Szakértők figyelmeztetnek: ettől a 13 hétköznapi kifejezéstől azonnal ellenszenves leszel
Volt már olyan, hogy egyetlen rosszul megválasztott mondattal percek alatt sikerült kisiklatni egy megbeszélést? Nem kell ahhoz ordítani, hogy valami végleg tönkremenjen. „Egyszer végignéztem, ahogy ez a kifejezés kevesebb mint harminc másodperc alatt szétzilált egy teljes vezetői értekezletet” – meséli Julie Schniers kommunikációs szakértő. A helyzet az, hogy
A modern etikett ugyanis nem a tökéletességről, hanem a tudatosságról szól. Az, ahogyan beszélünk, elárulja, hogyan kezeljük a felelősséget, hogyan tiszteljük az eltérő nézőpontokat, és hogyan navigálunk a feszült pillanatokban. Vagyis a szavaink tétje jóval nagyobb, mint gondolnánk. Annak megértése, hogyan hatnak a szavak, elengedhetetlen ahhoz, hogy hitelesnek, professzionálisnak és társasan intelligensnek tartsanak minket. Na de lássuk, melyek azok a mondatok, amiket a szakértők szerint azonnal ki kellene gyomlálni a szótárunkból.
Bár barátságosnak szánják, elutasítónak vagy komolytalannak hathat. Hasonlóan működik a „mindegy” is. Az elutasító nyelv lezárja a beszélgetést, és bár gyakran frusztrációból fakad, a másik oldalról tiszteletlenségnek tűnik.
Aztán ott vannak az előre betárazott sértések. A „ne vedd sértésnek, de…” típusú felvezetések valójában azt jelzi, hogy tudatában vagy annak, hogy át fogsz lépni egy határt – és mégis megteszed. A testvérmondata, az „én csak kimondom, amit mindenki gondol”, semmivel sem jobb.
Az érzelmek lesöprése szintén garantált recept a népszerűtlenséghez. A „túl érzékeny vagy” és az „ez nem egy nagy dolog” ugyanannak a tőnek a hajtásai. Ez semmibe veszi a másik tapasztalatát, ahelyett, hogy foglalkozna vele.
A felelősséghárítás és az önigazolás szintén gyorsan rombolja a bizalmat. Az „én már csak ilyen vagyok” lezárja a párbeszédet ahelyett, hogy javítana a helyzeten. Az „ez nem az én hibám” pedig a védekezés iskolapéldája.
A „nem az én problémám” a kapcsolati tőke lecsapolásának leggyorsabb módja.
És vannak a finomabb, de nem kevésbé romboló mondatok. Az „ezt már tudom”, főleg ha félbeszakítunk vele valakit, ritkán tűnik magabiztosságnak. Gyakrabban jelez bizonytalanságot és türelmetlenséget. A „megmondtam” azt helyezi előtérbe, hogy nekünk legyen igazunk, ahelyett, hogy támogatóak lennénk, és gyakran károsítja a bizalmat. A „könnyű neked” pedig csendes neheztelést hordoz.
Végül pedig a stresszreakció, ami mindenkinek ismerős lehet: „nincs erre időm”. A hatása egyértelmű: A beszélő túlterheltnek érzi magát. A hallgató pedig elutasítottnak.
De akkor mit mondjunk helyettük? A szakértők szerint a varázsszó a kíváncsiság. „Ez lenyűgöző – mesélnél róla bővebben?” – javasolják. „A kíváncsiság, az érdeklődés és a melegség a kapcsolat kulcsa.” Ez működik otthon, a munkahelyen és mindenhol. Több információ, több megértés, több idő, hogy odafigyeljünk és hagyjuk, hogy valaki mást igazán meghallgassanak, nemcsak ajándék, hanem eszköz is.
Akkor most egyben a kritikus 13 mondat, hogy te már ne hibázz:
1. „Tesó.” / „Haver.”
2. „Mindegy.” / „Akármi.”
3. „Ne vedd sértésnek, de…”
4. „Csak kimondom, amit mindenki más is gondol.”
5. „Túl érzékeny vagy.”
6. „Nem akkora ügy.”
7. „Én ilyen vagyok.”
8. „Ezt már tudom.”
9. „Én mondtam.”
10. „Nem az én hibám.”
11. „Nem az én problémám.” / „Ez nem az én dolgom.”
12. „Ja, neked könnyű.” / „Jó neked.”
13. „Erre nekem nincs időm.” / „Nincs időm erre.”
Via Parade
