„Feltételezzük, hogy egyes felvillanások Föld körüli pályán keringő UAP-k lehettek” – állítja egy új tanulmány, amely összeköti a hidegháborús fényjelenségeket az atomtesztekkel
Mintha csak direkt csinálták volna: pont akkor villantak rejtélyes fények az égen az ötvenes években, amikor az emberiség épp a legdurvább atomkísérletei közepén járt, és a hidegháborús paranoia az egekbe szökött. Egy októberben publikált kutatás most több mint százezer ilyen „csillagszikrát” azonosított a kaliforniai Palomar Obszervatórium hetvenéves fotólemezein, és a mintázat finoman szólva is elgondolkodtató.
A sztori lényege, hogy a Nordic Institute for Theoretical Physics csillagásza, Beatriz Villarroel és csapata fogta az obszervatórium 1949 és 1957 között készült, digitalizált üveglemezeit, és egy automata szoftverrel végigfésülték őket. A vizsgált időszak különlegessége, hogy még a legelső műhold, a Szputnyik 1957-es fellövése előtt véget ért, így a képeket nem zavarhatták meg emberkéz alkotta égi objektumok.
– írja a Fox News Digital. Bár a kutatók a lehetséges lemezhibákat és egyéb technikai problémákat igyekeztek kiszűrni, a megmaradt adatokban érdekes mintázat rajzolódott ki.
A tanulmány külön kiemeli, hogy több fényes tranzienst is rögzítettek ugyanabban a kéthetes időszakban, 1952. július 19. és 27. között, amikor Washington D.C. felett szemtanúk tucatjai jelentettek azonosítatlan repülő tárgyakat. A kutatók legalább 124, föld felett végrehajtott atomkísérlet helyszíne felett figyeltek meg ilyen felvillanásokat. Az utolsó, nukleáris teszthez köthető észlelés 1956. március 17-én történt, mindössze egy nappal a szovjet „Joe 21” kódnevű kísérlet után.
A kutatók szerint a jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a robbantásokból származó „nagy energiájú részecskék” okoztak fénylést a légkörben. Ugyanakkor bedobtak egy meredekebb ötletet is.
– írták a tanulmányban.
A végkövetkeztetésük óvatos, de egyértelmű: a csillagszerű tranziensek, a nukleáris fegyverkísérletek és a szemtanúk UFO- vagyis UAP-beszámolói között
Ahogy a kutatók fogalmaztak: „Eredményeink további empirikus támogatást nyújtanak az UAP-jelenség érvényességéhez és a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos lehetséges összefüggéseihez, a szemtanúk beszámolóin túlmutató adatokkal hozzájárulva a témához.”