FONTOS

5+1 környezetbarát mítosz a szójaviasztól a földlabdás karácsonyfáig

Tudatosság nélkül könnyen bele lehet süketülni a fenntarthatósági zajba. Mivel egy vállalkozásnak a versenyelőnye múlik azon, valamilyen módon zöld terméket ad-e vagy sem, divat lett rámondani bármire, hogy az. Pedig ez a kérdés nem fekete-fehér, és sokszor nem is zöld.

Megosztom
Link másolása

A zöld szemlélet nagyon helyesen már a legtöbb háztartás alapvető része, de sok ponton össze lehet zavarodni abban, mi számít környezetbarátnak és mi nem. Lehet, hogy felhasználóként megvan a jobbító szándék, de ez valahol félúton környezetszennyezésbe csúszik. Néha a termékek, amelyeket fenntarthatónak hiszünk, valójában rejtenek magukban természetkárosító kockázatot, sőt.

Álljon itt 5+1 környezetbarát termék árnyoldala, valamint egy-két fokkal fenntarthatóbb alternatíváik:

1. Szójaviasz gyertya

A paraffin gyertyáknál egészségügyi szempontból minden jobb, az alapanyagát ugyanis kőolajból desztillálják, és nagyon nehezen bomlik le a természetben. Fő égésterméke a benzol és a toluol, amelyek asztmatikus megbetegedésekkel és allergiával is összefüggésbe hozhatók. Emellett a paraffintermelés CO2 kibocsátása éves szinten 2 millió tonna, de például vízhasználata és éves növekedési rátája alacsony.

Alternatívaként a piac ontja magából a színes-szagos „természetes” gyertya alapanyagokat, egyre kelendőbb például a szójaviasz.

A szójaviasz valóban lehet természetes, ugyanakkor a szójatermesztés elsődleges rákfenéje az, hogy esőerdők négyzetkilométereit gyújtják fel azért, hogy megfelelő mennyiségű takarmány, tofu és gyertyaalapanyag keletkezzék.

Évente 1 millió hektáron termesztik világszerte, és csak Brazíliában 500 négyzetkilométer erdőirtás köthető a növényhez, ugyanígy 365 nap leforgása alatt.

Azt pedig ne gondolja senki, hogy ugyanennyi fát telepítenek helyette máshol.

Innen nézve a szójaviasz semmiféleképpen nem barátja a környezetnek, emellett növekedési rátája 11% körül mozog, borzalmasan vízigényes a termesztése, noha CO2 kibocsátása valóban csak közepes a viaszrangsorban, 500 ezer tonna évente.

A repceviasz alternatívaként szintén kérdéses, mert peszticidek és gyomirtó szerek kerülhetnek a termesztés során a vizekbe, de még mindig kisebb a környezeti terhelése a szójáénál.

Állati viaszként alternatíva lehet a méhviasz,

ami például feleannyi földhasználatot igényel, mint a szójaviasz.

CO2 kibocsátása messze elmarad a többi alternatívától (100 ezer tonna évente, az összes viaszhoz képest a legkisebb), kevés hulladéktermeléssel és vízhasználattal jár kinyerése, bár a méhpopulációra gyakorolt hatása aggályos. A méhviasz a paraffinhoz képest

fényesebben és hosszabb ideig ég,

és negatív ionok kibocsátásával tisztítja a levegőt.

2. Turkálóban vásárolt ruha

Hogy a turkálós ruhák környezetbarátak vagy sem, nem egyszerű kérdés. Ha például sikerül kifogni egy természetben lebomló szövetet, amit többször viselve adtak be second hand értékesítésre, akkor még jó is lehet. A legtöbb turkálós ruha azonban poliészter vagy viszkózkeverék, vagy hasonló, mosás során mikroműanyagokat a vízbe juttató szövet.

Sőt mi több, ha megfigyeled,

nagyon sok olyan darabot találni a fogasokon, amelyek nem second hand ruhák, hanem csak az ultra fast fashion cégek soha el nem adott, de már divatjamúlt szortimentje.

A fast fashion és annak bármilyen vetülete pedig az egyik legkörnyezetkárosítóbb dolog, ami a divatiparral történhet, mert a rövid életciklust és a felhalmozást hirdeti.

„Az, hogy melyik termék a fenntarthatóbb, a second-hand vagy az eleve természetes vagy fenntartható alapanyagból készült és gyártott termék, összetett kérdés.

Eleve a gyártásnál kellene redukálni azokat az anyagokat, amelyek lebomlása lassú, ugyanakkor fontos, hogy a termék életciklusa is hosszabb legyen”

- nyilatkozta Mányiné Dr. Walek Gabriella, a Nemzeti Divat Liga elnöke, utalva arra, hogy a körforgásos divat iránt lenne jó elköteleződni a jövőben.

Ez ellenben nagyon nehéz, a divatipar ugyanis addig nem tud jottányit sem zöldülni, amíg a természetbarátság tételmondatát nem érvényesítjük:

muszáj kevesebbet fogyasztani.

Teljesen mindegy, milyen ruháról van szó, redukálni kell, mert a folyamatos gardróbbővítés, még csak lenvászon vásárlása esetén is óriási ökolábnyommal jár.

A divatipar nagyságrendileg 93 milliárd köbméter vizet szippant fel egyetlen egy év alatt, ami a világ teljes édesvíz-kitermelésének 4%-a,

a világ teljes CO2-kibocsátásának pedig 2-4%-áért a ruhaipar a felelős. Ezek brutálisan magas arányok.

2017-ben nagyot ment az a megállapítás, hogy ha a divatipar egy ország lenne, az lenne az üvegházhatású gázok hatodik legnagyobb kibocsátója a világon. Emellett a leginkább vegyszerigényes iparágról van szó, megúszhatatlan a méreganyagok használata - még természetes anyagok választása esetén is.

Csak a pamuttermelés az összes növénytermesztés során felhasznált rovarölő szer 10%-át használja el.

Mindez úgy is lélegzetelállító szám, hogy a divatipar leginkább a nem megújuló forrásokra támaszkodik: szintetikus anyagok, kőolaj, vegyipar, ami az erőforrások kimerülésének elsődleges katalizátora. Minden évben, egyre korábbi hónapban olvashatók a hírek arról, aktuálisan mikor használtuk el az egy évre elegendő erőforrásainkat. A divatipar nagy volumenű, állandó növekedésének is köszönhető, hogy

ez az úgynevezett globális túlfogyasztási nap 2024-ben augusztus elsejére esett. Onnantól idén az egész Föld, köszönhetően az embernek, hitelből él.

A turkáló vs. természetes anyagú ruhák világában nincs alternatíva. Egyszerűen kevesebb hangsúlyt kell fektetni az öltözködésre, eltolni a szükségleteket a kapszulagardróbok, a jól variálható alapdarabok irányába. Ez nem mellesleg az önismereti fejlődést, az énkép pozitívabb alakulását is magával húzza.

3. Gabonatejek

Megkérdőjelezhetetlen, hogy a gabonaitalok karbonlábnyoma összességében jóval kisebb, mint az állati eredetű tejé, a húsfogyasztásé, satöbbi. De azt is vegyük számításba, hogy amikor literszám isszuk, az nem teljesen természetbarát.

Egyrészt a bolti gabonatejek csomagolása hulladék, legyen bármennyire újrahasznosítható - a legjobb hulladék az, amit meg sem termelünk.

Ha otthon készítjük, az alapanyag akkor is bír energiaforrás igénnyel, és vannak negatív környezeti hatásaik is. Itt inkább azt érdemes megnézni, melyik növényi italnak a legkisebb ez a hatása.

Egy összehasonlítás során a földhasználatot, az üvegházhatású gázkibocsátást, a vízhasználatot és az eutrofizációt - nagyjából az elalgásodást, vagyis az ökoszisztéma tápanyaggal való túltelítettsége miatti szennyezést vizsgálták annak érdekében, hogy megtalálják a legkörnyezetbarátabb növényi tejet.

Egyértelmű győztest nem hoztak ki, a helyes válasz a legfenntarthatóbb gabonatej kérdésben az, hogy attól függ.

A mandulatej például alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást tudhat magáénak a szójához képest, de több vizet igényel, és magasabb eutrofizációt eredményez a termesztése.

A rizs a földterület használatban jól teljesít, de minden további mérésszámban a legkevésbé környezetbarát növényi ital címért versenyez. A zabital konszolidáltan hozza minden vizsgált szegmensnél a középszernél kicsit jobb eredményeket. Ha ehhez hozzáadjuk például, ha sikerül magyar kistermelőtől bio zabot szereznünk, és otthon készíteni belőle zabitalt, egy kicsit talán elhúzhat irányába a szív.

Tökéletesen természetbarát megoldás ebben az esetben sincs, talán a mértékletességre érdemes törekedni. Mondjuk nem a napi öt tejeskávéban pótolni a tejet zöldborsóitallal, hanem csökkenteni (nota bene teljesen elhagyni) a kávéfogyasztást.

4. Kókuszzsír-olívaolaj tengely

Az étolajok környezetre gyakorolt hatása jelentős, legyen szó bármelyik fajtáról. A kókuszolaj és az olíva marketingje kiváló, ezért nem is gondolnánk, hol szerepelnek a fenntarthatatlansági skálán. Az már köztudott, hogy a pálmazsír fogyasztás okozza az orángutánok tömeges pusztulását, és sodorta őket a kihalás szélére. Márpedig pálmazsír az édesipar legtöbb termékében, de még a rúzsban is benne van.

A kókuszolaj negatív hatása leginkább a fajgazdagság gyérítésében rejlik, ami nagyobb horderejű még a sátán könnyének számító pálmaolajénál is.

Az Exeteri Egyetem egy átfogó tanulmánya szerint a kókuszolaj-termelésből eredő erdőirtás egymillió liter olajra vetítve 20 veszélyeztetett növény- és állatfajt érint, míg a pálmazsír is csak 3,8 fajt, az olíva pedig 4,1-et millió literenként.

Ha már itt tartunk, Toszkána csodálatos és illatos növénye, az olíva fája rettentő vízigényes, hogy bő termést és minőségi olajat adjon.

Élelmiszer-kilogrammonként egy kutatás szerint lényegesen több víz kell neki, mint a marhahús, a disznóhús, a tej vagy akár a tojás előállításához.

Ez teszi extrém módon fenntarthatatlanná. Földhasználat tekintetében egyébként nem teljesít rosszul, és erdőket se irtanak érte, szemben a pálmával és kókusszal.

Az olajoknál a lényeg a mérték és a váltakozás, illetve próbáljunk törekedni a helyi zsiradékok használatára.

Ha mindenképp külföldi olajat vásárolunk, a károsanyag-kibocsátást a termelés és elosztás minden pontján csökkentő verziókat válasszuk, ezeket különböző plecsnik jelzik a csomagoláson.

5. Újrahasznosítható zacskó-étkészlet-szívószál

Itt érik be a gyümölcs azoknak, akiket a ható igékkel ki lehet kergetni a világból. Az ugyanis, hogy valami újrahasznosítható, sokszor egy fogyasztóra tolt felelősséghárítás a gyártó részéről. Hogy milyen körülmények közt újrahasznosítható az árult termék, már kevésbé egyértelmű, és sokszor a fogyasztó által meg sem teremthetők a feltételek.

Noha a komposztálható csomagolás még mindig jobb megoldás, mint a vég nélkül fogyasztott egyszer használatos, soha le nem bomló műanyagok, azért nem 100%-ban környezetbarátak.

Az elviteles kávés poharakat sokszor vízálló polietilénnel vonják be, így bár tartalmaznak papírt, nem újrahasznosíthatóak. A papírcsomagolást amúgy is összefüggésbe hozták már erdőirtással ázsiai és európai országokban is, ráadásul az előállításhoz a legtöbb esetben új alapanyagot használnak, nem újrahasznosítottat.

Ha a teljes előállítási láncot nézzük, a kukoricából készült zacsik első hátránya, hogy a kukoricához óriási földterület kell, ráadásul monokultúráról van szó, befigyelhet a nem megfelelő talajhasználat és a vegyszerezés is. Amikor eljutunk a zacskóig, szembesülhetünk azzal, hogy

bár szerves anyaggá bontható, ehhez ipari komposztáló kell, ami nem mondható alap háztartási kelléknek.

Az sem mindegy, hogy biológiailag lebomló vagy komposztálható kifejezést aggatnak a csomagolásra, de igazából az a lényeg: kerüljük el a műanyag alternatíváiként felkínált, „környezetbarátnak” mondott termékeket is. Nem kell papírszívószál, nem kell kicsi zacskó, és nem kell papírtányér se. Józan paraszti ésszel megoldható ezek pótlása tartós eszközök használatával.

+1 - Földlabdás vs. műfenyő

Karácsony közeledtével a természetbarát szív dilemmázik, hogy az ünnepi dekorációtól való teljes elzárkózás és a csiricsáré közt hol helyezze el magát. Örök kérdés, hogy a többször használható, ám mégis műanyagból legyártott dekorfenyő, az ezért termesztett, de mégis csak vágott fenyő, vagy a földlabdás, később kiültethető fa legyen a karácsony legszebb éke.

Mindegyik mellett és ellene is szólnak érvek, Ürge-Vorsatz Diana klímakutató még egy 2022-es posztjában döbbentett meg a modern kor fősodrával teljesen ellentétes megállapítását, miszerint

minél nagyobb vágott fenyőt vegyünk, az lesz a tuti.

„Minél több karácsonyfát vásárolunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja, és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt szén-dioxiddal a kibocsátásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, és élőhelyet biztosít” - írta akkor, utalva a mesterséges erdőkre, mert a karácsonyfát nem az érintetlen vadonból varázsolják tündérek a nappaliba.

Szerinte attól is jobb a vágott fenyő, hogy nem veszünk fát, vagy low budget dekorral pótoljuk.

„Ha nem erre költjük a pénzünk, valamire el fogjuk – és gyakorlatilag bármi más költés, tehát fogyasztás, sokkal nagyobb környezeti kárt fog okozni, míg ez (a vágott fenyő vásárlása - a szerk.) környezeti hasznot hoz.”

Szemben ezzel a földlabdás opciót úgy tépik ki a földből,

hogy a talaj szerkezetét károsítja, ami nem csak talajerózióhoz, hanem a flóra-fauna felborulásához vezethet az adott területen, miközben a kertbe mi is invazív fajokat telepíthetünk, eltolhatjuk a fenyővel a talaj pH-ját.

A műfenyő 100% vagy ahhoz közeli tartalmú műanyag, ennek környezeti ártalmait csak érintjük. Dr. Chris Weston ökoszisztéma-ökológus szerint a Melbourne-i Egyetem egyik kutatása is azt hozta ki, hogy az élő fák jobbak a műanyagnál. Lebomlók, felhasználhatók akár komposztként vagy a szén megkötésére. Típustól függően 6-20 év a műanyag fák élettartama, aztán a szeméttelepen végzik, és szépen lassan mikroműanyaggá válnak. Addig és ezután is pedig végig életellenes a jelenlétük.

Konklúzió - mi a megoldás?

Akkor is lesz ökológiai lábnyomunk, és szennyezés forrásai leszünk, ha valóban a természettel összhangban szeretnénk élni, hiszen fogyasztunk.

A lényeg egyöntetűen az, hogy fogjuk vissza ezt a fogyasztást.

Bármennyire használunk is környezetbarát (vagy annak mondott) terméket, azok túlfogyasztása is természetkárosító. Nem kell minden nap gyertyát égetni, nincs szükség papír- vagy kukoricaszívószálra, extra ruhákra meg aztán pláne nem. Ha tudatosak vagyunk a vásárlásaink során, az pedig sosem árt.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Nők tucatjainak nőtt meg a melle a Covid-oltás után - szakértők elárulják, hogy miért
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy sokkoló képek láttak napvilágot egy 19 éves kanadai lányról, akinek a mellei négyszeresére nőttek az oltás ritka mellékhatásaként.

Megosztom
Link másolása

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

Egy friss orvosi jelentésben kanadai orvosok azt feltételezték, hogy az oltásra adott furcsa immunrendszeri válasz okozhatta a mell szöveteinek túlnövekedését.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

Az orvosok szerint „A COVID-19 vakcina, és a mellnagyobbodás közötti összefüggés további vizsgálatot igényel” – írták.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

a Covid-oltások duzzadt nyirokcsomókat okozhatnak a hónaljban, ami rendellenes eredményeket mutathat mammográfián és mellultrahangon.

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
„Valaki a folyópartra csalta a lányaimat és kegyetlenül megölte őket” - állítja a Skóciában eltűnt magyar ikrek gyászoló édesapja
Ez a tragédia megrázta Aberdeent – és Magyarországot, most mindenki kétségek között várja a válaszokat, hogy mi is történhetett valójában a két elhunyt testvérrel.

Megosztom
Link másolása

2025. január 7-én, kedd hajnalban Aberdeen dermesztő éjszakai csendjében éles hangok hasítottak a levegőbe a Dee folyó irányából. Kiáltások voltak? Segélykiáltások? Mára talán mindenki elfelejtette volna ezt a rövid, nyugtalanító incidenst, ha a városban közben ki nem derül, hogy pontosan ekkor tűnt el két fiatal magyar testvérvérpár.

A két lány, ahogy a fényképeik mutatják, szinte tükörképei voltak egymásnak. A 32 éves Eliza és Henrietta együtt éltek, hasonlóan gondolkodtak, és a beszámolók szerint tökéletesen kiegészítették egymást ebben az óceánparti skóciai városban, amely gyökeresen eltért attól a magyarországi kis falutól, ahol felnőttek.

Miután megérkeztek Skóciába, úgy tűnt, minden a terveik szerint alakul. Mindketten találtak munkát, és bárki, aki kapcsolatba került velük, kiegyensúlyozottnak, megfontoltnak és szorgalmasnak látta őket – legfeljebb kissé zárkózottnak.

Egészségügyi vagy anyagi gondokra semmi sem utalt. Mindez csak még rejtélyesebbé teszi a január 6-án és 7-én történteket.

Vajon öngyilkossági szándék húzódik meg a két testvér halála mögött, esetleg valamilyen szörnyű véletlen katasztrófa vezetett a tragédiához? Vagy – ahogyan a lányok könnyeivel küzdő édesapja sejteti – egy harmadik félnek is köze lehetett a halálukhoz?

Bár a Police Scotland (Skócia Rendőrsége) továbbra sem talált semmiféle gyanús körülményt, mindhárom elmélet valós lehetőségként merül fel.

A testvérpár életének utolsó 12 órájában történt események a legzavarbaejtőbb kérdéseket vetik fel.

Ebben az időszakban ugyanis kétszer is a Dee folyó déli partján jártak. Először visszasétáltak a belvároson keresztül a bérelt lakásukba, amely körülbelül egy mérföldre volt a folyótól, a Charlotte Streeten.

A második látogatásuk után azonban már nem tértek haza. Soha többé nem látták őket élve. Az aberdeeni térfigyelő kamerarendszer felvételein látható, ahogy január 7-én hajnali 2 óra 12 perckor a Victoria Bridge-en átkelve haladnak a Dee túloldalára.

Ugyanebben a pillanatban, 2.12-kor érkezett egy SMS is Henrietta telefonjáról a főbérlőjüknek. A szöveg szerint nem szándékoztak visszatérni a lakásba.

Az a felvételeken nem látszik, hogy séta közben valóban ők küldenek-e üzenetet.

Amikor azonban a főbérlő ezt az üzenetet elolvasta, azonnal a helyszínre sietett, ahol megtalálta a lányok legtöbb személyes tárgyát, köztük Eliza telefonját is. Tehát nyoma sem volt végleges kiköltözésnek – és az üzenetet küldő mobiltelefon azóta már nem volt elérhető a hálózaton. A megdöbbent főbérlő rögtön értesítette a rendőrséget.

Egy hónappal később már tudjuk, hogy a testvérpár halott. Amit azonban nem tudunk, az az, hogy miért történt mindez. A lányok édesapja, Miklós ugyanezt a kérdést feszegeti, és a rendelkezésére álló információk alapján saját következtetéseket von le.

„Fogalmam sincs, mi történt a lányaimmal, de biztos vagyok benne, hogy nem követtek el öngyilkosságot” – mondta a 63 éves a Daily Mail szerint.

„Úgy hiszem, nem ők küldték az SMS-t a főbérlőjüknek, hanem valaki vagy valakik becsapták és elrabolták őket.” Hozzátette:

„Meg vagyok győződve arról, hogy valaki a folyópartra csalta őket, és kegyetlenül megölte a lányaimat.”

A gyászoló édesapa arról beszélt is, hogyan tudta meg a megsemmisítő hírt:

„A fiam telefonált, hogy valószínűleg megtalálták Henriettát. Van egy angyal tetoválása, és az alapján azonosították. Még soha nem éreztem ilyen fájdalmat. Edit, a harmadik lányom is teljesen összeomlott.”

Az ikrek a tragédia előtti szombaton, január 4-én 40 percig beszéltek az édesanyjukkal, és a hívás során mindketten teljesen rendben lévőnek tűntek. Vajon titkoltak valamit a család elől? Mi vihette őket kétszer is a folyó partjára az ezt követő napokban? Ez az ügy legrejtélyesebb pontja.

A lányok életében láthatóan semmi sem utalt komoly változásra. Henrietta – aki egyesek szerint kicsit nyitottabb volt, mint Eliza – az egyik Costa Coffee üzletben dolgozott, Aberdeen Bon Accord nevű bevásárlóközpontjában.

Eliza korábban, egészen a múlt nyárig, egy Abz Cleaning Solutions nevű takarítócégnél dolgozott. A cégvezető, Scott Bousfield így emlékezett rá:

„Soha nem tűnt lehangoltnak vagy szomorúnak. Mindig mosolyogva köszönt, és megkérdezte: »Hogy vagy, minden rendben?«

Szinte soha nem hiányzott a munkából, azt hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordult elő hat év alatt. Mindig a legjobb tudása szerint végezte a feladatait.”

Eliza tavaly augusztusban küldött neki egy üzenetet, hogy talált másik állást, és a két hét felmondási idő letelte után kilép.

„Ez nem az a fajta üzenet volt, hogy »holnaptól nem jövök be«, amit néha kapunk a takarítóktól. Nagyon is korrekt, összeszedett levél volt, pontosan megjelölve a dátumot, hogy mikor kezdődik és meddig tart a felmondási ideje”

– mesélte Bousfield. Látszik tehát, hogy nem az ő stílusuk a hirtelen SMS.

Így maradtak tehát a lányok Aberdeenben, látszólag minden rendben volt, egészen a sötét, hideg januári éjszakáig. Aztán valami történt, amiért máig nem talál magyarázatot a rendőrség, a helyiek és a család sem.

A kérdések megválaszolatlanok:

Miért mentek kétszer is a folyóhoz?

Miért küldtek furcsa SMS-t?

Hogyhogy hátra hagyták személyes tárgyaik egy részét, köztük Eliza telefonját is?

És vajon tényleg öngyilkosság volt, baleset, vagy – ahogy a gyászoló apa mondja – valaki igazából a folyópartra csalta és meggyilkolta őket?


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ez a milliók által használt fájdalomcsillapító nem csak a fájdalmat űzi el, de az agyműködést is javítja
Napi gyorsteszt: tényleg okosabb lehetsz egy hétköznapi fájdalomcsillapítótól?

Megosztom
Link másolása

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

És nem, nem valami csodaszerről van szó: a sima ibuprofenről beszélnek, amit általában fejfájásra, fogfájásra, izomfájdalomra vagy megfázásra kapunk be.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

A paracetamol, ami szintén egy népszerű vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, épp az ellenkező hatást válthatja ki, sőt még ronthatja is a memóriát.

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Például aki ibuprofent, aszpirint, kodeint vagy diklofenákot (közismertebb nevén Voltaren) szedett, az a tesztekben jobban teljesített, mint azok, akik nem használtak ilyen szereket.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

sokszor sem a gyártók, sem az orvosok nem figyelnek eléggé arra, milyen kognitív mellékhatásai lehetnek a gyógyszereknek.

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

A kutatók nagy mintán dolgoztak: 540 ezer (!) 73 év alatti férfi és nő adataiból szűrték ki, melyik gyógyszert használják, és hogyan teljesítenek memóriában, problémamegoldásban vagy épp a reakcióidő teszteken.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Vigyázat! Az aszpirin mindennapos szedése nem ajánlott többé a stroke megelőzésére!
Még mindig sokan hisznek benne, pedig már nem ajánlott az aszpirin rendszeres szedése stroke-megelőzésre.

Megosztom
Link másolása

Annak ellenére, hogy egyre több szakmai ajánlás és kutatás figyelmeztet rá, mennyire megnőhet a vérzések kockázata, emberek tízmilliói továbbra is úgy gondolják, hogy megéri minden nap benyelni egy kis dózisú aszpirint a stroke vagy szívroham megelőzése érdekében. Pedig a friss útmutatások már egyáltalán nem javasolják ezt az idősebbeknek.

A Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központjának (APPC) hétfőn közzétett felmérése szerint

a 60 év felettiek 57 százaléka, a 40–59 évesek 51 százaléka véli úgy, hogy az előnyök bőven felülmúlják a kockázatokat.

Ez azonban a legújabb orvosi álláspont szerint nincs így.

A kutatásból az is kiderült, hogy majdnem minden ötödik felnőtt, akinek semmilyen személyes vagy családi érintettsége nincs, rendszeresen szed kis dózisú aszpirint – 10 százalékuk konkrétan „majdnem minden nap.

A régi orvosi bölcsesség úgy tartotta, hogy az aszpirin véralvadásgátló hatása csökkenti a vérrögképződést, és ezzel a szívroham és a stroke esélyét, ezért sokan kötelességtudóan be is vették.

Aztán kiderült, hogy ezzel együtt jelentősen nő a veszélyes gyomor-, bél- és agyvérzések kockázata,

ami egyszerűen lenullázza a lehetséges előnyöket.

„Tíz éve még erre esküdtek”

2019-ben az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológiai Kollégium már kimondta, hogy 70 év felett nem ajánlott az aszpirin rutinszerű szedése. A 2022-es frissített iránymutatásból pedig az is kiderült, hogy azoknak se kell elkezdeni, akiknek nincsenek szív- és érrendszeri betegségei, csak egyszerűen „megöregedtek.”

„Az emberek nehezen szoknak le arról, amire évekig azt hallották, hogy hasznos.

Pedig elképesztően fontos tudni, hogy a te esetedben konkrétan tényleg ajánlott-e, vagy sem a kis dózisú aszpirin” – magyarázta a kutatást vezető Kathleen Hall Jamieson, az APPC igazgatója.

Ami a kockázatokat illeti

Az aszpirin vérhígító hatása miatt valóban segít annak, aki bizonyítottan magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik. De önmagában, csak biztonsági tartaléknak, a szakemberek szerint nem érdemes rutinból kapkodni.

A szívbetegség és a stroke továbbra is vezető halálok a nyugati világban, ezért érthető, hogy sokan pánikszerűen szednek be bármit, ami szerintük csökkentheti a kockázatot.

A friss ajánlások viszont világosak:

aki a magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik, annak érdemes lehet a szakorvos tanácsa alapján folytatni a kis dózisú aszpirint,

de a „biztos ami biztos” hozzáállásról az idősebbeknek is sürgősen le kellene szokniuk. Mert hiába tűnik ártalmatlannak az aszpirin, a nem várt, súlyos vérzések kockázata nagyon is valós.


Megosztom
Link másolása