FONTOS
A Rovatból

Kiderült, mi okozza a sclerosis multiplexet: egy vírus 32-szeresére növeli a kockázatot

A tudomány egyik nagy, régóta dédelgetett sejtése dőlt el, és egyben megnyílt az út, hogy a rettegett autoimmun betegséget ne csak kezelni, de talán megelőzni is lehessen.

Megosztom
Link másolása

Ha nem fertőz meg az Epstein–Barr vírus, szinte biztosan nem kapsz sclerosis multiplexet – állítja egy, az amerikai hadsereg tízmillió tagját húsz éven át követő kutatás vezetője. A tudományos világot alapjaiban megrázó, a Science folyóiratban publikált vizsgálat szerint

az EBV-fertőzés után harminckétszeresére ugrik az SM kockázata.

Ezzel a tudomány egyik nagy, régóta dédelgetett sejtése dőlt el, és egyben megnyílt az út, hogy a rettegett autoimmun betegséget ne csak kezelni, de talán megelőzni is lehessen. A történet egy pofonegyszerű, de annál brutálisabb felismerésről szól: egy vírusról, ami megtéveszti a testünket, hogy az önmaga ellen forduljon.

A bizonyíték, amire évtizedek óta vártak a kutatók, egy gigantikus adatbázisból, az amerikai Védelmi Minisztérium szérumbankjából került elő. Itt több mint tízmillió katonától őriznek rendszeresen, kétévente levett vérmintákat. Ez a páratlan „időgép” lehetővé tette, hogy a kutatók végignézhessék, mi történik a szervezetben évekkel az SM diagnózisa előtt.

A kép letaglózóan egyértelmű volt: a 801 SM-es katona közül mindössze egyetlenegynek nem volt a vérében EBV-antitest a betegség kitörése előtt.

A kontrollcsoportban ez az arány sokkal alacsonyabb volt. A számítások szerint, aki bekapja a vírust, annak 32-szer nagyobb esélye lesz SM-re, mint annak, aki valahogy megússza. Más, hasonlóan terjedő vírusoknál, mint a citomegalovírus, semmilyen hasonló összefüggést nem találtak. A kegyelemdöfést az idegkárosodás egyik biomarkere, a neurofilament könnyűlánc (NfL) adta: a szintje a vérben csak és kizárólag az EBV-fertőzés után kezdett el emelkedni, jelezve, hogy a vírus indította be a központi idegrendszer pusztulását.

De mégis hogyan csinálja ezt egy vírus, amit a felnőtt lakosság több mint 95 százaléka tünetmentesen hordoz? A válasz a „molekuláris mimikri” nevű jelenségben rejlik, ami lényegében egy immunológiai tévedés. A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy az EBV egyik fehérjéje, az EBNA1 kísértetiesen hasonlít egy, az agyban és a gerincvelőben található fehérjére, a GlialCAM-ra, ami az idegsejteket védő mielinhüvely egyik építőköve.

Amikor az immunrendszerünk harcba indul a vírust rejtő sejtek ellen, az EBNA1-re célzott antitestek egy része egyszerűen összezavarodik, és a saját, teljesen egészséges GlialCAM fehérjénket is ellenségnek nézi.

Innentől a folyamat önjáróvá válik: a test a saját idegrendszerét kezdi el módszeresen pusztítani. „Az EBV-fehérje egy része utánozza a saját gazdafehérjédet – ebben az esetben a GlialCAM-ot, amely a mielinben található. Ez azt jelenti, hogy amikor az immunrendszer az EBV ellen harcol, a GlialCAM-ot is célba veheti” – magyarázta William H. Robinson, a Stanford immunológusa.

Ez a felfedezés megmagyarázza azt a régóta ismert tényt is, hogy az SM-betegek gyakorlatilag mindegyike átesett EBV-fertőzésen. Míg a teljes népességben is rendkívül elterjedt a vírus, az SM-esek körében a jelenléte szinte univerzális. A tudományos konszenzus ezért mostanra eljutott oda, hogy az EBV-t az SM szükséges, de önmagában nem elégséges okának tekinti. A vírus a gyufa, ami meggyújtja a tüzet, de ahhoz, hogy a lángok valóban fellobbanjanak, más tényezők – a gyúlékony anyagok – is kellenek.

„Most úgy kell tekintenünk az SM-re, mint az Epstein–Barr vírusfertőzés szövődményére”

– mondta a Scientific Americannek Alberto Ascherio, a Harvard epidemiológusa, a 32-szeres kockázatot kimutató tanulmány vezető szerzője.

Hogy mi ez a gyúlékony anyag? A genetika és a környezeti hatások kombinációja. A legerősebb ismert genetikai hajlamosító tényező a HLA-DRB1*15:01 nevű génvariáns hordozása. Ha ehhez hozzáadjuk a serdülőkori elhízást, a dohányzást vagy az alacsony D-vitamin-szintet, a kockázat drámaian megugrik. A képlet tehát úgy néz ki:

az EBV-fertőzés elindítja a folyamatot, a genetikai és életmódbeli tényezők pedig rátesznek egy lapáttal, és eldöntik, hogy a parázsból valóban pusztító tűzvész lesz-e.

A felfedezés legizgalmasabb következménye, hogy ha egy vírus okozza a betegséget, akkor egy vírus elleni vakcinával talán meg is lehet előzni. A verseny már el is indult. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) már elindította egy EBV-vakcina első fázisú klinikai tesztelését. „Egy vakcina, amely megelőzheti vagy mérsékelheti az Epstein–Barr vírusfertőzést, csökkentheti a mononukleózis előfordulását, és talán az EBV-hez köthető daganatok és autoimmun betegségek – így az SM – gyakoriságát is” – nyilatkozta az NIH közleményében Anthony S. Fauci. Ezzel párhuzamosan a Moderna is fejleszti a saját mRNS-alapú EBV-vakcináját, ami szintén a klinikai vizsgálati fázisban tart.

A már kialakult betegség kezelése azonban keményebb dió. Egy ígéretesnek tűnő kísérlet, amely során EBV-fertőzött immunsejtekre specializálódott T-sejtekkel próbálták kezelni a betegeket (ATA188), nemrég elbukott a második fázisban, mert nem bizonyult hatékonyabbnak a placebónál.

Ez a kudarc is jelzi, hogy a vírus kiirtása a szervezetből, miután az már beindította az autoimmun folyamatot, rendkívül bonyolult feladat.

Érdekes módon a ma létező leghatékonyabb SM-gyógyszerek, az úgynevezett B-sejt-gátlók (mint az ocrelizumab) talán éppen azért működnek olyan jól, mert pont azokat az immunsejteket távolítják el a keringésből, amelyekben az Epstein–Barr vírus évtizedekig rejtőzködik. Lehet, hogy az orvosok már eddig is a vírus rejtekhelyeit bombázták, csak éppen nem tudtak róla.

Via Science

https://www.science.org/doi/10.1126/science.abj8222


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Havi 5000 eurós átlagjövedelem, feleannyi munka és kevesebb vörös hús – radikális tervet mutattak be kutatók a klímaválság kezelésére
A kutatóintézet szerint a globális felmelegedést nem lehet pusztán technológiai megoldásokkal vagy zöld beruházásokkal megállítani, ha közben a világban tovább nő a vagyoni és hatalmi különbség a leggazdagabbak és mindenki más között.

Megosztom
Link másolása

Radikális társadalmi és gazdasági átalakítással kezelné a klímaválságot és a növekvő egyenlőtlenségeket a World Inequality Lab új jelentése. A jelentés egyik legfontosabb állítása az, hogy a klímavédelem és az egyenlőtlenségek csökkentése nem két külön ügy, hanem ugyanannak a problémának a része. A szerzők szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás, valamint

a fogyasztás visszafogása sem lesz finanszírozható és politikailag fenntartható, ha közben nem csökken drasztikusan a vagyon és a hatalom koncentrációja.

A World Inequality Lab, amelynek egyik társigazgatója Thomas Piketty francia közgazdász, kifejezetten radikális tervet vázolt fel. A kutatók szerint a világ egy olyan jövő felé halad, amelyben egyszerre fenyeget a klímaösszeomlás, a gazdasági bizonytalanság és a társadalmi feszültségek erősödése.

Ezt szerintük csak akkor lehet elkerülni, ha a világ másképp gondolkodik a munkáról, a jövedelmekről, a fogyasztásról és a közszolgáltatásokról.

A jelentés többek között jelentős vagyonadót javasol a milliárdosokra, a munkaidő csökkentését, a fogyasztási szokások átalakítását, például a vörös hús fogyasztásának visszafogását, valamint azt, hogy az oktatás és az egészségügy sokkal nagyobb szerepet kapjon a gazdaságban.

A kutatók számításai szerint, ha ezeket az intézkedéseket megvalósítanák, a világ népességének többsége a század végére havi átlagosan 5000 eurós jövedelemhez juthatna. Ez mai árfolyamon nagyjából 2 millió forint körüli összegnek felel meg, bár a jelentés eredetileg euróban számol, és hosszú távú, 2100-ig tartó forgatókönyvet vázol fel.

A terv szerint a népesség 89 százalékának jövedelme 2100-ra megduplázódhatna. Közben a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt lehetne tartani az iparosodás előtti átlaghoz képest.

Ez azért fontos, mert a nemzetközi klímapolitikában a 2 fokos határ régóta kulcsfontosságú küszöbnek számít: ennél nagyobb melegedés esetén sokkal súlyosabb környezeti, gazdasági és társadalmi következményekkel kellene számolni.

 

 

A jelentés szerzői szerint a jelenlegi politikai és gazdasági irány nem alkalmas arra, hogy megoldja a klímaválságot.

Úgy látják, hogy a világban erősödő nacionalista, jobboldali-populista politika és a milliárdosok növekvő befolyása inkább mélyíti a problémákat, mintsem megoldaná őket.

Thomas Piketty, a World Inequality Lab társigazgatója és a Paris School of Economics professzora élesen fogalmazott erről. Szerinte „az az ideológia, amelyet Trumpnál és a világban, Európában is megjelenő kis Trumpoknál látunk, egyszerűen nem fog eredményt hozni”.

Piketty szerint a világ előbb-utóbb kénytelen lesz eljutni az erőforrások és a hatalom együttműködésen alapuló újraelosztásához. Úgy fogalmazott, hogy ennek alternatívája környezeti, klímavédelmi és társadalmi szempontból is katasztrofális következményekhez vezethet.

A közgazdász szerint hatalmas kulturális, szellemi és politikai küzdelem zajlik arról, milyen irányba menjen tovább a világ. Piketty úgy látja, ebben mindenkinek szerepe van, mert a klímaválság nemcsak tudományos vagy technológiai kérdés, hanem társadalmi döntések sorozata is.

Thomas Piketty neve sokaknak A tőke a 21. században című könyvből lehet ismerős. Ebben részletesen írt arról, hogyan növeli a modern kapitalizmus a vagyoni egyenlőtlenségeket, és miért lenne szükség progresszív vagyonadókra. Piketty régóta azt állítja, hogy ha a kapitalizmust nem reformálják meg, az nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai instabilitáshoz is vezethet.

Az új jelentés több ponton is erre a gondolatra épít.

A szerzők szerint a klímaválságot nem lehet úgy kezelni, hogy közben érintetlenül hagyjuk a leggazdagabbak vagyonát, fogyasztását és politikai befolyását.

A terv egyik leglátványosabb eleme a munkaidő radikális csökkentése. A kutatók azt javasolják, hogy az éves munkaidő 2100 óráról 1000 órára csökkenjen. Ez körülbelül heti két és fél munkanapnak felelne meg.

Ez nem egyszerűen azt jelentené, hogy az emberek kevesebbet dolgoznak, hanem azt is, hogy a társadalom máshogy osztja el a munkát. A szerzők szerint a fizetett munka, az otthoni munka és a gondoskodási feladatok elosztását is igazságosabbá kellene tenni.

A jelentés szerint a nőknek és a férfiaknak azonos bért kellene kapniuk, és a háztartási, családi feladatokat is egyenlőbben kellene megosztaniuk.

A kutatók szerint a munkaidő csökkentése nemcsak életminőségi kérdés, hanem klímavédelmi szempontból is fontos lehet.

Ha a gazdaság nem kizárólag a folyamatos termelésre és fogyasztásra épül, akkor kisebb lehet az anyag- és energiafelhasználás is.

A jelentés tehát nem egyszerűen több szabadidőt javasol, hanem egy olyan társadalmi modellt, amelyben a jólét nem feltétlenül a folyamatos gazdasági növekedéstől függ.

A fogyasztási szokások átalakításának részeként a kutatók azt is javasolják, hogy az emberek egyenek kevesebb vörös húst. A jelentés szerint erre azért lenne szükség, mert a vörös hús, különösen a marhahús előállítása jelentős környezeti terheléssel jár, és világszerte az erdőirtás egyik fontos hajtóereje.

Ez nem azt jelenti, hogy a kutatók mindenkitől azonnali és teljes húsmentességet várnának el, hanem azt, hogy a jelenlegi fogyasztási szokások hosszú távon nem fenntarthatóak. A jelentés logikája szerint a klímaválság kezeléséhez nemcsak az energiatermelést kell átalakítani, hanem azt is, hogyan élünk, mit fogyasztunk, és milyen gazdasági tevékenységeket tartunk értékesnek.

A leggazdagabbak sokkal erősebb adóztatása a terv központi eleme.

A kutatók szerint a szupergazdagok aránytalanul nagy felelősséget viselnek a klímaválságért, részben a fogyasztásuk, részben a befektetéseik, részben pedig a gazdasági és politikai befolyásuk miatt.

A jelentés szerint a jelenlegi rendszerben a profit gyakran fontosabb szempont, mint a fenntarthatóság.

A terv alapján a milliárdosok globális vagyonrészesedése a jelenlegi 6 százalékról 0,05 százalékra csökkenne. Ezzel párhuzamosan a világ legszegényebb 50 százalékának vagyoni részesedése 2 százalékról 30 százalékra nőne.

Ez hatalmas átrendeződést jelentene a világgazdaságban. A kutatók szerint azonban éppen ilyen mértékű változásra lenne szükség ahhoz, hogy a klímavédelmi átállás ne csak a tehetősebb országok és társadalmi csoportok számára legyen kezelhető, hanem a szegényebbek számára is igazságos és elfogadható maradjon.

A jelentés az oktatás és az egészségügy szerepét is jelentősen megnövelné.

A kutatók azt javasolják, hogy az oktatási kiadásokat fejenként 8400 euróra, az egészségügyi kiadásokat pedig fejenként 14 400 euróra emeljék.

Piketty szerint ennek nemcsak szociális, hanem környezetvédelmi oka is van. Úgy fogalmazott, hogy egy plusz eurónyi GDP az oktatásban és az egészségügyben három-négyszer kisebb anyag- és energiafelhasználással jár, mint egy plusz eurónyi GDP a feldolgozóiparban. Vagyis

ha a gazdaság nagyobb része az oktatásra, egészségügyre és gondoskodásra épülne, az kisebb környezeti terheléssel járna, mint ha ugyanazt a gazdasági növekedést ipari termeléssel érnék el.

A szerzők szerint ezért kulcskérdés, hogy milyen ágazatokra épül a jövő gazdasága. Nem mindegy, hogy a növekedés még több árutermelést, energiafelhasználást és fogyasztást jelent, vagy inkább jobb oktatást, jobb egészségügyi ellátást, több gondoskodást és nagyobb társadalmi biztonságot.

A jelentést összesen 45 kutató készítette. A fő szerzők között Thomas Piketty mellett Lucas Chancel, Cornelia Mohren, Rowaida Moshrif és Moritz Ordesky szerepel. A szerzők közgazdászok és társadalomkutatók, akik régóta foglalkoznak a vagyoni egyenlőtlenségek, a klímaválság és a gazdagabb, illetve szegényebb országok közötti különbségek kapcsolatával.

A kutatók szerint a javasolt változások útjában nem elsősorban technikai vagy pénzügyi akadályok állnak. Szerintük

a legnagyobb probléma az, hogy nincs elég erős közös politikai vízió arról, milyen lenne egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ.

A jelentés tehát nem egyszerűen néhány klímavédelmi intézkedést sorol fel, hanem egy teljesen más társadalmi modellt vázol fel. Ebben a modellben a leggazdagabbak sokkal kevesebb vagyonnal és befolyással rendelkeznének, a többség viszont magasabb jövedelemhez, jobb közszolgáltatásokhoz és több szabadidőhöz jutna. A munkaidő csökkenne, a fogyasztás visszafogottabbá válna, az oktatás és az egészségügy pedig nagyobb szerepet kapna.

A World Inequality Lab szerint ez nem utópia, hanem politikai döntés kérdése. A kutatók úgy látják, hogy a világ jelenlegi pályája a klímaválság és az egyenlőtlenségek további mélyüléséhez vezet. A kérdés szerintük az, hogy a társadalmak képesek-e időben elfogadni egy olyan újraelosztáson alapuló modellt, amely egyszerre kezeli a környezeti és a társadalmi válságot.

A javaslat biztosan heves vitákat vált majd ki, hiszen nagyon mélyen nyúlna bele a jelenlegi gazdasági rendszerbe.

A milliárdosok erőteljes megadóztatása, a munkaidő megfelezése, a húsfogyasztás visszafogása és a közszolgáltatások radikális bővítése olyan lépések, amelyek sok országban politikailag rendkívül nagy ellenérzéssel találkozik.

A kutatók azonban éppen azt állítják, hogy a klímaválság súlyossága miatt már nem elegendőek a kisebb korrekciók. Szerintük a következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a világ továbbra is a jelenlegi, egyenlőtlenségeket növelő gazdasági modellben próbálja-e kezelni a felmelegedést, vagy képes lesz összekapcsolni a klímavédelmet a társadalmi igazságossággal.

Via DailyMail

 


Megosztom
Link másolása