Figyelme könnyen elterelődik
  • Gyakran követ el olyan hibákat, amelyek a figyelmetlenségéből fakadnak
  • Problémája lehet az önmotivációval
  • Alulteljesítés érzése, szubjektíve nem sikerül elérni a célokat
  • Nehezen szervezi meg az életét
  • Krónikus halogatás jellemzi, vagy nehéz elkezdenie valamit
  • Sok feladatot futtat párhuzamosan, de a befejezéssel gondjai vannak

De ettől még nem vagyok ADHD-s (vagy legalábbis szakember még nem állapította meg rólam).

Mindenki tudja, hogy betegséget internetről diagnosztizálni nem szabad, mert a vége mindig az, hogy egy fejfájásra rákeresve plusz nyolc tünet és két halálos betegség biztos tudatában állunk fel a gép elől.

A kibernetikus hipochondria, vagyis a cyberchondria viszont nem csak klasszikus betegségek, de ártalmatlannak tűnő önismereti tesztek, személyiség típus leírások esetén is előhozhatja belőlünk a „bemagyarázom-magamnak” kisördögét.

Nagyon nehéz határt szabni az önmagunkról megszerzett új információknak, vagy ha már bekerültek a tudatunkba, a helyükön kezelni őket.

Amíg nem olvastam az ambivertáltságról, szilárd meggyőződésem volt, hogy én introvertált vagyok, aki ugyan az online térben, írásban kicsit exhibicionista, de alapvetően azok táborát erősíti, akiknek a Covid idején kötelező karatén kifejezetten kellemes volt.

Amióta viszont tudom, hogy igazából ambivertált vagyok - mert azért néha jól esik egy-egy nagyobb létszámú szociális eseményen részt venni - azóta nem tudok lelkiismeretfurdalás nélkül arra hivatkozni egy találkozó lemondásánál, hogy ne haragudj, intro vagyok. (Helyette egyébként a szintén nemrég megismert mizofóniás tulajdonságomra szoktam hivatkozni, aminek megismerése amúgy nagyon sokat adott, na nem az identitásomhoz, hanem az extrém hangérzékenységem kezeléséhez.) Tehát az, hogy kiderült, hogy ambivertált vagyok, megint csak egy magamra alkalmazható jelző lett anélkül, hogy hozzáadott volna az életemhez vagy az énemhez.

Egy címke nekik, egy címke nekem

Könnyebben eligazodunk egy olyan boltban, ahol mindenen ott van a címke, és nem kell minden egyes konzervhez odahívni valakit, hogy mesélje már el, mi van a dobozban, mire való és hogy kell elkészíteni.

Emberek esetében is az egyszerűbb kezelhetőség miatt alakult ki a címkézés, hiszen mennyivel könnyebb azt mondani, hogy a főnökünk egy nárcisztikus bunkó, mint egy-egy adott szituációt a helyén kezelve a megoldásra fókuszálni. A címkék, bélyegek lényege az állandóság és az egyértelműség: valami vagy fekete vagy fehér. Így nem kell energiát feccölnünk a szürkeárnyalatok elemzésébe, hanem pikk-pakk fel tudjuk venni az álláspontunkat.

A legnagyobb probléma ezzel (azon túl, hogy a címkézés egyébként a kognitív torzítások körébe tartozik, tehát általuk sosem a valós helyzetet látjuk) a negatívumokra való fókuszálás.

Sajnos nem az az elterjedt hozzáállás ember-címkézés téren, hogy a pozitív tulajdonságai alapján jegyezzük meg a másikat, hanem a számunkra negatív jellemzőkre fókuszálva osztogatjuk a cédulákat - egyébként sokszor önmagunk esetében is.

Így aztán a saját személyiségünket is rendre az általunk rossznak ítélt, a szerintünk mások által elítélendő, de legalábbis nem preferált tulajdonságainkból rakjuk össze. Én például azt, hogy a kisgyerekek életkori sajátosságait sokszor rosszul kezelem, vagy hogy a házimunkában az átlaghoz képest általában alulteljesítek, úgy interpretálom magam felé, hogy türelmetlen és lusta vagyok. Így, állandósítva.

Ugyan ezeket a címkéket eddig még senki sem jelölte meg, mint az identitásom szerves részét, én simán felragasztottam őket az egyszerűség kedvéért a mentális tükörképemre. Pedig nem vagyok mindig türelmetlen és lusta se. És ha épp nem vagyok lusta, veszem is a fáradtságot az ilyen káros öncímkék lekapargatására, mert 36 éves fejjel néha már tudom, melyik jelzőm vagyok, és melyik nem. Viszont végtelenül sajnálom a mostani kamaszokat, akik identitáskereséséhez az idősebb generációk futószalagon gyártják az újabbnál újabb kifejezéseket.

Patchwork identitás

Mennyivel egyszerűbb volt az internet előtt kitalálni, milyenek vagyunk. Ott voltak a körülöttünk lévők, akikhez hasonulni vagy pont ellenkezőleg, akiktől különbözni akartunk, de ez sose jelentett többet pár száz embernél. Ehhez adódott hozzá a történelem és a művészetek további pár száz alakja, akik szintén mintát, vagy legalább igazodási pontot jelenthettek az identitásunk meghatározásában. Most meg idegenek millióihoz képest kell meghatároznunk magunkat.

Malinák Judit szociológus-közgazdász „patchwork-identitásnak” nevezi azt az énképet, melyet a különböző on-és offline médiumok által közvetített életstílusminták és szerepmodellek sokféleségéből, darabonként rakunk össze.

„Az identitás formálódása a fejlődésregények zárt elbeszéléseinek mintája szerint már nem értelmezhető. Az egyénnek mindig az aktuális szituációban kell eldöntenie, hogy identitásának mely része élvez prioritást.”

A folyamatos önreflexió miatt aztán kénytelenek vagyunk egyre nagyobb tudatossággal  válogatni ki azokat a jellemzőket, amelyek helyesen határoznak meg minket. Mintha egész nap egy pláza boltjait rónánk egy személyes kapszulagardrób összeállítása céljából...

Je suis fluid

Reggelente még homokóra alkatú vagyok, aztán délelőtt 10-re már az alma típusba sorolnám magam. Az egyik percben megőrülök a gyerekeimtől, és azt kívánom, bár mentem volna apácának, a másik pillanatban meg el se tudom képzelni a földi boldogságot nélkülük. Gyerekkoromban utáltam a lecsót, ma már többek között azért is várom a nyarat, hogy a friss zöldségekből ezerféle lecsót főzhessek.

Nem vagyunk szobrok sem kívülről, sem belülről. Nem kell állandó eposzi jelzőket keresnünk az identitásunkhoz. Csekkbefizetéskor nem fontos, hogy a postás néni otthon kivel bújik ágyba vagy tesz-e tojást lecsóba. Az viszont igen, hogy kedvesek vagyunk-e egymással, amíg van közös elintéznivalónk.

Talán kevesebb önismereti készterméket kellene fogyasztanunk.
Talán csak jelen kéne lennünk a mindennapokban.

Talán befejezhetném ezt a cikket és levághatnám végre a kertben az elhervadt tulipánokat.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Debreczeni Zita mindenkinek példát mutat a kisfia születésnapi ajándékával
Záporoznak a pozitív kommentek az egykori szépségkirálynő posztja alatt.
Sassy - sassy.hu
2023. szeptember 15.


Megosztom
Link másolása

Debreczeni Zita és Gianni Annoni sok nehézség után, több, mint két és fél évvel első kisfiuk születését követően jelentette be a nagy hírt, miszerint másodjára is szülők lesznek. Zita és Gianni sok évig próbálkozott mesterséges megtermékenyítéssel.

A pár második kisfia márciusban született.

Debreczeni Zita most elképesztően jófej posztot publikált nagyobbik kisfiuk születésnapjával kapcsolatban.

Az Instagramra feltöltött fotón egy egyszerű fehér doboz látható, amit éppen kinyit a kisfia. A fotó alá a posztszövegbe ezt írta Debreceni Zita:

Ez nem csupán egy doboz, hanem egy különleges darab, ami minden évben valaki számára meglepetést tartogat. Hét évvel ezelőtt, az esküvőnkön "szerepelt" először. Azóta pedig Gianfi születésnapján is fontos szerepet kap.

"Harmadik éve, hogy amikor a kisembernek a szülinapján összegyűlnek a barátok, mindig kérjük őket, hogy ne ajándékkal érkezzenek, hanem az erre szánt összeget gyűjtsük egy dobozba, majd ajánljuk fel egy jó cél érdekében!"

Természetesen Gianfit is megajándékozzuk,

de még olyan kicsi, hogy leginkább az egyszerű dolgok boldoggá teszik, imádja a természetet: bogarak megfigyelése, sárban ugrálás és homokvár építés, vagy az állatok csodálása végtelen ideig, ez mind a kedvencei közé tartozik"

- írta.

"Így az ajándéktárgyra költött pénzt inkább egy nemes célra fordítjuk. A korábbi évekhez hasonlóan, idén is sikerült egy nagyobb összeget jótékony célra felajánlani a barátokkal közösen, amiért nagyon hálásak vagyunk."

Özönlenek a poszt alatt a pozitív kommentek. "Ez nagyon szép gesztus! Le a kalappal!" - írta az egyik hozzászóló. "Ez fantasztikus", "Csodálatos ötlet, bárcsak még több ilyen jószándékú ember lenne, mint ti" -lelkendeznek a kommentelők.

Te mit gondolsz az ötletről?

Megosztom
Link másolása

FONTOS
Sophie Turner egyedül küzdött a szülés utáni depresszióval, Joe Jonas nem állt mellette!
A legkevésbé támogató módon állt felesége problémájához a híres énekes, de a PR-csapata megtalálta a módját, hogy mindezért Sophie-t járassák le.

Megosztom
Link másolása

Sophie Turner második kislányuk születése után nem volt jól, és nem akart kimozdulni otthonról, de férje, Joe Jonas egy közeli ismerős beszámolója szerint arra kényszerítette, hogy részt vegyen különböző eseményeken.

A 27 éves színésznőnek - akit az utóbbi napokban az emberek védelmükbe vettek az általuk szexistának tartott támadások miatt - nem volt könnyű dolga, miután 2022 júliusában megszületett második lánya.

Egy, a dolgokra rálátó ismerős csütörtökön a TMZ-nek elmondta, hogy

Joe a legkevésbé támogató módon viselkedett, amikor Sophie nem akarta elhagyni az otthonukat, mert nem volt jól, és nem szeretett volna fotózkodni vagy rendezvényekre járkálni.

Sophie végül kénytelen volt elmenni néhány eseményre Joe-val abban az időben (nyitóképünkön 2022. szeptember 22.-én a Torontói Filmfesztiválon látható, két hónappal a szülés után), azonban az egyik alkalommal a színésznő nyíltan elmondta, hogy mennyire kényelmetlenül érzi magát, és hogy egyáltalán nem akar ott lenni.

A TMZ bennfentesei azt állítják továbbá, hogy Joe egy másik összejövetelre egyedül ment el és arra panaszkodott, hogy Sophie-nak többet kellene kimozdulnia vele otthonról.

A békésnek indult szakítás közben csúnyán elfajult,

nem lehetett véletlen, hogy a papírok beadása előtt Joe két ügyvéd tanácsait is meghallgatta. És a tegnapi babás kiruccanást látva meg is fogadta.

A kiszivárogtatott információk, ha igazak, ha nem, hatalmas szexista vitát váltottak ki.

Az első bennfentesnek tűnő források azt mondták: „A nő szeret bulizni, a férfi pedig szeret otthon maradni. Nagyon különböző az életstílusuk.”

Más források azt állították, hogy biztos helyről tudják, hogy Joe teljes munkaidőben vigyáz a hároméves Willára és a 14 hónapos DJ-re, még turné közben is - miközben Sophie egyedül az új Joan sorozatot forgatja az Egyesült Királyságban.

De miközben Amerikában több olyan cikk is megjelent, amely Joe-t odaadó apaként, Sophie-t pedig hanyag partis libaként mutatja be, egy sor olyan írás is napvilágot látott, amely megvédi a színésznőt - és

megkérdőjelezi, hogy miért lenne hős Joe, amiért a saját gyerekeire vigyáz.

A Vogue szerzője, Raven Smith azt írta:

„A Jonas-csapat egy gondatlan anya narratíváját veti be a bírósági eljárásban, és megnézi, hogy bejön-e, elvetve a magokat, hogy a feleség nem jó szülő. Senki sem mondja ki hangosan, hogy rossz lenne; csak erősen célozgatnak arra, hogy a nő szeret kimozdulni, miközben a férfi otthonülő. Ez nagyon jól olvasható a sorok között.”

Eközben Rebecca Reid az i-től azt mondta, hogy Sophie-t azért bántják, mert a társadalom nem szereti, ha a nők - különösen az anyukák - jól érzik magukat. „Amikor gyereket szülünk, elvárják, hogy ambícióinkat, szexualitásunkat, még a tánc iránti vágyunkat is a méhlepényünkkel együtt elhamvasszák.

Szóval látható, hogy a válást intéző PR-csapat leülve egy asztalhoz, a „túl sokat jár szórakozni, nem tölt elég időt a családjával” kifejezésben állapodott meg, ami tökéletes módja Turner lejáratásának”

Reid véleményét több tucat cikkíró, köztük Cassandra Green a Marie Claire-nél is visszhangozta, aki így panaszkodott: „Egyáltalán nincs semmi baj azzal, ha egy anyuka szeret társasági életet élni. Az, hogy élvezzük az időt mások társaságában, vagy hogy extrovertáltak vagyunk, még nem bűn - írta. - Joe gyermekfelügyeletét összemosni azzal a feltételezéssel, hogy Turner egy "partilány", kissé bizarrnak tűnik.„

„Fiatalon megházasodni és gyereket vállalni? Ezzel eldobod az életed. Hagyod, hogy a partnered gondoskodjon a gyerekekről? Akkor nem vagy odaadó anya. Szeretsz bulizni? Isten ments, ez nem a 'jó ember' ismérve. Nyíltan beszélsz a mentális egészségedről? Nos, akkor őrült vagy. Elváltál? Ez meg a te hibád.”

Stephanie McNeal, a Glamour Magazine munkatársa hozzátette: „Az a felvetés, hogy Turner valamilyen módon rosszat tesz azzal, hogy olyan életet él, amely időnként elszakítja őt a gyermekeitől, sok nőnél talált visszhangra, akik azt mondták, megértik, milyen érzés, amikor elítélik őt.”

Kat Romero a Metroban azt mondta, hogy milyen fura, hogy a férjet dicsérik a gyereknevelésért.

„2023-ban még mindig dicsérettel halmozzuk el az apákat azért, mert egyszerűen apák. Ez egy pofon a feminizmusnak, és egy hátbavágás az anyaságnak.”

Hozzátette, hogy egy apának a minimumot kell megtennie ahhoz, hogy nagyszerűnek tartsák - míg egy anyának elég egyetlen hibát elkövetnie ahhoz, hogy a társadalom haragját magára vonja.

Eközben a brit bulvárlapok arról írnak, miért kellene sajnálnunk Joe Jonast - és azt kérdezik, hogy a szakítás oka lehet-e a brit és az amerikai kultúra különbsége.

Lucy Denyer, a Telegraph munkatársa szerint:

„Azt hiszem, a legnagyobb probléma itt az, hogy a férfi amerikai, a nő pedig brit, és itt vannak a kibékíthetetlen ellentétek.

A csillogóan tiszta Joe egy pünkösdista lelkész fiaként nőtt fel, és tisztasági gyűrűt viselt annak jeleként, hogy a szexszel a házasságig várni fog (spoiler: nem várt).

Turner (aki a tisztasági gyűrűt nevetségesen bénának nevezte) a Warwickshire-i vidéken nőtt fel két idősebb testvérrel és egy rakás disznóval. A férfi Floridában akar maradni, a nő kétségbeesetten szeretne visszaköltözni Angliába, mert hiányoznak neki „az emberek, a hozzáállás, minden” (és ez a „minden” végül rengeteget jelentett).”

Megosztom
Link másolása


FONTOS
Élő adásban fogdosták meg a riporternőt, letartóztatták az elkövetőt
Nagyon kellemetlen incidens történt, miközben a spanyol riporternő, Isa Balado éppen egy madridi rablásról próbált tudósítani élő adásban.
Sassy - sassy.hu
2023. szeptember 14.


Megosztom
Link másolása

Őrizetbe vették azt a férfit, aki élő adásban fogdosott egy spanyol televíziós riportert.

Az Isa Balado nevű médiamunkás éppen egy madridi rablásról tudósított, amikor egy arra sétáló férfi megfogta a fenekét - írta meg a BBC.

Itt a videó a szexuális zaklatásról.

A felvételen látszik is az elkövető, akitől a riporter meg is kérdezte, hogy

„muszáj megfognod a fenekemet? Élő adásban vagyunk és épp dolgozom!”

A férfi elsétált a helyszínről, de később a rendőrség beazonosította és letartóztatta őt.

Az El Doce tévécsatorna maga kereste meg a rendőrséget az ügyben, a férfit szexuális zaklatással vádolják. A csatorna egy közleményt is kiadott, amelyben kijelentette, hogy elutasítják a zaklatás minden formáját, és támogatását fejezték ki a riporternőnek a tűrhetetlen szituáció után.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
A menopauzának nincsenek érzelmei. Csak nekünk. Eláruljuk a változókor 36 meghökkentő tünetét is
Mit tudsz a menopauzáról? Akit nem érint, az nagyjából annyit, hogy ha bekövetkezik, legalább nem kell tovább védekezni a nem kívánt terhességek ellen, és hogy időnként csatakosra izzadja magát az ember - nem nagy ügy, minek ezzel ennyit fogalkozni.

Megosztom
Link másolása

Van egy téma, amiről mindenki hallgat. Egy téma, ami annyira megbélyegző, hogy akit érint, az titkolja. Egy téma, amiről sokkal többet kellene beszélnünk, mert maga az elhallgatás is életeket tesz tönkre. És az információ hiánya olyan súlyos következményekkel jár, melyek nem visszafordíthatóak. Ez a téma a menopauza.

Nem, a menopauza nem csak az idősek problémája. Nem, a menopauza nem csak a nők magánügye. A menopauza már huszonéves kortól képes lecsapni, akár kisgyerekes anyákra is.

Már ha lecsapásnak nevezhetjük azt a több éven át tartó, az információk hiánya miatt teljesen félreértett, lassan felépülő tünetcsoportot, amit az ember szervezete produkál.

Nevezhetnénk alattomosnak is, de hát a menopauzának nincsenek érzelmei. Csak nekünk.

„Hangulatváltozások, éjszakai izzadás és migrén... úgy éreztem, mintha egy irányíthatatlan spirálba kerültem volna” - nyilatkozta a nyáron Naomi Watts a Hello! magazinnak. Őt 36 évesen érte utol a változókor. Nem volt beteg. Nem orvosilag idézték elő nála a nagyobb jó érdekében a hormonális változást. A természet döntött így. És még ő, aki nyilván képes volt a legjobb orvosokat megfizetni, sem tudta, hogy mi történik vele. És ami még szomorúbb, az orvosai sem.

„Őszintén hiszem, hogy ha a menopauza nem lett volna ennyire tabu amikor először jelentkeztek a tünetek, könnyebb lett volna az átmenet - mondta ugyanitt. - Hiányzott a nyílt beszélgetés, az információk és elérhető erőforrások, amelyek segítettek volna eligazodni a változásokban, amelyeken keresztülmentem.”

Az orvosok szerint a menopauzának 36 tünete van. Aki átesett rajta, az sem tudná kapásból az összeset felsorolni, mert nagyon sok jelet egyszerűen más dolgok számlájára írunk. Valamiért amíg a ciklusunk rendben van, fel sem merül bennünk, hogy amit érzünk, az már AZ lenne. Vagy ANNAK egy része. Előjele. Első tünetek. Sokféleképpen fogalmazhatunk, a lényeg, hogy meg sem fordul a nők nagyon nagy részének fejében, hogy ne úgy nézzen a migrénre, a fáradtságra, a töredező körmökre vagy az ínyproblémákra, mint független tünetekre, hanem egy összefüggő folyamat egyes állomásaira. Fáradt vagyok, mert sokat dolgozom. Migrénem van, mert frontérzékeny lettem. Töredezik a körmöm, eszek több vitamint…

Mindenre tudunk mondani valami pofonegyszerű magyarázatot, kivéve, amikor leáll a ciklus. Az sokkoló. De az már nagyon a vége felé van a folyamatnak.

Nekem az első szédüléses rohamom nagyjából nyolc évvel előzte meg a nagy változást. Ijesztő volt arra kelni reggel, hogy forog velem a világ. Csak ültem, mindenhogy rossz volt, csukott szemmel és nyitottal is, kólát ittam és fagyit ettem, és vártam, hogy jobban legyek. Ezek a rohamok legalább fél napig tartottak. Minél többször fordult elő, annál biztosabb voltam benne, hogy nagyon súlyos beteg vagyok. De senki, még az orvosok sem kapcsolták össze a hormonszintek játékával. Aztán egyre ritkultak, el is múltak, én pedig örültem, hogy meggyógyultam. Vicces gondolat annak tükrében, amit azóta tudok.

Hogy a szédülés a kezdeti tünetek egyike, az csak most derült ki számomra is. Nem gyógyultam meg. A folyamat elindult.

Hogy mit tettem volna, ha véletlenül egy képzett szakember kezébe kerülök, és kideríti, hogy mi lopakodik éppen be az életembe? Mindent. Tényleg, bármit megtettem volna, hogy a változás legalább megálljon és megússzam a többi tünetet. És biztos vagyok benne, hogy ezzel nem csak én lettem volna így. Sőt, hogy ha megkérdeznénk a családtagokat, ők is arra szavaznának, hogy anya ne legyen szarul.

Még ha nagyinak még keresztül is kellett mennie mindezen, és tényleg ő lett a legjobb nagymama a világon, akkor se. Képzeljétek el, milyen jó nagymama lehetett volna, ha közben nem kell szenvednie?

A Sassynál úgy döntöttünk, hogy ezentúl több fókuszt helyezünk erre a máig tabu témára. Hogy segítsünk a nőknek, akiket bármilyen életkorban elérhet a változókor, és ha tudják, hogy mi történik velük éppen, nem kell beletörődniük harmincas vagy negyvenes éveikben abba, hogy szétesik minden körülöttük. De mondunk valamit: ötven- és hatvanévesen sem. Szeretnénk leszedni a misztikus mázt a menopauzáról, lerángatni a földre és felvenni vele a harcot. Ahogy Naomi Watts is mondta, ha több információval rendelkezett volna, sokkal könnyebb lett volna minden. Mi most megpróbálunk ebben segíteni.

Először is vegyük sorra, mire számíthatnak a nők. Az első tünet általában a menstruáció jellegének - és gyakoriságának - megváltozása, ez vagy lezajlik néhány hónap alatt, vagy kényelmesen, több év alatt, aztán teljesen megszűnik.

100 nőből egy már 40 éves kora előtt átesik a menopauzán - ezt korai változókornak is nevezik. A korai menopauza tünetei lényegében ugyanazok, az egyetlen különbség, hogy senki nem számít rá, amikor a vártnál korábban jelentkezik.

Hogy meddig tartanak a tünetek? Természetesen ez egyénenként változó. Sok évvel megelőzik a menzesz elmaradását és általában a ciklus teljes leállása után is még 4-5 évig megmaradnak - bár ennél jóval tovább is tarthatnak.

Nézzük, mi a menopauza 36 tünete:

1. A megszokottól eltérő menstruáció. Ez a menopauza korai tünetei közé tartozik. A szabálytalanságot tényleg mindenre kell érteni. Hosszú évekig is tarthat, mielőtt teljesen leáll a ciklus.

2. A nagy klasszikus, a hőhullám. Az érintettek váratlanul úgy érzik, hogy elmondhatatlanul meleg van ott, ahol épp vannak.

Az a fura, hogy ezt a meleget mások nem érzik.

Durván leizzadnak. Sokaknál az arcon, a nyakon és a mellkason jelentkezik ez elsősorban. Bármi és semmi is előidézheti.

3. A másik agresszor az éjszakai izzadás. Az éjszaka jelentkező hőhullámokat a hormonszint változásai okozzák, ezek befolyásolják a szervezet hőmérséklet-szabályozását. A nappali hőhullámot is.

4. Alvási nehézségek, amik esetében jó ideig könnyebb a munkahelyi/magánéleti stresszre gondolni, mint a hormonokra. Nem tudsz elaludni, vagy gyakran megébredsz éjjel, esetleg ha felébredsz az éjszaka folyamán, akkor nem tudsz visszaaludni.

5. Fáradtság. A klimaxos fáradtság az olyan hormonok, mint az ösztrogén, a progeszteron, a pajzsmirigyhormonok és az energiát szabályozó mellékvesehormonok szintjének hullámzásából fakadhat. És az sem segít, hogy az alvási nehézségek eleve kimerítik az embert.

6. Változások a libidóban. Na ez az, ami miatt nem érdekel már, hogy lehet-e védekezés nélkül szexelni. Mert gyakran a szex sem lesz téma többé. A libidó csökkenését okozhatja az ösztrogén hiánya, de meglepő módon egyesek fokozott szexuális vágyat tapasztalhatnak.

7. Memóriaproblémák. A fáradtság és a hormonális változások okozta feledékenység a menopauza gyakori tünete. Jó hír, hogy az esetek jó részében el is múlik.

8. Koncentrációs nehézségek. Ez is a csökkenő ösztrogénszint következménye. Meg a kialvatlanságé.

9. Hüvelyszárazság. Megint az ösztrogén a ludas, ez is hozzájárul a libidó változásához, de sokkal későbbi tünet. Extrém formájában állandó kellemetlenséget, viszketést, sőt fájdalmat okozhat, nem csak szex közben.

10. Fejfájás. Többször alakul ki azoknál, akik a menstruációjuk alatt szenvedtek tőle. Általában súlyosbodik a menopauza közeledtével, részben azért, mert a menstruáció gyakoribbá válik, részben pedig azért, mert a normális hormonciklus megszakad.

11. Hangulatváltozások. Szélsőségesebb, mint a menstruáció alatt tapasztaltak, állandósuló rossz hangulattal is találkozhatsz.

12. Szabálytalan szívverést vagy megemelkedett pulzust is okozhat a változó hormonszint. És a kardiológus eleinte még nem talál semmi szervi elváltozást.

13. Szorongás. Oké, ez kicsit hangulatváltozás, de sokkal rosszabb. Az ösztrogén szintjének és a progeszteron szintjének ingadozása okozza.

14. Ízületi problémák. Nem fájt eddig a térded/csuklód/csípőd? Majd fog. Ide tartozik még az ízületek merevsége, fájdalma, amelyeket a csökkenő ösztrogénszint és a fellépő gyulladás okoz.

15. Izomtömeget veszítesz. A menopauza környékén hajlamosak leszünk izomtömeget veszíteni és hasi zsírt felszedni.

16. Hízás. A hormonális változások okozta súlygyarapodás a menopauza alatt különösen gyakori a törzsön. Mintha hirtelen mindenki alma alkatúvá válna.

17. Visszatérő húgyúti/hüvelyi fertőzések. A hormonális változások következtében jóval könnyebb elkapni mindent.

18. Inkontinencia. Ez egy lassú folyamat, és nem mindenkit érint, de akit igen, azok 70 százaléka a változókorhoz köti a kezdetét.

19. Puffadás. Ahogy eszik, úgy puffad? A puffadás is a menopauza korai jele.

20. Emésztési gondok. A felfújódáson kívül ide tartozik a hányinger, a hasi görcsök, a székrekedés, a hasmenés. A problémák a megnövekedett kortizolszintből adódnak.

21. Hajhullás. Sokan a pajzsmirigy zavarára gyanakszanak, amikor a korai jelek egyikeként erősebben kezd hullani a hajuk. Sokszor mégsem az, hanem az ösztrogén- és progeszteron szintjének csökkenése áll a tünet mögött. A haj általánosságban is lassabban nő és vékonyabbá válik.

22. Viszkető bőr. Emlékszel, milyen volt a nagymamád kézfeje?

A tiéd is olyan lesz, mert a csökkenő mennyiségben jelenlévő ösztrogén miatt a bőr kollagénszintje is csökken.

Az eredmény: a bőr vékonyabb, szárazabb és emiatt érzékenyebb, viszkető lesz.

23. Bizsergő végtagok. Ez elég bizarr tünet. Az ujjakban és lábujjakban jelentkezhet bizsergő vagy zsibbadó érzés, amit a központi idegrendszer ösztrogén-hiánya okozhat.

24. Fájó mellek. A terhesség tünetéhez hasonlóan a fájó vagy extrém érzékeny mellek is a menopauza korai tünetei közé tartoznak. Jó hír, hogy amikor végül leáll a rendszer, a mellek is megnyugodnak.

25. Fogínyproblémák. Plusz fémes íz a szájban.

26. Égő nyelv. Minden szárazabbá válik, a bőr, a szem, a hüvely, és a száj is. A nyálszint csökkenése az ösztrogénhiány miatt alakul ki, égő érzéshez vezethet a szájban, beleértve a nyelvet, az ajkakat és a szájpadlást is.

27. Szédülés. A szédüléses rohamok összefüggnek az ösztrogénszint csökkenésével.

28. Törékeny, repedezett körmök. Ebben is az ösztrogén a ludas. Hiánya miatt a keratin réteg gyengül, emiatt gyengül és, törékennyé válik a köröm is. Az általános kiszáradás sem segít a helyzeten.

29. Megváltozó testszag. Ahogy kamaszkorban és a terhesség idején megváltozik a tested szaga, úgy a változókorban is meg fog.

30. Depresszió. A hormonális ingadozások miatt a nőknél nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata.

31. Pánikrohamok. Bár nem tartják gyakori tünetnek, a pánikrohamot a szorongás és szívdobogás kombinációja is kiválthatja. Elkezdesz attól félni, hogy mindjárt szívrohamod lesz. Aztán minden tünetet produkálsz. Nyugodtan hívj orvost, mert néha tényleg baj van.

32. Hirtelen nyilalló fájdalom - bárhol test-szerte. Az idegsejtek nem megfelelő működése okozza, hőhullámok idején gyakoribb.

33. Új féle allergiák. Eddig semmi bajod nem volt a parlagfűvel? Annyi tejet ittál, amennyit csak akartál? Ne lepődj meg, ha ez megváltozik. A hormonok és az immunrendszer szorosan összefüggnek, ezért a változókor alatt vagy után olyan dolgokra lehetsz allergiás vagy érzékeny, melyek régen nem okoztak gondot. Ugyanez zajlott kisgyerekkorban is, csak akkor például kinőtted az asztmát.

34. Csontritkulás. Sajnos a menopauza után jelentősen megnő a csontritkulás kockázata, amitől a csontok sokkal könnyebben sérülnek.

Sosem volt eltörve semmid? Ne lepődj meg, ha eztán akkor is törés lesz a vége egy gyenge botlásnak, ha régen hírből sem ismerted a gipszet.

Ebben az időszakban ugyanis a csontsűrűség akár 20%-kal is csökkenhet.

35. Borzongás vagy hidegrázás. Bár a hőhullámok a leggyakoribbak, a megmagyarázhatatlan borzongás is lehet tünet. Az ingadozó hormonszint működési zavart okoz a hipotalamuszban - az agy azon részében, amely a testhőmérsékletet szabályozza. A hipotalamusz működési zavara okozza azt, hogy a tested váratlanul lehűl és hirtelen fázni kezdesz.

36. A mell formájának elvesztése. Ahogy csökken az ösztrogén mennyisége, a mellekben lévő mirigyszövetek zsugorodnak, ami megereszkedést okozhat.

Oké, de mit lehet kezdeni ezekkel a tünetekkel?

Elsősorban olyan orvost kellene találni, aki szerint a menopauza létező probléma és aki nem gondolja azt, hogy ha az őseink kibírták, nekünk is ki kell.

Valószínűleg lesz egy hormonszint vizsgálat, ami sokban meghatározza a további kezelést.

Ma már nem mumus a hormonpótlás, akinek egészségügyileg nem ellenjavallt, az kérhet ilyen segítséget. Amennyiben talál a témában jártas orvost. Különösen fontos lehet a hormonpótlás azoknál, akik korai menopauzában szenvednek. (Hollywood ötvenes-hatvanas éveikben járó színésznői egyébként nagyrészt élnek ezzel a segítséggel.)

Akinél a hormon nem jön szóba, életmód- és étrendi változásokkal is próbálkozhat. Tudjátok, jóga, síkosító és kalciumban, fitoösztrogénekben gazdag ételek.

Hogy mennyire fontos a témáról beszélni, azt bizonyítja az is, hogy

egyeseknél a menopauza tünetei több, mint 10 évig is eltarthatnak. Ez a társadalom felét kitevő nők életének egy jelentős része.

Ha őszintén és nyíltan lehetne beszélni arról, hogy ilyenkor ki min megy keresztül, az a munkahelyen, a családban és a kapcsolatainkban is megkönnyebbülést okozna. Nem kellene rejtőzködni, takargatni és szégyenkezni amiatt, ami az élet természetes része. Mert a nők élete nem ér véget a változókorral. Akkor sem, ha sokan ekkor kezdik megbélyegezni és leírni őket. Akkor sem, ha sokan még mindig ezt gondolják.


Megosztom
Link másolása