Ha ezt csinálod a lábujjaiddal, sokat javíthatsz a szíved egészségén!
Az American Heart Association (AHA) szerint az Egyesült Államokban már 1924 óta vezető halálokok a szívbetegség, és a következő 30 évben valószínűleg tovább romlik a helyzet a magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás terjedése miatt. Persze szinte mindenki tudja, hogy érdemes „normálisan” étkezni (értsd: kevesebb ultrafeldolgozott kaja) és rendszeres mozgás.
Karen Stockdale szerint a jó légzésnek iszonyú nagy szerepe van a szív és tüdő optimális együttműködésében. „A tüdő és a szív együtt dolgozva szállítja az oxigént a testedben, szóval minden, ami segít a tüdődnek, az a szívednek sem árt” – mondja Karen a NewYorkPost szerint.
Íme öt meglepő, hétköznapi szokás, amivel akaratlanul is dobsz egy kicsit a kardiovaszkuláris egészségeden:
1. Mozgasd a lábujjaid! (Igen, nem vicc)
Napi több órás egyhelyben ülés helyett (vagy közben) 30 másodpercnyi lábujjmozgatás óránként már segít felpezsdíteni a vérkeringést, csökkentve a vérrögképződés esélyét és segítve az oxigén áramlását. Ráadásul olyan pofonegyszerű, hogy még a Zoom-meeting alatt is simán megy.
2. Tartsd egyenesen a gerinced
A görnyedt ülés nemcsak a hátadat gyilkolja, de a mellkasi régió összenyomásával csökkenti a tüdőkapacitást, és nehezebb lesz levegőt venni. A szervezeted így kevesebb oxigént kap, a szívednek pedig többet kell melóznia, hogy a kevesebb „anyagból” gazdálkodjon.
Ha viszont szépen kihúzod magad (ne feszesen, csak épp ne csuklódj össze), a tüdőd jobban tud tágulni, több friss levegő jut be, és kevesebb stressz éri a kardiovaszkuláris rendszert. Magyarul húzd ki magad, és a szíved is boldogabb lesz.
3. Nevess (rengeteget)
A röhögésről régóta tudjuk, hogy remek stresszoldó, és aki kevesebbet stresszel, annak bizony a szíve is egészségesebb.
mélyebbet lélegzel, jobban pörög az oxigéncsere, és a vérnyomásod is lejjebb mehet tőle.
Stockdale szerint a nevetés során a rekeszizmok és a hasizmok erősen összehúzódnak, ami „kicsavarja” a tüdőt, több levegőt kipréselve, majd több friss oxigént beszippantva. Ez megdobja a keringésedet is. Nem mellesleg különféle tanulmányok szerint a jókedv simán csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
4. Gyakorold a hálát (komolyan)
Nem, ez nem valami new age maszlag, hanem egy tudományosan is vizsgált módszer a stressz csökkentésére. És ha csökken a stressz, a szervezetben (legfőképpen a légzési és keringési rendszerben) is kevesebb a gyulladás, ami hosszú távon a szívednek is jót tesz.
Egy 2012-es kutatás kimutatta, hogy akik rendszeresen írtak hálaleveleket, boldogabbak lettek, és nagyobb elégedettségről számoltak be. Egy 2003-as kísérlet szerint pedig azok, akik egyszerűen csak listázták, miért hálásak, összességében jobban érezték magukat a bőrükben. A lényeg a tudatosság: írd össze, miért vagy hálás (legyen szó az egészségedről, a barátaidról vagy az aznapi finom kávéról). Jobb kedv = alacsonyabb stressz = boldogabb szív.
5. Próbáld ki a „csücsörítős légzést”
Leegyszerűsítve: lélegezz be a megszokott módon, majd lassan fújd ki a levegőt összecsücsörített ajkakkal, mintha szülinapi gyertyát akarnál elfújni, de nem sietnél sehová.
Több ideje lesz az oxigénnek, hogy bejusson a véráramba, és a szén-dioxid is könnyebben tud távozni.
Stockdale szerint így a szívednek sem kell megszakadnia, hogy ugyanazt a mennyiségű oxigént eljuttassa a test különböző pontjaira. Gondolj rá úgy, mint egy apró trükkre, amivel csökkentheted a szíved terhelését.
Persze ezek egyike sem helyettesíti a normális, egészséges étrendet és a rendszeres testmozgást (meg az orvosi tanácsot se), de ha legközelebb azon kapod magad, hogy unottan görnyedsz a monitor előtt, emeld fel a fejed, mozgasd meg a lábujjaidat, nevess egy jót, írj egy-két sort a hálanaplódba, aztán fújj egyet csücsörítve – a szíved hálás lesz érte. És lehet, hogy hosszútávon te is.
