Íme itt a svéd macskatörvény, amitől minden magyar gazdi a szívéhez kapna
Aki szerint a macska egy önjáró, doromboló szobanövény, amit elég naponta egyszer megetetni, az Svédországban már jogilag is téved. Ott ugyanis a macskatartás nem jófejség kérdése, hanem kőkemény kötelezettség: a gazdáknak törvényi előírás szerint kell gondoskodniuk arról, hogy a cica „normál esetben naponta” kapjon emberi társaságot, és legalább napi kétszer személyesen rá kell nézniük. A szabályozás végleg leszámol azzal a sztereotípiával, hogy a macska „magától is elvan”, és kimondja, hogy a mentális egészsége ugyanolyan fontos, mint a teli pocak.
A szabályok nem tegnap jöttek: a Svéd Mezőgazdasági Hivatal 2020. június 15-én léptette hatályba a macskatartásról szóló, SJVFS 2020:8 számú rendeletét, ami részletesen kibontja a svéd állatvédelmi törvény elvárásait.
A napi kétszeri személyes felügyelet pedig praktikusan azt jelenti, hogy egy macskát sem lehet napokra magára hagyni egy automata etetővel. A jog nem a levegőbe beszél, konkrét elvárásokat támaszt a hétköznapokra. A reggeli és esti személyes ellenőrzés mellett a gazdának biztosítania kell a mentális stimulációt is: kaparófát, magaslati pihenőpontokat, búvóhelyeket és napi játékot, ami a vadászösztönt is kielégíti. A szabályok alól a kinti vagy a gazdaságokban tartott macskák sem kivételek, ők is a gazda gondoskodásától függenek.
És mi történik, ha valaki fittyet hány erre? A végrehajtás a megyei közigazgatási hivatalok feladata. Bár a gyakorlatban először tájékoztatnak és felszólítanak, tartós mulasztás esetén bírságot is kiszabhatnak. A rendszer igazi motorja azonban a kötelező macskaregisztráció.
és bejegyezni a Mezőgazdasági Hivatal központi nyilvántartásába. A regisztráció díja online 40 svéd korona, papíron 100. A rendszer működik: idén január elején már 623 ezer macska és 406 ezer tulajdonos szerepelt a nyilvántartásban, ami komoly előrelépés, bár a teljes svéd macskaállomány regisztrációja még folyamatban van.
A svéd szigor nem egyedi jelenség, egy szélesebb európai trendbe illeszkedik, bár jócskán meg is előzi azt. Az Európai Unió tavaly novemberben jutott politikai megállapodásra a kutyák és macskák jólétének és nyomonkövethetőségének első közös minimumszabályairól. Ezek főként a tenyésztőkre és kereskedőkre fókuszálnak, és olyan alapokat fektetnek le, mint a kötelező chipezés és a nemzetközi adatbázisok összekapcsolása.
A Mezőgazdasági Hivatal tavaly márciusban egy még átfogóbb szigorítást tervezett, ami például a macskáknak nagyobb kültéri teret írt volna elő, de a heves kritikák hatására végül visszavonták a javaslatot, és újrakezdték az egyeztetést. A civil oldal továbbra is a meglévő szabályok következetesebb végrehajtását kéri számon, különösen a kóbor macskák helyzetének rendezését és az ivartalanítás fontosságának hangsúlyozását.
Akkor mit is kell tennie egy svéd macskatartónak, ha nem akar összetűzésbe kerülni a törvénnyel? A recept egyszerű: a napi emberi interakció és a legalább kétszeri személyes ránézés alap. A környezetet gazdagítani kell kaparóval, mászókával, búvóhelyekkel és játékkal. A kölyköket 12 hetes korukig az anyjuk mellett kell hagyni, biztonságos, nyugodt környezetben. És persze a legfontosabb: a macskát négyhónapos koráig jelölni és regisztrálni kell.
