Végre rájöttek, miért hizlal a kenyér akkor is, ha alig eszel belőle
Az egész diétás univerzum a kalóriák körül forog, erre jönnek japán kutatók, és bemutatják, hogy az egerek akkor is híznak a kenyértől, ha a kalóriabevitelük nem változik. Miközben a legtöbb táplálkozási tanács a zsírt démonizálja, egyre inkább úgy tűnik, a finomított szénhidrátok – például a búzaliszt – sokkal alattomosabb játékot űznek. A kutatás rávilágít, hogy
Az Osaka Metropolitan University csapata fogott egy csapat egeret, és választás elé állította őket: maradtok a megszokott, uncsi, de egészséges gabonatápon, vagy rápróbáltok erre a finom, szénhidrátdús snackre, ami lehet kenyér, süti vagy rizslisztes desszert cukor nélkül. Közben persze mindent mértek: testsúlyt, zsírszövetet, energiafelhasználást pihenés és mozgás közben, a vérben keringő hormonokat és cukrot, sőt, még a máj génjeinek aktivitását is. A Molecular Nutrition & Food Research című szaklapban áprilisban megjelent kutatásról az egyetem saját hírportálja számolt be először. Az eredmény?
A csavar az, hogy a további elemzések szerint a változásokat nem a túlevés vagy a mozgáshiány okozta, hanem maga az étel. A búzalisztes diétán lévő állatok szervezete egyszerűen kevesebb kalóriát égetett el, miközben a májukban bekapcsoltak azok a gének, amelyek a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelősek.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül a búza specifikus hatásainak tudható be, hanem sokkal inkább a szénhidrátok iránti erős preferenciának és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak” – magyarázza Shigenobu Matsumura, az Osaka Metropolitan University táplálkozástudósa. A kutatók azt is megnézték, mi történik, ha elveszik az egerektől a finomított lisztet.
Mielőtt bárki kidobná az összes pékárut a házból, fontos megjegyezni, hogy a kísérletet egereken végezték, nem embereken. Bár valószínű, hogy hasonló folyamatok játszódnak le bennünk is, ez egyáltalán nem biztos. Pontosan ezért a csapat már tervezi a következő lépéseket. „A továbbiakban a kutatásainkat az emberekre helyezzük át, hogy ellenőrizzük, a tanulmányban azonosított metabolikus változások milyen mértékben érvényesek a tényleges táplálkozási szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben részletesebben is megvizsgálnák a különböző tényezők hatását. „Azt is vizsgálni fogjuk, hogy az olyan tényezők, mint a teljes kiőrlésű gabonák, a finomítatlan gabonafélék, a rostban gazdag élelmiszerek, valamint ezek fehérjékkel és zsírokkal való kombinációi, az élelmiszer-feldolgozási módszerek és
A kutatók végső célja, hogy tudományos alapot teremtsenek a mindennapi dilemmák feloldásához. „Reméljük, hogy a jövőben ez tudományos alapot szolgáltat majd ahhoz, hogy a táplálkozási tanácsadás, az élelmiszer-oktatás és az élelmiszer-fejlesztés területén megtaláljuk az egyensúlyt az 'íz' és az 'egészség' között.” Az eredmények egy újabb szöget vernek a „kalória be, kalória ki” leegyszerűsített dogmájának koporsójába, és rávilágítanak, hogy az ételek minősége és az általuk kiváltott anyagcsere-válasz legalább annyira számít, mint a puszta számok.
Via Sciencealert
