Ne dőlj be a „mikrózható” feliratnak, a Greenpeace szerint súlyos egészségügyi kockázata van
Az a megnyugtató kis pittyenés a mikró végén, ami jelzi, hogy kész a tegnapi maradék vagy a dobozos ebéd, mostantól kicsit másképp csenghet a füledben.
A Greenpeace International ugyanis februárban kijött egy jelentéssel, ami lényegében azt állítja, hogy a műanyag csomagolású készételek melegítésével emberek milliói mérgezik magukat nap mint nap. A „mikrohullámú sütőben biztonságos” felirat pedig, ami eddig megnyugtatott minket, a jelek szerint nagyjából annyit ér, mint egy papíresernyő a zuhéban.
A „Megfőztük magunkat?” című jelentés 24 friss tudományos tanulmányt fésült át, és arra jutott, hogy a biztonságosként reklámozott élelmiszerek valójában láthatatlan szennyeződésekkel árasztják el a szervezetünket.
Egy vizsgálat szerint mindössze öt perc mikrózás után több százezer mikro- és nanoműanyag-részecske oldódott ki ételszimulánsokba – ez akár hétszer több, mint sütőben melegítve. A hő hatására a gyakori műanyagokból, mint a polipropilén vagy a polisztirol, a lágyítóktól az antioxidánsokig mindenféle adalékanyag koktélja vándorolhat az ételbe.
És ha ez nem lenne elég, a régi, karcos dobozok majdnem kétszer annyi mikroműanyagot okádnak magukból, mint az újak. A kutatók több mint 4200 veszélyes vegyi anyagot ismernek, amit műanyagokban használnak, de a többségüket egyáltalán nem szabályozzák az élelmiszer-csomagolásban.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint azért nem kell pánikolni, van kiút. „Annak érdekében, hogy csökkentsük az ételeinkkel elfogyasztott mikroműanyagok és műanyag adalékanyagok mennyiségét, érdemes néhány alapvető óvintézkedést megtenni. Ne műanyag edényben melegítsünk ételt, hanem tányérban, hőálló üvegben a mikrosütőben.
Azokat az ételeket is vegyük ki a műanyag csomagolásból, amelyekről a gyártó azt állítja, hogy az adott dobozban melegíthetők – a ‘microwave safe’ vagy ‘safe heating’ felirat nem jelenti azt, hogy a melegítés során nem oldódhatnak ki mikroműanyagok vagy más káros anyagok.”
Hozzátette, a legjobb persze az, ha kevesebb feldolgozott ételt vásárolunk, és inkább otthon főzünk friss alapanyagokból. „Teljesen elkerülni ma még nem tudjuk a műanyag jelenlétét, ezért a döntéshozóktól és a vállalatoktól is elvárjuk, hogy csökkentsék a műanyaghasználatot és biztonságosabb megoldásokat vezessenek be” – tette hozzá Simon.
„Az emberek azt hiszik, ártalmatlan döntést hoznak, amikor műanyagba csomagolt ételt vásárolnak és melegítenek fel. A valóságban azonban mikroplasztikok és veszélyes vegyi anyagok keverékének vagyunk kitéve, amelyeknek soha nem szabadna az ételünkben vagy annak közelében lenniük. A kormányok hagyták, hogy a műanyagipar a konyháinkat kísérleti laborokká alakítsa. Ez a jelentés megmutatja, hogy a vállalatok „mikrohullámú sütőben biztonságos” állításai nem többek puszta vágyálomnál.”
Eközben a készételek piaca az egyik leggyorsabban növekvő szegmens, 2024-ben 71 millió tonnányi készült belőlük világszerte. A műanyag csomagolás az összes műanyag 36%-át teszi ki, a globális műanyaggyártás pedig 2050-re a jelenlegi több mint duplájára nőhet.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel együtt ezért is szólította fel a hazai szupermarketeket, hogy tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorításáért.
