GYEREK

A legtöbb szülő ezzel a dicsérettel teszi tönkre a gyereke önbizalmát, és észre sem veszi

A pszichológusok szerint a folyamat és a kitartás dicsérete építi az önbizalmat. Ez a módszer arra tanítja a gyereket, hogy a kudarc is a tanulás része, nem pedig a képességei hiánya.

Fényes Andrea, fotó: Freepik - sassy.hu
2026. február 21.

A pszichológusok szerint a „okos vagy” típusú dicséret a gyerekben a kudarcoktól való félelmet erősíti. Ez hosszabb távon szorongáshoz és a kihívások kerüléséhez vezet, ami gátolja az önbizalom kiépülését.

Minden szorongó szülő ismeri a mantrát: a gyerek legyen magabiztos. Legyen talpraesett, proaktív, reziliens, és ha lehet, már az oviban a saját startupján ötleteljen.

A piac pedig készségesen ontja a bombabiztos nevelési tippeket, amiktől a szülői lét egy kipipálható projektlistává válik.

Az alaprecept egyszerűbb, mint egy IKEA-bútor összeszerelése, legalábbis papíron. Ne a gyereket dicsérd, hogy „okos vagy”, hanem a folyamatot, a kitartást, a melót, amit beletett. Adj neki valódi felelősséget, legyen ő a „virágfelelős”, mert ettől érzi, hogy fontos része a családi gépezetnek.

Aztán jön a legkellemetlenebb rész: ne simíts el előtte minden akadályt, mert a kudarcból tanul a legtöbbet.

Hagyd, hogy maga döntsön apróságokban, például a kék és a piros póló között, és ne add a szájába a kész megoldást, ha elakad, inkább kérdésekkel terelgesd.

És hogy mindez ne csak egy újabb hangzatos szülői mantra legyen, a pszichológusok már rég kitalálták, miért működik. A kulcsfigura Carol Dweck, a Stanford pszichológusa, aki a növekedési szemlélet elméletével forgatta fel a pedagógiát.

Az ő kutatásai bizonyítják, hogy a folyamat-dicséret nem csak üres szólam.

„Dicsérheted az eredményt is, amíg beszélsz arról a folyamatról, ami oda vezetett” – mondta az ASCD-nek, finomítva a tévhitet, hogy csak az erőlködést kell jutalmazni. Egy brit iskolaigazgató, Chris Hildrew még élesebben fogalmaz: az üres erőfeszítés-dicséret „olyan, mint vigaszdíjként hátba veregetni valakit”.

A másik tudományos láb az autonómia-támogató nevelés. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerek azt csinál, amit akar, hanem hogy érti a szabályok mögötti logikát, és van beleszólása a saját életébe.

„Amikor az emberek úgy érzik, hogy kontrollálják őket, az nem vezet pozitív kimenetekhez ahhoz képest, amikor az autonómiájukat támogatjuk” – nyilatkozta a Fatherly magazinnak Geneviève Mageau, a téma egyik kutatója.

A felelősségvállalás is ide vág. Adam Grant, a Wharton pszichológusa szerint „a felelősség adása bizalmat üzen és jellemet épít”.

Ez nemcsak jól hangzik, de kutatások is igazolják, hogy akiknek gyerekként rendszeres feladataik voltak, később jobban teljesítenek és elégedettebbek.

Végül pedig ott van a szülők legnehezebb feladata: ellenállni a késztetésnek, hogy kimentsék a gyereket minden nehéz helyzetből.

A „túlsegítés” csapdája ugyanis azt üzeni a gyereknek, hogy egyedül képtelen lenne megbirkózni a problémákkal. Jessica Lahey, a téma egyik legismertebb szerzője szerint „amikor túl sokat teszünk meg a gyerekekért, aláássuk a hosszú távú motivációjukat”.

VIA life.hu

Kapcsolódó

Ezt a 9 ódivatúnak hitt dolgot már nem tanítják meg a szülők, pedig a gyerekük sorsa múlhat rajta

Sok szülő ártalmatlannak hiszi, pedig szakértők szerint éppen ezek az apróságok vezetnek a későbbi kudarcokhoz és magányhoz.

Népszerű

Ajánljuk

SZÍNES

Itt a Lidl nagy újítása: ezekben a boltokban már nem kell sorban állnod

A Lidl június 4-től három üzletében vezette be a „Scan & Go” funkciót, amellyel a vásárlók maguk szkennelhetik a termékeket. Az újítás a Lidl Plus applikáción keresztül érhető el, az első használatért 5% kedvezmény jár.

Címlapról ajánljuk

GYEREK

Falatnyi bikiniben mutatta meg hatalmas babapocakját Szandi lánya

Bogdán Blanka 24 óráig elérhető Instagram-sztoriban osztott meg magáról képeket. A 27 hetes terhes kismama első gyermekét várja, aki az énekesnő, Szandi első unokája lesz.

Szabó Anikó, Fotó: Instagram - sassy.hu
2026. június 07.

Megérkezett a kötelező bikinis babapocak-fotó.

Ezúttal Szandi lánya, az Amerikában élő Bogdán Blanka jelentkezett be a műfajban.

A 27 hetes kismama egy falatnyi fekete bikiniben mutatta meg, mekkora a pocija.

Bogdán Blanka egy 24 órán át látható Instagram-sztoriban tette közzé a képet.

Blanka és férje, Ricardo már korábban bejelentette, hogy kislányt várnak.

A nagy távolság ellenére a nagymama-jelölt Szandi is igyekszik minden fontos pillanatnál ott lenni. Az énekesnő áprilisban látogatta meg a lányát, a nagy, videóra is vett tavaszi találkozás pedig jelezte, hogy a családi kötelék simán átíveli az óceánt is. Szandi a lapnak elárulta, mennyire várja már a kicsi érkezését.

„Most már alig várom, hogy a karomban tartsam a kis unokámat” – mondta az énekesnő.

A baba érkezését szeptemberre várják.

Már az is kiderült, hogy a kislányt Hazelnek fogják hívni.

Az egész babaprojekt hivatalosan március 8-án, a nemzetközi nőnapon robbant be a köztudatba, amikor Blanka egy tökéletesen megkomponált tengerparti videóval tudatta a világgal a nagy hírt. A felvételen férjével együtt mutatták meg a friss ultrahangképet.

A mostani bikinis fotók egy tudatosan és a nyilvánosság előtt építkező családi történet legújabb állomását jelentik, ami egy villámgyorsan elmélyülő szerelemmel indult. Blanka és brazil származású férje, Ricardo a megismerkedésük után fél évvel már az eljegyzésnél tartottak, amit egy titkos vegasi esküvő követett, most pedig már a közös gyermekük érkezésére készülnek a napfényes Amerikában.

Kapcsolódó

Rózsaszín babaváróval üzent Szandi Amerikából: Hazelnek hívják majd az első unokáját

Az énekesnő családja nagy örömmel készül az első unoka érkezésére, akit lánya, Bogdán Blanka az Egyesült Államokban hoz világra. Szandi tündéri fotókat osztott meg Instagramján a babaváró buliról.

Ajánljuk

GYEREK

„Ne legyen felismerhető” – Kátai-Németh Vilmos 5 pontban szabta meg, hogyan írjon a sajtó a bántalmazott gyerekekről

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebookon tett közzé útmutatót a sajtó számára. A posztban a traumaérzékeny kommunikáció alapelveit részletezi a gyerekeket érintő ügyekben.

Szabó Anikó, Fotó: ILLUSZTRÁCIÓ /Pexels - sassy.hu
2026. május 31.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán tett közzé egy öt pontból álló útmutatót arról, hogyan kellene a tartalomgyártóknak és a sajtó képviselőinek a gyerekeket érintő érzékeny témákról, például az elszenvedett traumákról kommunikálniuk.

A miniszter az első pontban a tartalomgyártó motivációinak tisztázását kéri a bántalmazással, traumával kapcsolatban. „Tisztázd magadban, hogy miért foglalkozol az üggyel!

A traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használod ki és fel a másikat; a célod nem lehet önös érdek.

Lehet, hogy az adott témáról éppen sokan és sokat beszélnek, de ez ne befolyásolja azt, hogy te milyen traumaszenzitív szempontokat gondolsz át, mielőtt elkészítesz egy anyagot.”

A traumaérzékeny látásmód abban is megjelenik, ha a rendszerszintű problémákra is felhívod a figyelmet.

A második pont a „traumalencsén” keresztüli szemléletet hangsúlyozza, amely szerint egyszerre kell figyelni az érintett sérülékenységére és megmutatni az erőforrásait.

A harmadik pont a szavak erejére hívja fel a figyelmet. A poszt szerint kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek az érintettet stigmatizálják, vagy úgy tüntetik fel a bántalmazást, mintha ő is közrejátszott volna benne.

„Ne használj megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást, akkor sem, ha tudod, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat a tartalom!”

A negyedik pont a „do no harm” alapelvet részletezi, mely szerint

„az érintett / áldozat / túlélő jólléte alapvető fontosságú. Nem okozhatsz neki kárt.”

Kátai-Németh arra is kitér, hogy a közönségben is lehetnek hasonló traumát átélt emberek. Ezért javasolja a trigger warning használatát, a segítő szervezetek elérhetőségeinek megadását, és a tartalom fokozatos felépítését.

Joga van ahhoz, hogy ne érje bántás, visszaélés vagy kihasználás.

Az ötödik, befejező pont a tartalomgyártást folyamatként kezeli. „Az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető.

Az érintett / áldozat / túlélő jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozod nyilvánosságra, és az arcát eltakarod.

Joga van ahhoz, hogy megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon. Joga van ahhoz, hogy elmondhassa a véleményét, és az számítson is. Ezt a folyamat egészében tartsd szem előtt” – zárul a miniszter útmutatója.

A bejegyzés időzítése nem véletlen, május 31-én, vagyis május utolsó vasárnapján éppen a gyereknapot ünnepeljük.

Kátai-Németh Vilmos május 12-én, parlamenti bizottsági meghallgatásán átfogó reformokat és egy önálló gyermekvédelmi ombudsman intézményét ígérte. A mostani útmutatót azután tette közzé, hogy múlt csütörtökön a rendőrség nagyszabású akciót tartott a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató telephelyein, ahol öt embert gyanúsítottként hallgattak ki és egyet őrizetbe vettek. Az esetet követően a miniszter személyesen egyeztetett az intézmény vezetőivel a rendszer átvilágításának szükségességéről.

Kapcsolódó

Sokkoló adatok miatt emelné vissza Lannert Judit 18-évre a tankötelezettséget Magyarországon

Lannert Judit leendő oktatási miniszter a parlamenti meghallgatásán jelezte, megfontolják a korhatár 18 évre emelését. Egy kutatás szerint a 2012-es csökkentés óta nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az OECD-ben.

Ajánljuk

GYEREK

A kulcsos gyerekek még tudták, amit a maiak már nem - és ennek felnőttként fizetik meg az árát

A 60-70-es évek kulcsos gyerekeinek önállósága olyan készségeket fejlesztett, mint a problémamegoldás és az önszabályozás. A mai gyerekkorból hiányzó tapasztalatok a felnőtt életben ütnek vissza.

Fehér Adél, Fotó: Fortepan / Sándor Dávid - sassy.hu
2026. június 02.

A kulcs ott lógott a nyakukban – nemcsak a lakásajtóhoz, hanem a saját életükhöz is. Míg a hetvenes években a „majd megoldod” a mindennapok alapja volt, ma a szülői chatcsoportban már azelőtt megszerveződik a mentőakció, hogy a gyerek egyáltalán észrevenné, hogy otthon maradt a tornacucc.

A nagy kérdés, ami most már tudományos kutatások tucatjait is foglalkoztatja, hogy ezzel a nonstop készenléttel nem csinálunk-e magunknak egy sokkal nagyobb bajt, mint egy otthon felejtett uzsonna.

A helyzet ugyanis az, hogy miközben a városok veszélyesebbek, a forgalom nagyobb, és a hírek is zörnyűbbek lettek, valami más is megváltozott – írta a témát körbejáró cikkében a Dívány.hu is. A gyerekkori unalomra, erre a régen teljesen természetes állapotra ma már ott a digitális „pótlék”, a konfliktusokra pedig ott a szülő, aki egy telefonhívás után már rohan is igazságot tenni a homokozóban. És miközben a szándék a legjobb – védeni, óvni, segíteni –, a tudomány egyre hangosabban jelzi, hogy a túltolt gondoskodásnak ára van.

És itt jön a lényeg, a friss tudományos csavar. Egy idén megjelent, nagyszabású metaelemzés kimutatta, hogy a gyerek minden lépését kontrolláló, túlvédő nevelés és a serdülőkori szorongásos, depressziós tünetek között kicsi, de statisztikailag kőkeményen kimutatható kapcsolat van. A kutatók persze óvatosak: ez nem jelenti azt, hogy a túlféltés egyenesen depressziót okoz, de a minta gyanúsan következetes, több kultúrában is.

A hétköznapok nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek ritkán kap esélyt arra, hogy maga másszon ki a slamasztikából, akkor nehezebben épül fel benne az az alapélmény, hogy „képes rá”.

Ezt támasztja alá egy korábbi, szintén a témába vágó áttekintés is, amely a meleg, támogató szülői jelenlétet élesen elválasztja a túlkontrolláló viselkedéstől. Az üzenet az, hogy a kettő nem ugyanaz. Attól, hogy nem oldod meg a gyerek helyett a vitát a barátjával, még nem vagy rossz szülő. Sőt. A kutatások szerint éppen

az apró, mindennapi súrlódások – „most nem sikerült”, „ma nem én nyertem” – tanítják meg a gyereket a legfontosabb leckére: az önszabályozásra.

Arra, hogy képes megnyugodni, újratervezni és higgadtan segítséget kérni, ahelyett, hogy minden frusztrációnál azonnal a felnőtt mentőövért kapkodna.

És hogy mit lehet tenni? A válasz meglepően egyszerű: vissza kell engedni a játékba a vállalható kockázatot. A kutatók ma már nem a veszély szinonimájaként, hanem a fejlődés motorjaként tekintenek a kockázatosabb szabadtéri játékokra.

Felmászni arra a fára, ügyetlenkedni a társas kapcsolatokban, beverni a térdet, és közben megtanulni, hol a határ

– ezek mind-mind olyan tapasztalatok, amikkel a gyerekek többet nyernek, mint amennyit egy horzsolással veszítenek.

A lényeg az egyensúlyon van, azon, hogy a teljes burok helyett egy biztonságos, de kihívásokat is rejtő „gyakorlóterepet” biztosítsunk. Az életkornak megfelelő, apró önállósági lépések – egy egyedül teljesített út a boltba, egy önállóan megoldott konfliktus – építik azt a belső tartást, amire a kulcsos gyerek generációjának talán több jutott, nekünk pedig tudatosan kell visszaadnunk a gyerekeinknek.

Kapcsolódó

Áttörés jöhet a depresszió és a szorongás kezelésében? Meglepő dolgot mutattak ki a varázsgombáról

Egyetlen adag varázsgomba-hatóanyag is átírhatja az agy szerkezetét – legalábbis egy friss kutatás szerint.

Ajánljuk

GYEREK

„Szinte tabu volt kutatni” – a tudósok elképesztő dolgokat állítanak a magzatokról

Dr. Joel Frohlich idegtudós szerint a tudat kutatása sokáig a filozófusok területe volt, de a modern technológia áttörést hozott. Az új módszerekkel már a magzatoknál is képesek kimutatni a mintázatfelismerést, ami a munkamemória egyik alapköve.

Fehér Adél, Fotó: Magnific.com - sassy.hu
2026. június 09.

Hogy mikortól beszélhetünk egy ember esetében tudatról, tudatosságról, sokáig vita tárgya volt. Sőt. Tiltott zóna a neurológusoknak, ahogy azt Dr. Joel Frohlich idegtudós is elmondta. „Meglepően kevés kutatás folyt arról, hogy mikor kezdődik a tudat. A tudat sokáig a filozófusok hatáskörébe tartozott. Az idegtudományban szinte tabu volt kutatni, talán az utóbbi 10-20 évig” – nyilatkozta a BBC Science Focusnak.

De mostanra a technológia eljutott odáig, hogy már nem egyetlen, megfoghatatlan jelet keresnek, hanem egy egész jelzés-csomagot. A kutatók ezt „klaszter-alapú” megközelítésnek hívják, ami annyit tesz, hogy több apró jel – agyi aktivitás, ingerekre adott válasz, a figyelem jelei – együttes megléte alapján vonnak le következtetéseket. Frohlich szerint ugyanis egyetlen jelben nem lehet vakon megbízni, de ha több is egyszerre jelenik meg, az már elég gyanús.

„Ha a mini-jelek konvergenciáját látjuk, az elég jó mutatója annak, hogy a tudat éppen kialakulóban van.”

A leginkább elgondolkodtató az egészben, hogy a tudatosság egyes jelei már a méhen belül is kimutathatók. Az egyik ilyen jel a mintázatok felismerése. Képzeld el, hogy hallasz egy sorozatot: Bip-bip-bip-BÍP. Ezt ismételgetik, majd hirtelen jön egy Bip-bip-bip-bip. Ha feltűnik a változás, akkor a munkamemóriád működik, ami a tudat egyik jele. Nos, német kutatók ezt a hatást kimutatták a terhesség késői szakaszában lévő magzatoknál is.

Egy másik kísérletben pedig arcra emlékeztető fénypontokat vetítettek a terhes anyák hasára, és a magzatok a fejükkel, sőt, a szemükkel is követték a fényeket. Bár Frohlich szerint vita tárgya, hogy a magzat mit lát valójában. „Senki sem ért igazán egyet abban, hogy a magzat valami olyasmit lát-e, ami egy arcra hasonlít, vagy inkább csak egy fénypacát.”

És mielőtt bárki újranyitná az abortuszról szóló vitákat, a kutatók gyorsan lehűtötték a kedélyeket. Ezek a jelek ugyanis leginkább a harmadik trimeszterre jellemzőek, ami bőven a legális terhességmegszakítás időhatárán túl van.

Frohlich szerint az agy biológiai kapuja, a talamusz és az agykéreg közötti kapcsolat csak a 24-26. hét környékén épül ki.

„Addig nem igazán beszélhetünk valószínűsíthető tudatról – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük; tele a külvilágból érkező érzetekkel” – tette hozzá. Az újszülötteknél megfigyelt, nyugalmi állapotért felelős agyi hálózat (az úgynevezett alapértelmezett hálózati mód) is legfeljebb kezdetleges formában van jelen.

Az utóbbi időszakban egyébként is a méhen belüli folyamatok kerültek a fókuszba. A „korai tanulás” gondolatát például olyan könnyen emészthető kutatások erősítették, mint az, amelyik kimutatta, hogy az anya étrendje befolyásolja a gyerek későbbi ízlését, így akár már a méhen belül meg lehet szerettetni vele a zöldségeket. Egy másik tanulmány szerint pedig a klasszikus zene bizonyítottan nyugtatóan hat a magzatokra. Ezek a hírek mind azt jelzik, hogy a magzat egy aktív, a környezetére reagáló lény, ami tökéletesen előkészítette a terepet a mostani, a tudat korai jeleiről szóló tudományos vitának.

Via Sciencefocus

Kapcsolódó

Felesleges volt az abortuszra váró nőket a magzati szívhanggal presszionálni, nem született több gyerek

A nők nem jókedvükben választják a megalázó és lelkileg is megterhelő eljárást, hanem azért, mert abban a helyzetben nem látnak más megoldást.

Ajánljuk