Véget érhet a menzatrauma? – csak 3 trükk kellene ahhoz, hogy 80 százalékkal kevesebb étel landoljon a kukában
A menza jellegzetes, semmihez sem fogható szaga generációs trauma. Ehhez képest egy párhuzamos univerzumban zárult a X. Közétkeztetési Szakácsverseny országos döntője, ahol három napon át 14 profi csapat, összesen 52 szakember esett neki a feladatnak, hogy bebizonyítsa:
A helyszín a SIRHA Budapest szakkiállítás csillogó-villogó Hungexpo pavilonja volt. A tét nem volt kicsi: megmutatni, hogy a napi másfélmillió embert, köztük 800 ezer gyereket etető láthatatlan hadsereg képes a megújulásra.
A verseny szervezői, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség kőkemény kereteket szabtak. Ez nem egy elszállt fine dining játszótér volt, hanem kőkemény szimuláció. A csapatoknak három, illetve négy óra alatt kellett 30 adagot letenniük az asztalra. Ebből 14 adag ment a kóstolózsűrinek, egyet laborba küldtek a Nébih emberei, egyet pedig a fotósoknak tartogattak. A maradék 14 adagot chafing edényekben a közönség kapta, aki Mentimeteren szavazhatott a kedvencére. A realitást a szigorú eszközkorlátozás is erősítette: a gyermek- és felnőtt közétkeztetési kategóriában olyan menő konyhai eszközöket tiltottak ki, mint a sous-vide keringető, a pacojet, a thermomix vagy az isi habszifon.
A versenyzők nemcsak az idővel és az eszközparkkal küzdöttek, hanem a pénzzel is.
A feladatot a kötelezően előírt hazai és Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyes alapanyagok is nehezítették, így a kreativitásnak szűk, de nagyon is életszerű pályán kellett mozognia.
A verseny egyik legfontosabb üzenete a svédasztalos, vagyis szabadszedéses tálalás népszerűsítése volt.
Volt olyan intézmény, ahol a korábbi tetemes pazarlás helyett a maradék aránya 7 százalékra esett vissza. A másik kulcstényező az idő. „Egészséges és ideális a negyvenperces ebédszünet lenne az iskolákban” – mondta Zoltai Anna, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke, jelezve, hogy a jelenlegi 10-15 perces rohanás egyszerűen nonszensz, és esélyt sem ad az étel élvezetére. A legfontosabb jó gyakorlatok között ott volt a salátabár bevezetése és az élményszerűbb tálalás is, ami bizonyítottan növeli a zöldségfogyasztási kedvet.
A szakácsok kreativitását persze a jogszabályi környezet is keretezi.
– ami aztán megint csak a pazarlást növeli. A szakmai és civil szervezetek emellett évek óta lobbiznak a heti egy húsmentes nap bevezetéséért is, ami nemcsak a gyerekek étrendjét tenné változatosabbá, de a közétkeztetés ökológiai lábnyomát is jelentősen csökkentené.
A döntő tanulságai alapján tehát van néhány lépés, amit egy iskola vagy fenntartó akár már hétfőtől megtehetne:
A verseny receptgyűjteményeiből pedig ki lehetne próbálni egy-két fogást, és lemérni a gyerekek reakcióit.
