ÉLETMÓD

Kávé vagy tea? Egy kutatás szerint az egyik növeli a stroke kockázatát, a másik pedig csökkenti azt

Mindkettőnek számos egészségügyi előnye van, de melyik a jobb, ha a stroke-ot vesszük figyelembe?
Fehér Adél - sassy.hu
2024. október 04.


Megosztom
Link másolása

Melyik jobb az egészségednek, a kávé vagy a tea?

Mindkettőről azt állítják, hogy számos egészségügyi előnye van, de amikor a szívroham vagy a stroke kockázatáról van szó, úgy tűnik, hogy az egyik azért jobb, mint a másik.

Egy több mint 25 000 ember bevonásával végzett nemzetközi tanulmány szerint a napi négy csészénél több kávé fogyasztása közel 40 százalékkal növeli a stroke kockázatát.

Eközben ugyanennyi tea csaknem egyötödével csökkentette a kockázatot. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a gyakori kávéfogyasztóknak nagyobb valószínűséggel lehetnek szívproblémáik, például magas vérnyomásuk, ami növeli a stroke kockázatát.

Az International Journal of Stroke című szakfolyóiratban júliusban közzétett tanulmányhoz a kutatók 32 országból 26 950 felnőttet vontak be, akiknek mintegy fele az elmúlt napokban élt túl egy stroke-ot.

A betegeket átlagosan körülbelül két és fél nappal a stroke elszenvedése után kérdezték meg.

A résztvevők átlagos életkora 61 év volt, és a legtöbbjük férfi. A beteg nagy része túlsúlyos volt, ami a stroke kockázati tényezője.

A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki kórtörténetükről, étrendjükről, fizikai aktivitásukról és egyéb stroke-kockázati tényezőkről, mint például a dohányzás és a magas vérnyomás.

Azt is megkérdezték tőlük, hogy naponta hány csésze kávét, kínai/japán zöld teát, fekete teát és egyéb teafajtákat fogyasztottak. A résztvevők közül körülbelül minden ötödik egyiket sem szokta inni, míg közel felük inkább a teát választotta.

A kutatócsoport megállapította, hogy a napi négy vagy több csésze kávé fogyasztása 37 százalékkal növelte a stroke kockázatát. Ugyanakkor ugyanennyi, bármilyen fajta tea fogyasztása 19 százalékkal csökkentette azt.

A fekete teák 29 százalékkal, a zöld tea 27 százalékkal csökkentette a stroke kockázatát.

A három vagy annál kevesebb csésze kávé fogyasztása és a stroke között nem volt mérhető kapcsolat. A kutatók megjegyezték, hogy a túlzott kávéfogyasztásnak azért lehet ilyen káros hatása, mert azok, akik ennyi kávét isznak, hajlamosak voltak olyan problémákra, mint a magas vérnyomás és a magas pulzusszám.

A kávé koffeintartalma magasabb, mint a teáé, körülbelül 80-100 milligrammot tartalmaz egy csésze, szemben a teában található 50 milligrammal. A koffein bizonyítottan elősegíti az adrenalin felszabadulását, ami megemeli a szívritmust és a vérnyomást.

Tartósan ezek a hatások károsíthatják az agyi ereket, növelve a vérrögök és a stroke kialakulásának kockázatát.

A kutatók azonban megjegyezték, hogy a tej hozzáadása bármilyen típusú teához semmissé tette a stroke-kal kapcsolatos összes potenciális előnyét.

Ennek az lehet az oka, hogy a tej blokkolja az antioxidánsokat, a kávéban és a teában egyaránt megtalálható hasznos molekulákat, amelyekről kimutatták, hogy csökkentik a gyulladást, amely végül is stroke-hoz vezethet.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A tejivás akár 21%-kal is növelheti a szívbetegség kockázatát - de csak az egyik nem esetében!
Nagyon nem mindegy, hogy a férfiak vagy a nők isszák a tejet.

Megosztom
Link másolása

Ideje lehet áttérni a szójára. Vagy a mandulára. Esetleg a zabra.

A BMC Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tehéntej fogyasztása növelheti a koszorúér betegség (IHD) kialakulásának kockázatát, amely szívrohamhoz is vezethet.

A kutatók arra jutottak, hogy minél több tejet fogyaszt valaki, annál magasabb a kockázat – de csak a lakosság fele érintett ebben.

A svédországi Uppsala Egyetem csapata szerint a tejtermékek fogyasztása növeli a nők szívbetegségének kockázatát, de a férfiak szívére nincs hasonló hatással.

A kutatás során összesen 100.000 ember, ebből 60 000 nő és 40 000 férfi adatait elemezték. Azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik naponta 4 dl tejet ittak, 5%-kal nőtt a szívbetegség kockázata. Összehasonlításképpen: egy nagy Starbucks latte körülbelül 3,5 dl tejet tartalmaz.

Ha az adag napi 6 dl-re emelkedett, a kockázat 12%-kal nőtt, míg napi 8 dl fogyasztása már 21%-os kockázatnövekedést jelentett.

A kutatók szerint a tejben található laktóz gyulladást okozhat, ami károsíthatja a szívet.

Az iszkémiás szívbetegség – más néven koszorúér-betegség – az artériák szűkületét okozza, ami korlátozza a szív vérellátását és oxigénellátását. Ez mellkasi fájdalmat és súlyos esetben szívrohamot eredményezhet. „Az egészséges étrend elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez” – mondta a tanulmány szerzője, Karl Michaëlsson professzor.

„Elemzésünk azt mutatja, hogy a napi 300 ml-t meghaladó tejfogyasztás összefüggésbe hozható az iszkémiás szívbetegség és különösen a szívroham magasabb arányával a nőknél, de a férfiaknál nem.”

„A magasabb kockázat a nőknél a tej zsírtartalmától függetlenül jelentkezett.

A nyers tej helyettesítése mérsékelt mennyiségű fermentált (erjesztett) tejjel csökkentheti a kockázatokat”

– tette hozzá Michaëlsson.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Letennéd a cigit? Ennyi idő után tér vissza a dohányosok szíve a normál állapotba leszokás után + 5 másik jó hír
Minden egyes füstmentes nap újabb lépés az egészségesebb élet felé.

Megosztom
Link másolása

Évek óta tudjuk, hogy a dohányzás károsítja az ereket, és a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. Most azonban dél-koreai kutatók kimutatták, hogy a dohányzás milyen jelentős károkat okoz, és mennyi időbe telik, míg a szív egészsége visszatér a normális szintre.

Évente több tízezer haláleset írható a dohányzás számlájára. Ezért minél hamarabb leszokni a dohányzásról életbevágó, hiszen akár több mint két évtized is szükséges ahhoz, hogy a szív egészsége teljesen helyreálljon.

A kutatók megállapították, hogy 25 cigimentes év kell ahhoz, hogy egy volt dohányos szív- és érrendszere hasonló állapotba kerüljön, mint egy soha nem dohányzó emberé.

A legalább nyolc évig dohányzó emberek esetében a szívinfarktus és a stroke kockázata sokáig megegyezik azokéval, akik még mindig dohányoznak.

A JAMA folyóiratban közzétett tanulmány több mint 100 000 volt dohányos és több mint 4 millió, soha nem dohányzó ember egészségügyi adatait elemezte. A kutatók tíz évig követték nyomon a leszokott dohányosokat, figyelembe véve a dohányzás megkezdésének és abbahagyásának korát, a napi elszívott cigaretták számát, valamint az életkorukat.

Az eredmények riasztóak:

- Könnyű dohányosok esetében a szív- és érrendszeri kockázatok gyorsan csökkentek a leszokás után.

- Erős dohányosok, akik legalább nyolc évig dohányoztak, esetében akár 25 év is kellhet, hogy a kockázat a soha nem dohányzók szintjére csökkenjen.

A kutatók szerint: „Az erős, de leszokott dohányosokat ugyanolyan szív- és érrendszeri kockázatú csoportba kell sorolni, mint az aktív dohányosokat.”

Miért károsítja a dohányzás a szívet és az ereket?

A cigarettákban található vegyi anyagok ragacsossá teszik az artériák falát, és ott zsíros lerakódások halmozódnak fel. Ezek a lerakódások eltömíthetik az artériákat, csökkentve a vér megfelelő áramlását:

- Ha a szívet ellátó artériák eltömődnek, szívinfarktus alakulhat ki.

- Ha az agyat ellátó artériák záródnak el, stroke következhet be.

Ezen kívül a dohányzás növeli a vérrögök kialakulásának esélyét, azonnal megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást,

valamint csökkenti az oxigénellátást az egész testben.

Milyen gyorsan javul az egészség leszokás után?

- 20 perc: A pulzus és a vérnyomás visszatér a normális szintre.

- 2-3 nap: Javul az ízlelés és a szaglás.

- 1 év: A szívinfarktus kockázata a felére csökken.

További 5 jó hír:

- Frissebb lehelet és fehérebb fogak.

- Fiatalabb bőr.

- Több energia, kevesebb fáradtság és fejfájás.

- Erősebb immunrendszer, könnyebb megküzdés a megfázással és influenzával.

- Növekvő libidó.

Más szavakkal: hosszabb élet, jobb életminőség.

A leszokók várható élettartama jelentősen növekszik:

- Akik 30 éves koruk előtt szoknak le, átlagosan 10 évet nyernek.

- Akik 60 éves koruk körül hagyják abba, még mindig nyerhetnek 3 évet.

A dohányzás abbahagyása soha nem késő – minden egyes füstmentes nap újabb lépés az egészségesebb élet felé.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Daganatos betegséget, vesebajt és meddőséget is okozhat akár a kedvenc intim betéted
Gyártásuk során veszélyes vegyszereket használnak, amelyek nem tűnnek el, és gyorsan felszívódnak a bőrön át.

Megosztom
Link másolása

Kaliforniában pert indítottak egy menstruációs termékeket gyártó cég ellen.

A vád szerint mérgező, úgynevezett PFAS vegyi anyagokat tartalmazhatnak a betétek.

A vegyi anyag veszélyes az egészségre, összefüggésbe hozható például meddőséggel, daganatos megbetegedéssel, veseproblémákkal és immunrendszeri zavarokkal is.

A PFAS vegyületcsoportba több mint 15 000 mérgező anyagot tartozik. A veszélyeiket az is súlyosbítja, hogy nem bomlanak le.

Ráadásul ezek az anyagok a bőrön keresztül gyorsabban szívódnak fel.

Az eldobható intim betéteket és menstruációs termékeket sok kritika érte az elmúlt években, mivel gyártásuk során különböző vegyi anyagokat használnak. Ezek pedig akár az egészségre is ártalmasak lehetnek.

A dioxinok, amelyek a fehérítés során keletkezhetnek, ismert rákkeltő anyagok. A ftalátokat műanyagok lágyítására használják, de az a baj velük, hogy hormonális zavarokat okozhatnak. A peszticideket a gyapottermesztés során használják, növényvédő szerek; maradványaik jelen lehetnek a betétekben, tamponokban.

A betétek felső rétege gyakran műanyagból készül, ami nem engedi a bőr lélegzését, így irritációt okozhat. A különféle illatanyagok és parfümök is irritálhatják a bőrt és allergiás reakciót válthatnak ki.

A fentiek miatt sokan javasolják a természetes alapanyagokból készült, vegyszermentes termékeket, illetve a mosható menstruációs bugyik és betétek használatát.

Forrás: The Guardian

Megosztom
Link másolása