FONTOS
A Rovatból

5+1 környezetbarát mítosz a szójaviasztól a földlabdás karácsonyfáig

Tudatosság nélkül könnyen bele lehet süketülni a fenntarthatósági zajba. Mivel egy vállalkozásnak a versenyelőnye múlik azon, valamilyen módon zöld terméket ad-e vagy sem, divat lett rámondani bármire, hogy az. Pedig ez a kérdés nem fekete-fehér, és sokszor nem is zöld.

Megosztom
Link másolása

A zöld szemlélet nagyon helyesen már a legtöbb háztartás alapvető része, de sok ponton össze lehet zavarodni abban, mi számít környezetbarátnak és mi nem. Lehet, hogy felhasználóként megvan a jobbító szándék, de ez valahol félúton környezetszennyezésbe csúszik. Néha a termékek, amelyeket fenntarthatónak hiszünk, valójában rejtenek magukban természetkárosító kockázatot, sőt.

Álljon itt 5+1 környezetbarát termék árnyoldala, valamint egy-két fokkal fenntarthatóbb alternatíváik:

1. Szójaviasz gyertya

A paraffin gyertyáknál egészségügyi szempontból minden jobb, az alapanyagát ugyanis kőolajból desztillálják, és nagyon nehezen bomlik le a természetben. Fő égésterméke a benzol és a toluol, amelyek asztmatikus megbetegedésekkel és allergiával is összefüggésbe hozhatók. Emellett a paraffintermelés CO2 kibocsátása éves szinten 2 millió tonna, de például vízhasználata és éves növekedési rátája alacsony.

Alternatívaként a piac ontja magából a színes-szagos „természetes” gyertya alapanyagokat, egyre kelendőbb például a szójaviasz.

A szójaviasz valóban lehet természetes, ugyanakkor a szójatermesztés elsődleges rákfenéje az, hogy esőerdők négyzetkilométereit gyújtják fel azért, hogy megfelelő mennyiségű takarmány, tofu és gyertyaalapanyag keletkezzék.

Évente 1 millió hektáron termesztik világszerte, és csak Brazíliában 500 négyzetkilométer erdőirtás köthető a növényhez, ugyanígy 365 nap leforgása alatt.

Azt pedig ne gondolja senki, hogy ugyanennyi fát telepítenek helyette máshol.

Innen nézve a szójaviasz semmiféleképpen nem barátja a környezetnek, emellett növekedési rátája 11% körül mozog, borzalmasan vízigényes a termesztése, noha CO2 kibocsátása valóban csak közepes a viaszrangsorban, 500 ezer tonna évente.

A repceviasz alternatívaként szintén kérdéses, mert peszticidek és gyomirtó szerek kerülhetnek a termesztés során a vizekbe, de még mindig kisebb a környezeti terhelése a szójáénál.

Állati viaszként alternatíva lehet a méhviasz,

ami például feleannyi földhasználatot igényel, mint a szójaviasz.

CO2 kibocsátása messze elmarad a többi alternatívától (100 ezer tonna évente, az összes viaszhoz képest a legkisebb), kevés hulladéktermeléssel és vízhasználattal jár kinyerése, bár a méhpopulációra gyakorolt hatása aggályos. A méhviasz a paraffinhoz képest

fényesebben és hosszabb ideig ég,

és negatív ionok kibocsátásával tisztítja a levegőt.

2. Turkálóban vásárolt ruha

Hogy a turkálós ruhák környezetbarátak vagy sem, nem egyszerű kérdés. Ha például sikerül kifogni egy természetben lebomló szövetet, amit többször viselve adtak be second hand értékesítésre, akkor még jó is lehet. A legtöbb turkálós ruha azonban poliészter vagy viszkózkeverék, vagy hasonló, mosás során mikroműanyagokat a vízbe juttató szövet.

Sőt mi több, ha megfigyeled,

nagyon sok olyan darabot találni a fogasokon, amelyek nem second hand ruhák, hanem csak az ultra fast fashion cégek soha el nem adott, de már divatjamúlt szortimentje.

A fast fashion és annak bármilyen vetülete pedig az egyik legkörnyezetkárosítóbb dolog, ami a divatiparral történhet, mert a rövid életciklust és a felhalmozást hirdeti.

„Az, hogy melyik termék a fenntarthatóbb, a second-hand vagy az eleve természetes vagy fenntartható alapanyagból készült és gyártott termék, összetett kérdés.

Eleve a gyártásnál kellene redukálni azokat az anyagokat, amelyek lebomlása lassú, ugyanakkor fontos, hogy a termék életciklusa is hosszabb legyen”

- nyilatkozta Mányiné Dr. Walek Gabriella, a Nemzeti Divat Liga elnöke, utalva arra, hogy a körforgásos divat iránt lenne jó elköteleződni a jövőben.

Ez ellenben nagyon nehéz, a divatipar ugyanis addig nem tud jottányit sem zöldülni, amíg a természetbarátság tételmondatát nem érvényesítjük:

muszáj kevesebbet fogyasztani.

Teljesen mindegy, milyen ruháról van szó, redukálni kell, mert a folyamatos gardróbbővítés, még csak lenvászon vásárlása esetén is óriási ökolábnyommal jár.

A divatipar nagyságrendileg 93 milliárd köbméter vizet szippant fel egyetlen egy év alatt, ami a világ teljes édesvíz-kitermelésének 4%-a,

a világ teljes CO2-kibocsátásának pedig 2-4%-áért a ruhaipar a felelős. Ezek brutálisan magas arányok.

2017-ben nagyot ment az a megállapítás, hogy ha a divatipar egy ország lenne, az lenne az üvegházhatású gázok hatodik legnagyobb kibocsátója a világon. Emellett a leginkább vegyszerigényes iparágról van szó, megúszhatatlan a méreganyagok használata - még természetes anyagok választása esetén is.

Csak a pamuttermelés az összes növénytermesztés során felhasznált rovarölő szer 10%-át használja el.

Mindez úgy is lélegzetelállító szám, hogy a divatipar leginkább a nem megújuló forrásokra támaszkodik: szintetikus anyagok, kőolaj, vegyipar, ami az erőforrások kimerülésének elsődleges katalizátora. Minden évben, egyre korábbi hónapban olvashatók a hírek arról, aktuálisan mikor használtuk el az egy évre elegendő erőforrásainkat. A divatipar nagy volumenű, állandó növekedésének is köszönhető, hogy

ez az úgynevezett globális túlfogyasztási nap 2024-ben augusztus elsejére esett. Onnantól idén az egész Föld, köszönhetően az embernek, hitelből él.

A turkáló vs. természetes anyagú ruhák világában nincs alternatíva. Egyszerűen kevesebb hangsúlyt kell fektetni az öltözködésre, eltolni a szükségleteket a kapszulagardróbok, a jól variálható alapdarabok irányába. Ez nem mellesleg az önismereti fejlődést, az énkép pozitívabb alakulását is magával húzza.

3. Gabonatejek

Megkérdőjelezhetetlen, hogy a gabonaitalok karbonlábnyoma összességében jóval kisebb, mint az állati eredetű tejé, a húsfogyasztásé, satöbbi. De azt is vegyük számításba, hogy amikor literszám isszuk, az nem teljesen természetbarát.

Egyrészt a bolti gabonatejek csomagolása hulladék, legyen bármennyire újrahasznosítható - a legjobb hulladék az, amit meg sem termelünk.

Ha otthon készítjük, az alapanyag akkor is bír energiaforrás igénnyel, és vannak negatív környezeti hatásaik is. Itt inkább azt érdemes megnézni, melyik növényi italnak a legkisebb ez a hatása.

Egy összehasonlítás során a földhasználatot, az üvegházhatású gázkibocsátást, a vízhasználatot és az eutrofizációt - nagyjából az elalgásodást, vagyis az ökoszisztéma tápanyaggal való túltelítettsége miatti szennyezést vizsgálták annak érdekében, hogy megtalálják a legkörnyezetbarátabb növényi tejet.

Egyértelmű győztest nem hoztak ki, a helyes válasz a legfenntarthatóbb gabonatej kérdésben az, hogy attól függ.

A mandulatej például alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást tudhat magáénak a szójához képest, de több vizet igényel, és magasabb eutrofizációt eredményez a termesztése.

A rizs a földterület használatban jól teljesít, de minden további mérésszámban a legkevésbé környezetbarát növényi ital címért versenyez. A zabital konszolidáltan hozza minden vizsgált szegmensnél a középszernél kicsit jobb eredményeket. Ha ehhez hozzáadjuk például, ha sikerül magyar kistermelőtől bio zabot szereznünk, és otthon készíteni belőle zabitalt, egy kicsit talán elhúzhat irányába a szív.

Tökéletesen természetbarát megoldás ebben az esetben sincs, talán a mértékletességre érdemes törekedni. Mondjuk nem a napi öt tejeskávéban pótolni a tejet zöldborsóitallal, hanem csökkenteni (nota bene teljesen elhagyni) a kávéfogyasztást.

4. Kókuszzsír-olívaolaj tengely

Az étolajok környezetre gyakorolt hatása jelentős, legyen szó bármelyik fajtáról. A kókuszolaj és az olíva marketingje kiváló, ezért nem is gondolnánk, hol szerepelnek a fenntarthatatlansági skálán. Az már köztudott, hogy a pálmazsír fogyasztás okozza az orángutánok tömeges pusztulását, és sodorta őket a kihalás szélére. Márpedig pálmazsír az édesipar legtöbb termékében, de még a rúzsban is benne van.

A kókuszolaj negatív hatása leginkább a fajgazdagság gyérítésében rejlik, ami nagyobb horderejű még a sátán könnyének számító pálmaolajénál is.

Az Exeteri Egyetem egy átfogó tanulmánya szerint a kókuszolaj-termelésből eredő erdőirtás egymillió liter olajra vetítve 20 veszélyeztetett növény- és állatfajt érint, míg a pálmazsír is csak 3,8 fajt, az olíva pedig 4,1-et millió literenként.

Ha már itt tartunk, Toszkána csodálatos és illatos növénye, az olíva fája rettentő vízigényes, hogy bő termést és minőségi olajat adjon.

Élelmiszer-kilogrammonként egy kutatás szerint lényegesen több víz kell neki, mint a marhahús, a disznóhús, a tej vagy akár a tojás előállításához.

Ez teszi extrém módon fenntarthatatlanná. Földhasználat tekintetében egyébként nem teljesít rosszul, és erdőket se irtanak érte, szemben a pálmával és kókusszal.

Az olajoknál a lényeg a mérték és a váltakozás, illetve próbáljunk törekedni a helyi zsiradékok használatára.

Ha mindenképp külföldi olajat vásárolunk, a károsanyag-kibocsátást a termelés és elosztás minden pontján csökkentő verziókat válasszuk, ezeket különböző plecsnik jelzik a csomagoláson.

5. Újrahasznosítható zacskó-étkészlet-szívószál

Itt érik be a gyümölcs azoknak, akiket a ható igékkel ki lehet kergetni a világból. Az ugyanis, hogy valami újrahasznosítható, sokszor egy fogyasztóra tolt felelősséghárítás a gyártó részéről. Hogy milyen körülmények közt újrahasznosítható az árult termék, már kevésbé egyértelmű, és sokszor a fogyasztó által meg sem teremthetők a feltételek.

Noha a komposztálható csomagolás még mindig jobb megoldás, mint a vég nélkül fogyasztott egyszer használatos, soha le nem bomló műanyagok, azért nem 100%-ban környezetbarátak.

Az elviteles kávés poharakat sokszor vízálló polietilénnel vonják be, így bár tartalmaznak papírt, nem újrahasznosíthatóak. A papírcsomagolást amúgy is összefüggésbe hozták már erdőirtással ázsiai és európai országokban is, ráadásul az előállításhoz a legtöbb esetben új alapanyagot használnak, nem újrahasznosítottat.

Ha a teljes előállítási láncot nézzük, a kukoricából készült zacsik első hátránya, hogy a kukoricához óriási földterület kell, ráadásul monokultúráról van szó, befigyelhet a nem megfelelő talajhasználat és a vegyszerezés is. Amikor eljutunk a zacskóig, szembesülhetünk azzal, hogy

bár szerves anyaggá bontható, ehhez ipari komposztáló kell, ami nem mondható alap háztartási kelléknek.

Az sem mindegy, hogy biológiailag lebomló vagy komposztálható kifejezést aggatnak a csomagolásra, de igazából az a lényeg: kerüljük el a műanyag alternatíváiként felkínált, „környezetbarátnak” mondott termékeket is. Nem kell papírszívószál, nem kell kicsi zacskó, és nem kell papírtányér se. Józan paraszti ésszel megoldható ezek pótlása tartós eszközök használatával.

+1 - Földlabdás vs. műfenyő

Karácsony közeledtével a természetbarát szív dilemmázik, hogy az ünnepi dekorációtól való teljes elzárkózás és a csiricsáré közt hol helyezze el magát. Örök kérdés, hogy a többször használható, ám mégis műanyagból legyártott dekorfenyő, az ezért termesztett, de mégis csak vágott fenyő, vagy a földlabdás, később kiültethető fa legyen a karácsony legszebb éke.

Mindegyik mellett és ellene is szólnak érvek, Ürge-Vorsatz Diana klímakutató még egy 2022-es posztjában döbbentett meg a modern kor fősodrával teljesen ellentétes megállapítását, miszerint

minél nagyobb vágott fenyőt vegyünk, az lesz a tuti.

„Minél több karácsonyfát vásárolunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja, és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt szén-dioxiddal a kibocsátásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, és élőhelyet biztosít” - írta akkor, utalva a mesterséges erdőkre, mert a karácsonyfát nem az érintetlen vadonból varázsolják tündérek a nappaliba.

Szerinte attól is jobb a vágott fenyő, hogy nem veszünk fát, vagy low budget dekorral pótoljuk.

„Ha nem erre költjük a pénzünk, valamire el fogjuk – és gyakorlatilag bármi más költés, tehát fogyasztás, sokkal nagyobb környezeti kárt fog okozni, míg ez (a vágott fenyő vásárlása - a szerk.) környezeti hasznot hoz.”

Szemben ezzel a földlabdás opciót úgy tépik ki a földből,

hogy a talaj szerkezetét károsítja, ami nem csak talajerózióhoz, hanem a flóra-fauna felborulásához vezethet az adott területen, miközben a kertbe mi is invazív fajokat telepíthetünk, eltolhatjuk a fenyővel a talaj pH-ját.

A műfenyő 100% vagy ahhoz közeli tartalmú műanyag, ennek környezeti ártalmait csak érintjük. Dr. Chris Weston ökoszisztéma-ökológus szerint a Melbourne-i Egyetem egyik kutatása is azt hozta ki, hogy az élő fák jobbak a műanyagnál. Lebomlók, felhasználhatók akár komposztként vagy a szén megkötésére. Típustól függően 6-20 év a műanyag fák élettartama, aztán a szeméttelepen végzik, és szépen lassan mikroműanyaggá válnak. Addig és ezután is pedig végig életellenes a jelenlétük.

Konklúzió - mi a megoldás?

Akkor is lesz ökológiai lábnyomunk, és szennyezés forrásai leszünk, ha valóban a természettel összhangban szeretnénk élni, hiszen fogyasztunk.

A lényeg egyöntetűen az, hogy fogjuk vissza ezt a fogyasztást.

Bármennyire használunk is környezetbarát (vagy annak mondott) terméket, azok túlfogyasztása is természetkárosító. Nem kell minden nap gyertyát égetni, nincs szükség papír- vagy kukoricaszívószálra, extra ruhákra meg aztán pláne nem. Ha tudatosak vagyunk a vásárlásaink során, az pedig sosem árt.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Egy tanulmány szerint a hasnyálmirigyrákos betegek túlélése megduplázódott ennek a gyakori vitaminnak köszönhetően
Ennek a vitaminnak a nagy dózisa áttörést hozhat a rák kezelésében.

Megosztom
Link másolása

A University of Iowa Health Care Carver College of Medicine nemrégiben közzétette egy randomizált, második fázisú klinikai vizsgálat eredményeit, amely a nagy dózisú C-vitamin hatását vizsgálta intravénás kemoterápiával kombinálva hasnyálmirigyrákos betegeknél.

A kutatók azt találták, hogy heti három alkalommal 75 gramm C-vitamin adagolása megduplázta a késői stádiumú, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélési idejét: nyolc hónapról tizenhat hónapra nőtt.

A tanulmány, amely a Redox Biology című szaklapban jelent meg, azt is kimutatta, hogy a betegség progressziómentes túlélési ideje négy hónapról hat hónapra emelkedett.

Húsz év kutatás eredménye

A kutatás vezetője, Dr. Joseph Cullen, az Iowa Egyetem sebészeti és sugárterápiás professzora a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az áttörő eredmények a C-vitaminról szóló húszéves kutatásuk eredményei.

„A laboratóriumi tesztek során azt tapasztaltuk, hogy a C-vitamin nagy dózisban való alkalmazása rendkívül hatékony a rákos sejtek elpusztításában”

– mondta Cullen. „Ezekben a magas dózisokban az aszkorbát [C-vitamin] hidrogén-peroxidot termel, amely elpusztítja a rákos sejteket.”

A második fázisú, az FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a kutató szerint jobban tolerálták a kemoterápiás kezelést, így hosszabb ideig és nagyobb dózisban kaphattak kemoterápiát, ami tovább fokozta a tumorok pusztítását.

Új lehetőségek más ráktípusok kezelésében

Cullen szerint az intravénás C-vitamin más ráktípusok, például tüdő- és agyrák kezelésében is ígéretes lehet. Dr. Georgios Georgakis, a New York-i Stony Brook Medicine sebész-onkológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt nyilatkozta, hogy ezek az eredmények potenciálisan áttörést jelenthetnek a rákbetegek számára.

„Úgy tűnik, hogy szinergiában működik a kemoterápiával”

– mondta Georgakis. Dr. Joshua Strauss, a New Jersey-i Atlantic Medical Group hematológus és onkológus szakértője szintén támogatta az új módszert.

„Az ilyen kisebb klinikai vizsgálatok izgalmas és következetes jeleket mutatnak arra, hogy a C-vitamin – amely olcsó és jól tolerálható – javíthatja a kemoterápia hatékonyságát, miközben a betegek életminőségét is megőrzi” – nyilatkozta Strauss.

Hogyan működik a nagy dózisú C-vitamin?

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, alapvető tápanyag, amely számos élelmiszerben, például citrusfélékben, paradicsomban, burgonyában, brokkoliban, eperben és spenótban található meg. Alacsony dózisban antioxidánsként működik, segítve a szövetek növekedését és regenerálódását, a kollagéntermelést, a sebgyógyulást és az immunrendszer támogatását.

Az FDA napi ajánlása 75–90 milligramm, de a test csak annyi C-vitamint szív fel, amennyire szüksége van; a felesleg a veséken keresztül távozik.

Nagyon magas dózisban, például 75 grammnál azonban a C-vitamin pro-oxidánsként működik, ami reaktív oxigénfajták képződéséhez vezet – ezek pusztítják el a rákos sejteket.

Ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú klinikai vizsgálat is elindulhasson, amely több millió dolláros költséget jelentene, szükség lenne egy gyógyszercég támogatására – mondta Cullen. Addig is azt tanácsolja a rákbetegeknek, hogy konzultáljanak onkológusukkal, ha érdeklődnek az intravénás C-vitamin kezelés iránt.

Dr. Strauss dicsérte a kutatókat és a Nemzeti Rák Intézetet, de óvatosságra is intett. „A hasnyálmirigyrák rendkívül nehezen kezelhető, és mindig reménykeltő, ha pozitív eredményeket látok egy második fázisú tanulmányból. Azonban a kutatásnak több korlátja van, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.”


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Elkapták a gyilkosság előtt mosolyogva flörtölő manhattani elkövetőt
Elfogták Luigi Mangione-t, és hivatalosan megvádolták Brian Thompson, a UnitedHealthcare vezérigazgatójának meggyilkolásával. A fiatalember eszméiről döbbenetes részletek kerültek napvilágra.

Megosztom
Link másolása

A TMZ is beszámolt róla, hogy a múlt heti manhattani gyilkossággal vádolt Luigi Mangione-t elfogták. A bírósági jegyzőkönyvek szerint Mangione-t

hétfőn késő este fogták el egy altoonai McDonald's-ban, ahol hamis igazolványokat mutatott a rendőröknek.

Mangione ellen több vádat is emelnek New Yorkban, beleértve a gyilkosságot és a fegyver birtoklást is. Úgy gondolják, a férfi az egyedüli elkövető, és társak nélkül gyilkolta meg a UnitedHealthCare vezérigazgatóját.

Mangione unokatestvére, Nino Mangione marylandi republikánus küldött,

aki Baltimore megye egyes részeit képviseli. A politikus kevesebb mint egy órával a nyilvánosságra került New York-i vádak előtt kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy a család nem kommentálhatja a Luigival kapcsolatos híreket. Azt is hozzátette, hogy csak annyit tudnak ők is, amit a médiában olvasnak, és a hír „megsemmisítette” őket.

Bármi, amit az internetre feltöltünk, annak nyoma marad, ez a törvény Luigi Mangionét sem kerülte el. A középiskolai évkönyvéből is előkerültek neki tulajdonított idézetek, amiben gyilkossággal fenyegetőzik. Ezek egyike (ami nyelvezete miatt vélhetően nem került be az évkönyvbe), amelyben

a számára antipatikus vitatársának írta, hogy le kellene lőni az utcán, mert degenerált.

A rendőrség állítólag talált Mangionénál egy kézzel írott nyilatkozatot, amelyben azzal vádolta a biztosítótársaságokat, hogy csak az amerikai ügyfelek rovására szerzett hatalmas haszonnal törődnek.

Az irományt állítólag a Fed-nek címezték, és ez állt még benne:

"A valóság az, hogy ezek a (cégek) túlságosan erősek lettek, és továbbra is visszaélnek országunkkal hatalmas haszonszerzés céljából. Őszintén szólva, ezek a paraziták egyszerűen megszülettek"

- írta a férfi. Azt is leírta ebben, hogy sajnálja az általa okozott károkat és traumákat, de ezt a gyilkosságot "meg kellett tenni", írja a Unilad.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Vigyázat! Ne küldj több üzenetet Android és Apple készülék között, figyelmeztet mindenkit az FBI
Azt is elmondják, hogy miért kérik ezt a furcsa dolgot. Szerintük ideje visszatérni a vezetékes telefonokhoz.

Megosztom
Link másolása

A kormányzati tisztviselők arra figyelmeztetik az okostelefon-használókat, hogy hagyják abba az SMS-ek küldését, mivel megnőtt a kibertámadások fenyegetése.

Kína által támogatott hackerek – akiket Salt Typhoon néven emlegetnek – idén több telekommunikációs céget is feltörtek, köztük az AT&T-t, a T-Mobile-t és a Verizont. A céljuk az ügyfelek megfigyelése volt, ezzel az egyik legnagyobb adatbiztonsági incidenst okozva – számolt be róla a Washington Post.

Szerdán a Fehér Ház nyilvánosságra hozta, hogy legalább nyolc nagy amerikai telekommunikációs vállalat vált a kiberekémkedés áldozatává. A Daily Mail szerint

a támadások „folyamatban vannak, és valószínűleg nagyobb mértékűek, mint azt korábban gondolták”.

„Az ajánlásunk, amit belső körökben is hangsúlyoztunk, nem új: a titkosítás a barátod, legyen szó szöveges üzenetekről vagy titkosított hangkommunikációról, ha erre lehetőséged van” – mondta Jeff Greene, az amerikai Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség (CISA) kiberbiztonsági igazgatója az NBC News-nak. „Még ha az ellenfél hozzá is fér az adatokhoz, a titkosítás ellehetetleníti az információk felhasználását.”

Mit tegyünk?

Egy névtelenséget kérő FBI-tisztviselő szerint, aki biztonságosabb kommunikációt keres, olyan telefonokat használjon, amelyek

automatikusan kapnak rendszerfrissítéseket, megbízható titkosítást alkalmaznak, és ellenállnak az adathalász-támadásoknak kétlépcsős azonosítással.

Az illető szerint a hackerek háromféle adatot értek el: hívásnaplókat és metaadatokat, élő telefonhívásokat, valamint a bűnüldözés által használt kommunikációkövető rendszereket.

Mike Rounds, az Egyesült Államok Fegyveres Szolgálatok Bizottságának kiberbiztonsági albizottsági tagja a múlt hónapban figyelmeztetett:

„Hacsak nem egy speciális alkalmazást használsz, bárki kiszolgáltatott lehet a kínai kormány megfigyelésének”

– annak ellenére, hogy Kína tagadja a kiberekémkedési vádakat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Bár a Google Üzenetek és az iMessage végpontok közötti titkosítást használ, az iPhone-ok és Androidok közötti SMS-ek nincsenek védve, így ezek könnyen támadhatók lehetnek. Ehelyett a felhasználók letölthetnek titkosított kommunikációt biztosító alkalmazásokat, például a WhatsAppot vagy a Signalt.

Greene arra biztat mindenkit, hogy

„használják a titkosított kommunikációs lehetőségeket, ahol csak lehetséges”, mivel a hatóságok nem biztosak benne, hogy minden káros szereplőt sikerült eltávolítani a telekommunikációs hálózatokból.

„Nem tudjuk biztosan kijelenteni, hogy az ellenfél teljesen eltűnt” – mondta Greene a Politicónak. „Nyomon követjük őket… de nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy mindent tudunk, ahogy azt sem, hogy partnereinknél minden rendben van.”


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Milyenek a mai fiatalok? „Mindenki hülye a gyereken kívül, nem szabad rászólni, ez nagyon nem egészséges”
Izgalmas témát boncolgatott a vendégeivel Ábel Anita a legutóbbi podcastjében. Te egyetértesz az elhangzottakkal?

Megosztom
Link másolása

Ismét izgalmas témát boncolgatott az Egy ritmusban podcast a legújabb epizódjában Ábel Anita vezetésével.

A téma az volt, hogy "Milyenek a mai fiatalok?" Vajon miért ilyen nehéz a generációk között hidat építeni? Lehetőség van az idősek és fiatalok közötti jobb megértésre, vagy ez csak álom?

A beszélgetésben Bay Éva, volt televíziós bemondó képviselte a baby boomer generációt, Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő az X generációt. Molnár Janka Sára, fizikus és smartfluencer - korábbi interjúalanyunk - pedig a Z generációt képviselte a podcastben.

Az adásban a fiatalok kommunikációjának kihívásairól, az alfa generáció megközelítéséről és a közösségi médiában rejlő értékközvetítési lehetőségekről is szó esett.

"Én imádom a fiatalokat, csak velük érzem jól magam, a saját korosztályomat, ha lehet, kerülöm. Panaszkodnak, rosszkedvűek, mindig valami fáj. És a panaszkodást nem bírom"

- mondta Bay Éva, aki önmagát pozitív személyiségnek tartja, aki az élet napos oldalát keresi.

Horváth Lili, aki sok fiatallal foglalkozik, elmondta, hogy szeret köztük lenni. Édesanyjával együtt megőrizte valahol a gyereklelkét. De a nagymamája is nyitott volt, ami kellett is a pedagógus-szakmához.

Molnár Janka elmondta, hogy szerinte amúgy emberfüggő és nem generációfüggő, hogy ki mennyire szeret panaszkodni, és hogy a Z generációban is találni ilyen személyiségeket. Arról is beszélt, hogy manapság divat szorongani, aggódni olyan dolog miatt, amit nem tudunk megoldani, és jól érezni magunkat attól, hogy szorongunk: borzasztóan káros.

Horváth Lili szerint az állandó online jelenlét is rossz hatással van a fiatalokra. A gyerekeknél az, hogy keveset olvasnak és erős a digitális tér, azt eredményezte, hogy nehezen tudnak kommunikálni.

Molnár Janka hozzátette:

"Olyan szinten van egy gyerekistenítés az Alfa generációnál, te jó ég! A gyerekre nem lehet rászólni, mindenki hülye a gyereken kívül, ez nagyon nem egészséges.(...) Nem lehet nemet mondani a gyereknek."

A teljes beszélgetést itt hallgathatjátok meg:


Megosztom
Link másolása