Itt a francia diéta, ami veri a mediterrán étrendet a hosszú élet, az elhízás és a rák tekintetében
Francia diéta vs. mediterrán – mit mond az orvos a hosszú élet titkáról?
Zöldség, olívaolaj, feta? Ugyan már. A hosszú élet titka valószínűleg nem a mediterrán kajákon, hanem egy jó francia sajttálon keresendő – legalábbis Dr. Michael Aziz szerint, aki azt mondja: „a francia étrend győz minden kategóriában.”
Több évtizedes egészségügyi ajánlásokkal ment szembe a belgyógyász orvos, aki a Kortalanság forradalma című könyv szerzője, és most azzal állt elő, hogy
az igazi egészségtudatos életmód nem Krétán vagy Szantorinin, hanem Párizsban kezdődik.
A New York Postnak elmondta: ideje újraértékelni, amit a sajtokról, a borokról – és úgy általában – a francia konyháról gondolunk.
Miért szorult háttérbe a croissant?
A mediterrán diéta a 20. század óta számít egészségesnek: a híres Hét Ország Tanulmánya kimutatta, hogy az alacsony telített zsírtartalmú étrend csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
Igen ám, mondja Dr. Aziz, de ez a tanulmány „válogatott” országokat vizsgált –
kihagyva például Franciaországot és Svájcot, ahol a lakosság szó szerint vajon és sajton él, mégis alacsonyabb a szívbetegség aránya.
„Az emberek tehát hátat fordítottak a vajnak és a sajtnak, és rábízták magukat a görög modellre – szerintem ez hiba volt.”
„Jó a mediterrán diéta – ha napi 8 órát kapálsz”
„Nincs kétség, a mediterrán diéta remek: tele van zöldséggel, gyümölccsel és teljes kiőrlésű gabonával – naponta akár 7-11 adaggal is” – mondja Aziz.
A gond csak az, hogy ezeket a tanulmányokat fizikai munkát végző földműveseken végezték.
A modern, irodai székhez ragadt nyugati ember nem égeti el ugyanúgy azokat a szénhidrátokat.
Az orvos szerint így a mediterrán étrend akár hízáshoz is vezethet, és kifejezetten veszélyes lehet azoknak, akik fogyni szeretnének.
Miért vékonyabbak a franciák?
A WHO szerint Görögország az elhízási listán 43. helyen áll, míg Franciaország a 143. Ez meglepő, ha azt nézzük, hogy croissant-on, vajon, sajton és boron élnek – de Aziz szerint a titok a porciókban rejlik.
„A francia étrend kisebb adagokat és lassú étkezést hangsúlyoz, ami jobb emésztést és kevesebb kalóriabevitelt jelent.”
Ezzel szemben a mediterrán konyha hajlamos a túlzásba vitt olívaolajjal, diófélékkel, és teljes kiőrlésű gabonákkal operálni.
„Könnyű naponta 7-11 szelet teljes kiőrlésű kenyeret megenni, de én még soha nem láttam senkit, aki ugyanennyi croissant-t elpusztított volna.”
Teljes tejtermék = teljes élet
Az elhízás csökkentése már önmagában jót tesz a csontoknak, de a francia étrend extra bónuszt is ad: sok zsíros tejterméket.
„A sajt és a joghurt tele van kalciummal és D-vitaminnal, ami jót tesz a csontoknak”
– mondja Aziz.
És nem csak a csontokról van szó: az orvos szerint a francia étrend csökkenti a vastagbélrák kockázatát.
„A mediterrán diéta korlátozza a tejtermékeket, pedig a kalcium kulcsfontosságú szerepet játszik a vastagbélrák megelőzésében. És ez a betegség már 50 alattiaknál is tömegesen jelentkezik.”
Franciaországban 100 ezer főből 22 embert diagnosztizálnak vastagbélrákkal, míg Görögországban ez a szám 149.
Bort az asztalra, nem a bárpultra
Mindkét diéta támogatja a mérsékelt vörösbor-fogyasztást – de
a franciák mindig étkezés közben isznak,
és Aziz szerint ez kulcsfontosságú.
„A bor étellel együtt történő fogyasztása csökkenti a vércukorszint kiugrását, javítja az emésztést és elősegíti a polifenolok felszívódását.”
A polifenolok antioxidáns hatású növényi vegyületek, amelyek segíthetnek a sejtkárosító szabadgyökök semlegesítésében. De fontos: túlzásba vinni nem szabad – napi egy pohár nőknél, kettő férfiaknál a maximum.
Hús van, hal nem annyira
A francia étrend előnyeit növeli, hogy jó minőségű húsokat tartalmaz – köztük belsőségeket, például májat is.
„A máj tele van vassal, B-vitaminokkal és olyan tápanyagokkal, amik fontosak az agyműködéshez és a vérképzéshez.”
A mediterrán étrend inkább a halakra épít, ami kiváló az omega-3 miatt, de alacsonyabb lehet a vastartalma – és nem mindenki találja elég laktatónak.
És a végén: ki él tovább?
„A franciák étrendje győz a hosszú élet tekintetében is” – zárja Aziz.
Franciaországban az átlagéletkor 83,1 év, míg Görögországban 81,8. Nem óriási különbség, de úgy tűnik, a sajt, vaj, és bor kombinációja mégiscsak működik.
„Ez az adat arra utal, hogy a franciák a gazdag, zsíros ételek ellenére is karcsúbbak és egészségesebbek maradnak – valószínűleg a kisebb adagoknak és az étkezések ritmusának köszönhetően.”
