ÉLETMÓD

Kérlek, ne hozz a gyereknek édességet, mert én fogom megenni – titokban, mérgesen és akaratom ellenére

De mi lehet a kiút a csokiba mártott megküzdési technikából? Mentolos víz? Lenmag? Padlón fetrengés? Vagy önismeret és tanulás?
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. február 04.


Megosztom
Link másolása

Nem, nem tudom megállni, hogy stresszhelyzetben ne egyem meg a dugi csokit.

Nem, nem tudom számomra is elérhetetlen helyre tenni.

Nem, jelen élethelyzetben nem tudom magam más módon megnyugtatni.

Nem tudok elmenni futni a három kisgyerek mellől bármikor, amikor stresszhelyzetbe kerülök.

Nem tudom nekik azt mondani: drágáim, anya most bemegy a szobába és szeretne 5, na jó, ne legyünk telhetetlenek, 2 percig csendben a saját levegővételére figyelni, addig kérlek ne tegyetek kárt se egymásban, se magatokban, se a berendezésben.

Nem tudom válogatott cifraságok közepette kiventillálni magamból azt a tehetetlenségből fakadó feszültséget, hogy nem tudom lazán és szeretettel kezelni a gyereknevelés egyes akadályait, mert annak 3 pár kihegyezett gyerekfül lenne a tanúja.

És ami a legfontosabb:

nincs jelenleg olyan érzelemkezelési technikám, ami erre az időszakra könnyen és egyszerűen alkalmazható lenne.

De próbálkozom.

Például az alábbi tudatos/tudattalan trükkökkel.

Gargalizálás mentolos vízzel

Mi az, ami ugyanolyan egyszerűen elérhető, mint a spájzban a gyerekek Mikulás-csokijai és ugyanolyan gyorsan lenyugtat, vagy legalább elveszi a kedvem a csokitól?

Hát például a fogmosás.

Illetve a fogmosásnak egy instant változata, a mentolos vízzel való öblögetés. Mert fogat mosni időbe telik, egy korty csípős víz megcentrifugálása a számban viszont csak pár másodpercet vesz igénybe.

Az hatás pedig ütős.

Hiszen kinek van kedve (vagy legalábbis gusztusa) az After Eight-rajongókon kívül mentolos-kámforos szájízzel csokit enni?

Ezért aztán egy időben rendszeresen tartottam a konyhapulton egy szép, kék üvegben mentolos vizet, hogy ha jön a szükség, kéznél legyen a segítség.

Azonnal működik, hiszen a mentol seperc alatt átveszi az uralmat az ízlelés felett, ha viszont még egy fél percet rászán az ember egy kis gargalizálásra is, a hatás megsokszorozódik.

A gargalizálás során ugyanis a bolygóideget is stimuláljuk, ami optimális működés esetén segít az adott stresszhelyzetből visszaállni a normális kerékvágásba.

Ugyanilyen hatást érhetünk el egyébként énekléssel is: egyfelől amíg éneklünk, nem tudunk enni, másrészt pedig ezzel is kisimítjuk a bolygóideget, eltereljük az elménket a problémáról. Kár, hogy a gyerekeim nem bírják, ha éneklek…

Kömény, len- és szezámmag rágcsálás

Az étkezés utáni, jutalmazásnak vagy stresszcsökkentőnek beállított édességevés problémája legtöbbünknél a gyerekkorban gyökerezik:

- Megetted a főzeléket? Tessék, kapsz érte egy csokit!

- Lecsúsztál az első helyről a futóversenyben? Gyere, együnk egy sütit!

És így tovább. A glükózzal való bensőséges kapcsolatunkat nehéz felülírni, főleg, ha stresszes helyzetről van szó.

Ilyenkor ugyanis a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol, és mivel nem tudja előre felmérni, mekkora energiára lesz szükség az adott feladat megoldására, egyszerre kezd el tartalékolni és az elérhető forrásokból feltankolni.

Az élet pedig tele van olyan stresszhelyzettel, amikor az egyik legegyszerűbb megoldás egy cukros ételt magunkhoz venni.

Ahogy egy dohányos sem gondolkozik el a stresszoldó cigi meggyújtása előtt, hogy milyen más megküzdési stratégiát választhatna még, úgy a cukorra támaszkodóknak is könnyebb egy légzőgyakorlat helyett levenni a polcról egy csokit. Vagy kettőt.

Viszont az édességgel, étellel való önnyugtatást a dohányzáshoz hasonlóan lehet és érdemes valami hasonló, de kevésbé káros dologgal helyettesíteni.

Sokan esküsznek a rágózásra, ami kutatások szerint valóban csökkenti a feszültséget.

A rágót azonban nem mindenki szereti, például a cikk írója sem. Más, hasonlóan sok rágást igénylő étel viszont például a köménymag, a lenmag vagy a szezámmag. Egy ilyen keverék ráadásul az összetevőkben megtalálható magnézium segítségével tovább csökkentheti a stresszt, és sokkal egészségesebb, mint bármilyen rágó.

Ha nem tudsz elfutni, küldd magad padlóra!

A stresszel való megbirkózásnak a szakemberek szerint kétféle típusa van: a problémafókuszú és az érzelemfókuszú.

Előbbi során a stresszt kiváltó okot, ingert igyekszünk megszüntetni, megoldani, legrosszabb esetben otthagyni.

Ha erre nincs módunk (lásd nem tudom otthagyni a három gyerekemet gyakorlatilag egy percre sem), akkor igyekszünk az érzelmeinken keresztül enyhíteni a stresszt.

A szelfreguláció, vagyis az önnyugtatás képessége és ehhez kapcsolódóan saját tolerancia-ablakunk, azaz tűrőhatárunk azonban sok mindentől függ.

  • genetikai adottságok
  • biológiai tényezők
  • aktuális állapotunk (pl.: fáradtság szintje)
  • megelőző tapasztalataink (traumáink, kríziseink szűkíthetik a keretet)

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy egy tartósan fennálló stresszhelyzetből indulunk az aktuális csokievési roham felé (például a hónapok, sokszor évek óta tartó fókuszvesztés, kialvatlanság, stb. ) vagy mondjuk egy erős, akut fejfájásból. Nem mindegy, hogy gyerekkorunkban milyen mintákat kaptunk (ha kaptunk) az érzelmeink kifejezésére, kezelésére (lásd Ha abbahagyod az üvöltést, kaphatsz még egy kocka csokit!)

Felnőttként látnunk kell, hogy mi az, amire egy adott helyzetben hatással lehetünk, és mik azok a tényezők, amikre felesleges a figyelmünket pazarolni.

Egy ilyen gyereknevelési helyzetben például akármilyen durván hangzik, de nem tudok hatással lenni arra, mit tesznek a gyerekeim, mit gondolnak, mit mondanak, hogyan reagálnak.

Irányítani talán valamelyest tudom, de attól, hogy én szilárdan elhatározom, hogy márpedig ők most szépen le fognak nyugodni, bocsánatot kérnek egymástól majd közösen elpakolnak, ez még nem fog teljesülni.

Amire viszont hatással lehetek, azok a saját szavaim, a saját gondolataim, a saját fókuszom.

A fókuszomat pedig adott esetben nyugodtan állíthatom egészen alacsonyra is: konkrétan a padlóra. A padlóra kerülés ugyanis nem minden esetben rossz dolog.

Ahogy a gyerekek hiszti közben automatikusan levetik magukat a földre, annak fontos evolúciós háttere van. Az érzelemszabályozáshoz szükséges agyi területek a kicsiknél még nem elég érettek ahhoz, hogy kezelni tudják őket - és hát, valljuk be, sok felnőttnél is előfordul, hogy magából kikelve, gondolkodás nélkül dobálózik szavakkal és sokszor tettekkel is.

A földre vetődéskor viszont a test önmagát védi: a további eséstől, sérüléstől. Ez akkor is működik, ha önként fekszünk le, de nem ágyba, nem is szőnyegre, hanem minél keményebb, megtartóbb felületre, ahonnan már tényleg nincs fizikai értelemben lejjebb.

A földelésnek nevezett technika is kicsit erre épít: átvezeti a figyelmünket az itt-és-most fizikai valóságára, eltávolít az érzelmeinktől, időt ad a lecsillapodásra, hogy utána valamivel objektívebben állhassunk hozzá a problémához.

Fújd, vagy dobd ki... de csak mértékkel

Ha van olyan stresszkezelési technika, amiről már mindenki hallott, azok a légzőgyakorlatok. Mielőtt azonban arra gondolnánk, ez csak afféle spiri-jóga dolog, jó tudni, hogy ezek hatásosságáról tudományos bizonyítékok is vannak:

EEG-vizsgálatban kimutatták, hogy drasztikus különbség van az amigdala és a hippokampusz aktivitásában a belégzés és a kilégzés alatt. Belégzéskor mindkét régió, illetve az egész limbikus rendszeri működés aktívabb, mint kilégzéskor. Ugyanígy veszélyhelyzetben, szimpatikus idegrendszeri aktivációnál gyorsul a légzésritmus, nő a belégzés ideje, szemben a nyugalmi állapottal.

Az ilyenkor alkalmazott légzőgyakorlatok lényege ezért a kilégzés, illetve a légzések közötti szünet kitartásának növelése.

Tudatos alkalmazás és rendszeres gyakorlás esetén a légzésre való figyelem a prefrontális kéregterületek „mozgósításával”, azok kontrollfunkcióját növelve gátolja a limbikus aktivitást, csitítja az érzelmek tombolását.

Számos légzéstechnika létezik, melyek segítik a megnyugvást, a paraszimpatikus áthangolódást. Ilyen például a doboz, vagy négyszög-légzés vagy a 4-7-8 légzőgyakorlat.

Érdemes ezeket nem csak akut stresszhelyzetben, hanem naponta többször, nyugodtabb körülmények között is gyakorolni, ezzel a folyamatos edzéssel tudjuk ugyanis megfelelő kondiban tartani az érzelemszabályozó izmainkat.

Egy másik, kicsit több előrelátást igénylő technika a konténer-gyakorlat, mely megfelelő háttérmunkával segítségünkre lehet abban, hogy komolyabb stresszhelyzetben is képesek legyünk megnyugodni, és ha csak rövidebb időre is, de tehermentesíteni tudjuk a szervezetünket a stressztől. Ez a gyorssegély nagyon hasznos tud lenni, de nem helyettesíti a legfontosabbat: a folyamatos önismereti munkát. Mert ha csak pakolásszuk a probémáinkat és az érzéseinket egy konténerbe, dobáljuk ki őket az ablakon vagy söprögetjük őket a szőnyeg alá, azok képesek a legváratlanabb pillanatokban maguk közé rántani minket, hogy legyünk szívesek velük is foglalkozni.

 

 

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Hátborzongató jelek, hogy a kertedben lévő vörösbegy egy elhunyt szeretted látogatása lehet
Tényleg a túlvilágról üzennek nekünk a kertben a vörösbegyek?

Megosztom
Link másolása

Gyakran feltűnik egy kicsi vörösbegy a kertedben, csak néz a kerítésről vagy egy ágról, nem ijed meg, amikor kilépsz az ajtón, akkor sem, ha mellette teszel-veszel, úgyhogy hamarosan úgy érzed, régóta ismeritek egymást. Nem vagy ezzel egyedül. Sokan hisznek abban, hogy a vörös mellű kismadár nem egy sima madár, hanem egy ismerős lélek „üzenete”.

Egy régóta élő hit

Sok helyen ősidők óta tartja magát a hit, hogy a vörösbegy a halott szeretteink újjászületése vagy legalábbis a látogatásuk jelképe. A kelta mitológiában a szenvedély és az új kezdet szimbóluma,

keresztény hiedelmek pedig Krisztus szenvedéséhez kötődik: a madárka a keresztre feszítésnél is ott volt, Krisztus vére miatt piros a tolla.

Sokan idézik ezt a mondást: „A vörösbegyek akkor jelennek meg, amikor szeretteink a közelben vannak”. Van, aki úgy véli, ez csak legenda, mások nagyon is komolyan veszik, különösen, ha épp nehéz élethelyzetben vagy veszteség után látják felbukkanni a kis madarat.

Van, aki azt mesélte, a családtagja sírjánál tűnik fel rendszeresen a kismadár, sőt egy idő után a kezére is rászállt.

Mások arról számoltak be, hogy amikor meghalt a kutyusuk és a kertben eltemették, végig ott dalolt az apró sír fölötti ágon egy vörösbegy.

Megint mások azt mondták, hogy férjük halála után azt vették észre, hogy minden fontos döntés előtt, amennyiben megjelent a kertjükben a vörösbegy, az elhúnyt jóváhagyta az özvegy választását. Rengeteg hasonló történet forog a neten, még Facebook-csoport is van a témában.

A spirituális magyarázat

A látók szerint ha valaki jelet kér a szellemvilágtól, azt gyakran vörösbegy formájában kapja meg. A madárka annyira szabadon repdes, hogy

az ember „egyszerűen tudja”, hogy ez nem véletlen

– főleg, ha rögtön eszébe jut az a bizonyos szeretett személy.

Miért pont a vörösbegy?

Nos, a biológiai magyarázat nyilván annyi, hogy a vörösbegy Európában gyakori madár, és olykor meglepően szelíd:

nem fél annyira az emberektől, mint sok más madárfaj.

De spirituális vonalon a vörös és a madár szabad jelleme együtt hordozhat szimbolikus jelentést, legyen szó szerelemről, életről, halálról vagy újjászületésről.

Te is találkoztál jelekkel?

Az emberek különbözőképpen viszonyulnak ezekhez a történetekhez: van, aki könnyek közt meséli, hogy a madár üzenetet adott át, mások szerint ez csak egy szép mese, amibe bele lehet kapaszkodni a gyászidőszakban. Akárhogy is, sok gyászolónak erőt és vigaszt nyújt, ha a kertben énekel a vörösbegy, és ilyenkor azt gondolják: „valaki fentről még mindig figyel rá”.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ha ezt csinálod a lábujjaiddal, sokat javíthatsz a szíved egészségén!
Adunk 5 meglepő tippet, amivel kicsit felturbózhatod a szív- és érrendszeredet.

Megosztom
Link másolása

Az American Heart Association (AHA) szerint az Egyesült Államokban már 1924 óta vezető halálokok a szívbetegség, és a következő 30 évben valószínűleg tovább romlik a helyzet a magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás terjedése miatt. Persze szinte mindenki tudja, hogy érdemes „normálisan” étkezni (értsd: kevesebb ultrafeldolgozott kaja) és rendszeres mozgás.

De kiderült, hogy vannak kevésbé köztudott, néha egész mókás trükkök is, amik jót tesznek a szívednek – és úgy általában a légzésednek is.

Karen Stockdale szerint a jó légzésnek iszonyú nagy szerepe van a szív és tüdő optimális együttműködésében. „A tüdő és a szív együtt dolgozva szállítja az oxigént a testedben, szóval minden, ami segít a tüdődnek, az a szívednek sem árt” – mondja Karen a NewYorkPost szerint.

Íme öt meglepő, hétköznapi szokás, amivel akaratlanul is dobsz egy kicsit a kardiovaszkuláris egészségeden:

1. Mozgasd a lábujjaid! (Igen, nem vicc)

Napi több órás egyhelyben ülés helyett (vagy közben) 30 másodpercnyi lábujjmozgatás óránként már segít felpezsdíteni a vérkeringést, csökkentve a vérrögképződés esélyét és segítve az oxigén áramlását. Ráadásul olyan pofonegyszerű, hogy még a Zoom-meeting alatt is simán megy.

2. Tartsd egyenesen a gerinced

A görnyedt ülés nemcsak a hátadat gyilkolja, de a mellkasi régió összenyomásával csökkenti a tüdőkapacitást, és nehezebb lesz levegőt venni. A szervezeted így kevesebb oxigént kap, a szívednek pedig többet kell melóznia, hogy a kevesebb „anyagból” gazdálkodjon.

Ha viszont szépen kihúzod magad (ne feszesen, csak épp ne csuklódj össze), a tüdőd jobban tud tágulni, több friss levegő jut be, és kevesebb stressz éri a kardiovaszkuláris rendszert. Magyarul húzd ki magad, és a szíved is boldogabb lesz.

3. Nevess (rengeteget)

A röhögésről régóta tudjuk, hogy remek stresszoldó, és aki kevesebbet stresszel, annak bizony a szíve is egészségesebb.

Egy kis röhögés nemcsak az agyadnak és a lelkednek, hanem a tüdődnek is jót tesz:

mélyebbet lélegzel, jobban pörög az oxigéncsere, és a vérnyomásod is lejjebb mehet tőle.

Stockdale szerint a nevetés során a rekeszizmok és a hasizmok erősen összehúzódnak, ami „kicsavarja” a tüdőt, több levegőt kipréselve, majd több friss oxigént beszippantva. Ez megdobja a keringésedet is. Nem mellesleg különféle tanulmányok szerint a jókedv simán csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

4. Gyakorold a hálát (komolyan)

Nem, ez nem valami new age maszlag, hanem egy tudományosan is vizsgált módszer a stressz csökkentésére. És ha csökken a stressz, a szervezetben (legfőképpen a légzési és keringési rendszerben) is kevesebb a gyulladás, ami hosszú távon a szívednek is jót tesz.

Egy 2012-es kutatás kimutatta, hogy akik rendszeresen írtak hálaleveleket, boldogabbak lettek, és nagyobb elégedettségről számoltak be. Egy 2003-as kísérlet szerint pedig azok, akik egyszerűen csak listázták, miért hálásak, összességében jobban érezték magukat a bőrükben. A lényeg a tudatosság: írd össze, miért vagy hálás (legyen szó az egészségedről, a barátaidról vagy az aznapi finom kávéról). Jobb kedv = alacsonyabb stressz = boldogabb szív.

5. Próbáld ki a „csücsörítős légzést”

Leegyszerűsítve: lélegezz be a megszokott módon, majd lassan fújd ki a levegőt összecsücsörített ajkakkal, mintha szülinapi gyertyát akarnál elfújni, de nem sietnél sehová.

Ez a technika lassítja a légzést, és megakadályozza, hogy a légutak idő előtt „bezárjanak”.

Több ideje lesz az oxigénnek, hogy bejusson a véráramba, és a szén-dioxid is könnyebben tud távozni.

Stockdale szerint így a szívednek sem kell megszakadnia, hogy ugyanazt a mennyiségű oxigént eljuttassa a test különböző pontjaira. Gondolj rá úgy, mint egy apró trükkre, amivel csökkentheted a szíved terhelését.

Persze ezek egyike sem helyettesíti a normális, egészséges étrendet és a rendszeres testmozgást (meg az orvosi tanácsot se), de ha legközelebb azon kapod magad, hogy unottan görnyedsz a monitor előtt, emeld fel a fejed, mozgasd meg a lábujjaidat, nevess egy jót, írj egy-két sort a hálanaplódba, aztán fújj egyet csücsörítve – a szíved hálás lesz érte. És lehet, hogy hosszútávon te is.

Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Jön az Ozempic-őrület 2.0? Miniadagokban beadva akár az alkoholizmus ellen is segíthet
Úgy tűnik, a csodálatos fogyások után újabb területen vethetik be a semaglutid-tartalmú szurikat.

Megosztom
Link másolása

Amerikai kutatók szerint kis dózisban akár felére csökkentheti a rendszeres alkoholfogyasztást a semaglutid (ez a hatóanyaga a Wegovy-nak és az Ozempicnek is), pedig eddig az elhízás elleni harc nagy győzteseként vonult be a köztudatba. Most úgy fest, az alkoholproblémákkal küszködőknek is reményt adhat.

De mégis hogyan működhet ez?

A tudósok sem értik még a hatásmechanizmusát. A GLP-1 agonista osztályú szerekre (ide tartozik a semaglutid) eddig főleg a vércukor- és testsúlykontroll miatt figyeltünk. Most kiderült, hogy

a kísérletben részt vevő páciensek átlagosan 41%-kal kevesebb alkoholt ittak a kúra után.

Ez már szemmel látható mennyiség.

A kutatás menete röviden:

- 48 felnőtt résztvevő, átlag 40 éves, mindannyian hivatalosan is „alkoholhasználati zavarral” diagnosztizálva (de nem kerestek aktívan terápiát).

- A kezdő adag heti egyszer, 0,25 mg-os semaglutid (vagy placebó) volt, majd fokozatosan növelték a dózist 1 mg-ig kilenc hét alatt.

- Induláskor és a kilencedik hét végén a résztvevők összeültek, és „nyugodt környezetben” két óra alatt annyit ihattak a kedvenc italukból, amennyit csak akartak.

Az eredmény:

Az ozempic-en lévők átlagosan 41%-kal ittak kevesebbet, és 40% számolt be arról, hogy az utolsó hónapban egyáltalán nem volt „nagyivós napja” (a placebo-csoportban csak 20%).

Megdöbbentő módon a már meglévő alkoholizmus elleni gyógyszerek gyakran ennél szerényebb eredményeket hoznak

– jegyzik meg a tanulmány szerzői a JAMA Psychiatry szaklapban.

„Ígéretes, de még kell pár vizsgálat”

A kutatás vezetője, Dr. Klara Klein (Észak-Karolinai Egyetem), hangsúlyozza, hogy bár az első jelek bíztatóak, a résztvevők nem a legdurvább alkoholproblémákkal küzdők közül kerültek ki, és a vizsgálat is kis létszámú volt. Szóval jöhetnek a nagyszabású, hosszabb távú tesztek, mielőtt széles körben felírnák alkoholdependencia esetén.

Kicsit több, mint diétás csodaszer

Az Ozempic és a Wegovy már évek óta kapható cukorbetegség kezelésére és testsúlycsökkentésre – közben egyre több bizarr, olykor kellemetlen mellékhatásról hallani, a hányingertől kezdve a hajhullásig. Ugyanakkor

folyamatosan jönnek újabb jelek, hogy a készítménynek további jótékony hatásai is lehetnek: korábban például azt látták, hogy a szívroham és a stroke kockázatát is visszafoghatja, sőt a szívelégtelenségen is segíthet.

Ha most még az is kiderül, hogy az alkoholfüggőknek is érdemben javít az állapotán, akkor a 2020-as évek egyik igazi gyógyszersztárja lehet. És persze mindeközben az sem árt, ha kiderül, hogy a látványos eredményekért milyen egészségügyi árat kell fizetni – főleg, hogy az emberek nagy része már a fogyózós hype miatt is él-hal érte.

Via MailOnline

Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Brutálisan szép és hatalmas virágokat hozhatnak az orchideáid – ha ezt az egy dolgot betartod
Így lesznek élénkebbek és nagyobbak az orchideáid: ez a legfontosabb teendő, amit sokan elfelejtenek!

Megosztom
Link másolása

Az orchideákra könnyű rákattanni: csodás, színpompás virágaik és viszonylag egyszerű gondozásuk miatt már régóta a lelkes (vagy épp csak botladozó) hobbikertészek kedvencei.

A kezdők körében kifejezetten népszerűek, de a számtalan faj és hibrid közül ma már bárki megtalálhatja a neki tetsző típust – és még profinak sem kell hozzá lenni. Persze ha valaki valóban nagyobb és élénkebb virágokra vágyik, valamivel több kell, mint egy napsütéses ablakpárkány.

„Az orchideák gyakran azért szenvednek, mert nem éppen olyan körülmények közt tartják őket, mint ahonnan erednek”

– mondja Monique Kemperman, a The Joy of Plants szakértője. Szerinte a megfelelő gondozás és környezet kulcsfontosságú ahhoz, hogy egész évben gyönyörű virágpompát varázsoljunk otthonra.

„Egyszerű megoldás lehet, ha reggelente finoman, langyos (szűrt) vízzel permetezed meg a növényt”

– mondja a szakértő, de a leveleken ne maradjon sokáig víz, nehogy megjelenjenek a gombák.

További trükkök a szép orchidea virágokért:

1. Használj speciális, orchideáknak való tápoldatot

A kiegyensúlyozott, orchideákhoz kifejlesztett tápoldat gondoskodik a növények virágzáshoz szükséges plusz tápanyagokról. „A növekedési időszakban fontos a trágyázás, ez serkenti a nagyobb és élénkebb virágok kialakulását” – magyarázza a szakértő.

2. Ne tartsd se túl meleg, se túl hideg helyen

Számít a hőmérséklet is: ha túlságosan rásüt a nap vagy fázik, attól csak nyűgös lesz a növény. Valamint nagyon nem mindegy, milyen közegbe ülteted: „Kerüld a sima virágföldet! Sok orchidea akkor érzi jól magát, ha fakéreg- vagy mohás közegben gyökerezhet.”

3. Időnként ültesd át és ellenőrizd a gyökereket

Tavasz a legjobb időszak az átültetésre, amit kb. kétévente érdemes megejteni. Ilyenkor ellenőrizd a gyökereket: az egészséges gyökérzet alapfeltétele a szép, élettel teli virágoknak.

4. Figyelj a páratartalomra

Az orchideák alapvetően trópusi környezethez szoktak, így a megfelelő páratartalom is kell nekik. Persze sokan bíznak a lakás általános klímájában, de ha száraz a levegő, érdemes rásegíteni.

Tegyél kavicsot és vizet egy sekély tálcára, arra helyezd az orchideát – ahogy elpárolog a víz, kellemesen párás mikroklíma alakul ki - írta az Express .

Ha mindezeket betartod, jó eséllyel megkaphatod azt a semmihez sem fogható virágpompát, ami miatt az orchideák ekkora sztárok a szobanövények között. És hát ki ne akarna hatalmas, vibráló szirmokkal büszkélkedni? Hozz egy kis trópusit a nappalidba!


Megosztom
Link másolása