ÉLETMÓD

Íme 8 rossz szokás, amik valójában károsítják az agyadat

A cukor, a túl sok képernyő és a mozgáshiány is mind negatívan befolyásolják az idegrendszer működését.

Megosztom
Link másolása

Az agy egy rendkívüli számítógép, ami több milliárd neuronból, azaz idegsejtből áll. Ezek a neuronok idegrendszerünk alapvető egységei, amelyek mindent irányítanak, amit teszünk: lélegezünk, járunk, érzünk és gondolkodunk.

Az egészséges és boldog élethez tehát vigyáznunk kell rá, de akaratlanul is károsítjuk azzal, hogy rossz szokásokat alakítunk ki. Tanulmányok azt mutatják, hogy high-tech társadalmunk napról napra lassabbá és butábbá teszi az agyunkat.

Mivel sok esetben nem is tudjuk, hogy ezek a mindennapi tevékenységek, amelyeket átalában élvezünk, károsítják az agyunkat.

Íme az a 8 agykárosító dolog, amely tönkreteszi az elmédet:

1. Magas cukorfogyasztás

Mindenki tudja, hogy amikor sok cukrot fogyasztunk, megemelkedik a vércukorszintünk. A magas vércukorszint csökkenti az agyi eredetű neurotróf (BDNF) termelését, amely az agy számára elengedhetetlenül fontos kémiai anyag az új emlékek létrehozásához és az új dolgok megtanulásához.

Ennek eredményeképpen a magas cukortartalmú étrend korlátozza az agy tanulási és emlékképzési képességét. Valószínűleg ez az a pont, ahol rájössz, hogy miért volt gondod a rövid távú memóriáddal az utóbbi időben.

2. A túl sok képernyőidő negatívan hathat a mentális egészségre

A modern technológia és a világjárvány megnövelte a képernyő előtt töltött időnket az elmúlt néhány évben, ezzel együtt pedig csökkentette a személyes találkozások számát. Sajnos azonban tanulmányok azt mutatják, hogy ez utóbbiak fontosak a mentális egészségünk szempontjából. A Michigani Egyetem kutatása azt is megállapította, hogy egy 10 perces személyes beszélgetés javítja a kognitív funkciókat.

A túl sok képernyő ráadásul nem csak az agyunkra hat negatívan, de árthat a csuklónak, a hátnak, a szemnek, a nyaknak és a fülnek is, de megzavarhatja az alvásminőségünket is.

A kutatók szerint a túlzott képernyőidő bizonyítottan káros hatással van kreativitásunkra, intellektusunkra és érzelmi egészségünkre.

3. Alváshiány

Mindannyian tudjuk, hogy a központi idegrendszerünk a szervezetünk fő információs autópályája. Az alvás létfontosságú ahhoz, hogy testünk tökéletesen működjön, de a súlyos álmatlanság zavarokat okozhat abban, ahogyan az ideigeink továbbítják és feldolgozzák az információkat.

Az alvás során az agyadban lévő idegsejtek között olyan utak jönnek létre, amelyek segítenek az új ismeretek felidézésében. Az alvásmegvonás lemeríti az agyadat, így az képtelen lesz hatékonyan ellátni funkcióit.

4. Túlfogyasztás

A túlevés olyan rossz étkezési szokásnak tekinthető, amely hosszú távú egészségügyi következményekkel jár többek között az agyra nézve. Fizikai hatással van rád, és komoly egészségügyi kockázattal jár, beleértve az elhízást, a szívbetegségeket, a cukorbetegséget és a magas vérnyomást, amelyek mindegyike összefügg az olyan agyi betegségekkel, mint például az Alzheimer-kór.

5. Multitasking

Idővel a multitaskingból származó stresszhormonok károsíthatják az agy memóriaközpontját. Koncentrálj egyszerre egy feladatra a jobb hatékonyság és a jobb memória érdekében.

A multitaskingot végző emberek folyamatosan elterelik a figyelmüket, és nem olyan koncentráltak, mint azok, akik csak egyetlen egy feladat elvégzésére használják az agyukat. A multitaskingolóknak nehezebb kiszűrniük a felesleges információkat.

6. Mozgáshiány

Nem mindig vagyunk motiváltak arra, hogy edzőterembe járjunk, vagy tartsuk magunkat az egészségügyi céljainkhoz. Könnyen megfigyelhetjük, hogy januárban megugrik az edzőterembe járók száma, de néhány héttel később vissza is esik.

Tanulmányok szerint a hosszú ideig tartó fizikai inaktivitás anatómiai változásokat hoz létre az agyban, ami növeli a szívbetegségek kockázatát. Az is igaz, hogy a hosszú órákon át tartó, mozgás nélküli ülés negatívan hat az agy egészségére.

Hogy motivácáltabbak legyünk a sportoláshoz vagy egy hosszú sétához, ne feledjük, hogy életünk végéig csak egy testünk van, és kötelességünk megőrizni az egészségét.

7. Rossz hallás

A mai hangos környezetben az érzékeny fülek szenvednek a legtöbbet. Manapság a füleidnek sokkal több zajjal kell megküzdeniük, vegyük csak a közlekedési zajzajokat, a metrózúgást, a mindenhonnan áradó zenét vagy a környéken zajló építkezéseket.

A zajszint napjainkban őrületesen magas. A kutatások azt mutatják, hogy a hallásproblémák emiatt napról napra nőnek. De az is kiderítették, hogy a fülgyulladások hosszú távon hallási nehézségeket és neurológiai komplikációkat okozhatnak.

8. Folyamatos információ

A túl sok információtól megfullad az agyad.

Kutatások szerint egy átlagos amerikai naponta körülbelül 34 GB információt fogyaszt, ami az elmúlt 3 évtizedben legalább 350%-kal nőtt.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy ha folyamatosan több információt kapunk, mint amennyit kezelni tudunk, az károsíthatja az agyunkat azáltal, hogy folyamatosan irreleváns, új információkat kezelünk.

A túl sok adat a kognitív funkciókra is hatással van, különösen a döntéshozatalra.

A felsorolt szokások nagy része tehát mindennapos és talán nem is tudjuk, mennyire károsak a mentális és fizikai egészségünkre. Érdemes odafigyelni rájuk! Próbálj meg kiegyensúlyozott életet élni: minőségi alvás, sok víz, egy kis mozgás és egy egészséges étrend már jó kezdet lehet a hosszú és kiegyensúlyozott élethez.

Forrás: YourTango

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Felejtsd el a testtömeg indexet (BMI), itt egy új mérőszám, ami sokkal többet árul el rólad
A szakértők szerint a BRI olyan egyszerűen használható, mint a BMI, de pontosabb a testösszetétel és az egészségügyi kockázatok meghatározásában.

Megosztom
Link másolása

Bár a kerekded és a formás sokszor bóknak számít, egy nő sem szeretné, hogy így nevezzék. Azonban a tudósok most azt állítják, hogy a kerekdedség mérése lehet az egyik legjobb módszer az egészségünk felmérésére.

A Body Roundness Index (BRI) nevű rendszer, amely a vitatott testtömeg-indexet (BMI) váltaná fel, pontosabban becsülheti meg a súlyhoz kapcsolódó betegségek kockázatát. Az Egyesült Államokban és Kínában egyre több orvos alkalmazza is az egészség mérőszámaként.

Míg a BMI kizárólag a magasságot, testsúlyt és etnikumot veszi figyelembe, a BRI a csípő- és derékkörfogatot, valamint a nemet és az életkort is belekalkulálja.

Az eredményt egy fekete vonalként ábrázolják egy zöld tojás alakú „egészséges zónán” belül, megmutatva, hová esik az adott személy. A rendszer kiszámítja a testzsír százalékot és a hasi zsír (viscerális zsír) mennyiségét is, 1-től 20-ig terjedő skálán.

„Tudtam, hogy kicsit túlsúlyos vagyok, de nagyon meglepődtem”

Paulomi Debnath, egy középkorú, formás anyuka maga is úgy érezte, hogy le kéne adnia néhány kilót a hasáról. De sokkolta, amikor az BMI kalkulátor szerint a 165 cm-es magasságához és 81,5 kg-os súlyához tartozó 29,8-as eredménye az elhízott kategóriába sorolta őt.

„Tudtam, hogy kicsit túlsúlyos vagyok, de nagyon meglepődtem” – mondja a 44 éves nő.

„Általában nem érdekel, mit mutat a mérleg, és magabiztos vagyok a külsőmmel kapcsolatban, ezért ez egy kegyetlen és személytelen módja az emberek megítélésének. Ez egyfajta 'fat-shaming', és nem veszi figyelembe az életkort vagy az életstílust.”

A BRI kalkulátor szerint viszont 4,5-ös eredményt kapott, ami az egészséges zónába esik, 34%-os testzsírral és 2,3%-os hasi zsírral.

„Ez sokkal reálisabb” – mondja. „Boldogan beismerem, hogy egy kicsit fittebbé kell válnom, de ez a rendszer nem megszégyenít, és nem hajszol bele drasztikus diétákba.”

„Ez az értékelés sokkal igazságosabb”

Rosie Mullender újságíró évek óta szinte megszállottan figyeli BMI-értékét. Az 163 cm-es és 72 kg-os Rosie BMI-je 27,3, ami a túlsúlyos kategóriába tartozik.

„Amióta elköltöztem Londonból, megváltozott az életmódom. Otthonról dolgozom, és kényelmes ruhákban vagyok egész nap, ami miatt néha csak akkor veszem észre a súlygyarapodást, amikor felpróbálom a farmert” – mondja.

Rosie BRI szerinti eredménye azonban 4,5 lett, ami szintén az egészséges zónába esik, 33,2%-os testzsírral és 2,6%-os hasi zsírral.

„Meglepett az eredmény, mivel alma testalkat vagyok, de ez a rendszer igazságosabbnak tűnik” – mondja.

Ha te is kíváncsi vagy a saját BRI értékedre, ennek a kalkulátornak a segítségévek megtudhatod.

Via The Sun


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Südi Iringó hátat fordított a város zajának – Itt él most a Dancing with the Stars táncosnője
A kis faluban ráleltek a nyugalom szigetére.

Megosztom
Link másolása

Südi Iringó élete az elmúlt években gyökeresen megváltozott, mind szakmai, mind személyes szempontból. A táncművész, aki idén a Dancing with the Stars műsorában tért vissza a képernyőre Vomberg Frigyes partnereként, jelentős döntéseket hozott a mindennapjaival kapcsolatban is.

Korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne Budapesten éljen, mostanra azonban egy csendes, Pest megyei faluban találta meg a nyugalmat.

A Meglepetés magazinnak adott interjújában Iringó arról mesélt, hogy egyre inkább igényelte a csendet és a harmóniát, amit a főváros nyüzsgésében már nem talált meg.

„Ha valaki öt évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy nem Budapesten fogok élni, biztosan kinevetem. Korábban elképzelhetetlennek tartottam, hogy vidéken lakjak, és nem azért, mert bulis életet éltem, még csak az sem volt rám jellemző, hogy belvárosi kávézók teraszain ücsörögjek. A fővárosi élet számomra azt jelentette, hogy mindenhez közel vagyok.”

Mostani otthonuk, egy Pákozd melletti kis faluban található családi ház, a nyugalom szigete számukra. Iringó elmondása szerint az új lakhelyük nemcsak békét és harmóniát hozott a mindennapjaikba, hanem inspirációt is.

„Egyre inkább vágytam rá, hogy az otthonomban csend és nyugalom vegyen körül, hogy igazán feltöltődhessek. Így végül úgy döntöttünk, hogy egy Pest közeli kis faluba költözünk, ahol most már valódi béke és harmónia ölel körül.”

A 42 éves táncosnő és párja most az erdő és a természet közelségének segítségével töltődik fel. Ettől függetlenül Iringó pedig továbbra is aktív résztvevője a hazai táncművészeti életnek.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Egy sokkoló felmérés szerint a Z generáció fizetési elvárásai ennyivel térnek el a boomerek jövedelmétől
A Z generáció álmai a pénzügyi sikerről messze állnak a valóságtól.

Megosztom
Link másolása

Az Empower kutatása szerint a fiatalabb generációk teljesen eltérően gondolkodnak a pénzről, mint a szüleik. Bár a Z generáció keresi a legkevesebbet, mégis úgy vélik, hogy a sikerhez jelentősen több pénzre lenne szükségük, annál is többre, mint amit az idősebb generáció elégnek tart.

A kutatás során több mint kétezer amerikait kérdeztek meg arról, mit jelent számukra a pénzügyi siker, és kiderült: míg a boomerek szerényebb célokat tűznek ki, a fiatalabb generációk már sokkal nagyobb összegekre vágynak.

Mennyi pénz kell a jó élethez?

A generációk közti különbség látványos: a Z generáció úgy érzi, jóval többre van szükségük, mint akár a boomereknek, akik az egyik legalacsonyabb elvárásokkal állnak az élethez. A milleniálok és az X generáció inkább köztes célokat tűznek ki maguk elé, de még így is alulmúlják a legfiatalabb generáció álmait,

akik konkrétan a négyszeresét tartanák reális fizetésnek, mint amit a boomer generáció vár el egy munka során.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az amerikaiak többsége messze van attól, hogy elérje ezeket a célokat. Az átlagos jövedelmek össze sem hasonlíthatók a megálmodott „sikeres fizetéssel”, és bár a bérek valamelyest nőttek az elmúlt évben, az infláció sokat rontott ezen a növekedésen - és nem csak a tengeren túlon, nálunk talán még erőteljesebben érezni a fizetések elértéktelenedését.

Nem csak a pénz számít

Érdekes módon a gazdagságot csak az amerikaiak kisebb része tartja a siker legfontosabb mércéjének. A többség szerint a boldogság – és az, hogy

megengedhessük magunknak azokat a dolgokat és élményeket, amelyeket szeretünk

– sokkal fontosabb. Emellett a szabadidő és a személyes szenvedélyek követése is kiemelt érték, csakhogy ezeket csak a valódi anyagi biztonság teszi lehetővé.

A siker receptje

A válaszadók szerint a sikerhez négy alapvető tényező szükséges:

- Kemény munka

- Tehetség

- Kapcsolatok

- Szerencse

Egyesek szerint a sikerhez hozzátartozik az is, hogy az ember okosan alakítsa ki a képet önmagáról – a „Add ki magad sikeresnek, míg azzá nem válsz” elv különösen a Z generáció és a millennialok körében népszerű.

Rebecca Rickert, az Empower egyik vezetője szerint a sikerérzés a fegyelmezett pénzügyi döntéseken és az okos tervezésen alapul:

„Az emberek hisznek benne, hogy álmodozással és erőfeszítéssel elérhetik a céljaikat.

De a siker egyszerre kemény munka és egy kis szerencse.”

Van, akinek ez elérhetetlen marad

A kutatás ugyanakkor megmutatta a pesszimistább oldalt is. Az emberek közel fele úgy érzi, sosem fogja elérni azt a szintet, amit a siker mércéjének tart. Ennek leggyakoribb okai között az instabil gazdasági helyzet és a jövedelembizonytalanság szerepelnek.

Ráadásul még azok között is, akik elérik kezdeti céljukat, sokan érzik azt, hogy sosem lehet elég pénzed. Ez az állandó elégedetlenség sokak számára megnehezíti, hogy a siker valóban boldogságot hozzon az életükbe.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Itt a magyarázat arra, hogy miért ébredsz fel néhány perccel azelőtt, hogy megcsörrenne az ébresztőd
Ha dühíteni szokott, hogy még lenne időd aludni, mégis kipattan a szemed, ne mérgelődj. Így jársz jobban.

Megosztom
Link másolása

Ugye ismerős az a helyzet, amikor az ébresztőóra csörgése előtt már kinyílnak a szemeid? Nem, ez nem a sors gonosz tréfája, és nem is valami misztikus hatalom játszik veled. A tudomány elég konkrét magyarázatot ad rá – és ha rendszeresen a telefonodat bújod ébredés után, akkor még fontosabb, hogy megértsd, mi történik a háttérben.

A tested működését egy különleges idegi központ, a szuprachiazmatikus mag (igen, így hívják, a haveroknak SCN a neve) irányítja, amely az agyad közepén csücsül.

Ez a kis ideghalmaz felelős többek között a vérnyomásodért, a testhőmérsékletedért és – most jön a lényeg – az időérzékedért.

Ez az SCN dönti el, hogy mikor álmosodsz el, és mikor pattansz ki az ágyból. Szóval, ha úgy érzed, hogy nyolc óra alvás után is kóvályogsz, már tudod, ki a felelős.

A titok pedig a rutinban rejlik:

ha mindig ugyanakkor fekszel le és kelsz fel, a belső órád elkezd alkalmazkodni.

Egy PER nevű fehérje – amit most simán hívjunk alvásmágusnak – segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklusodat. Napközben emelkedik a szintje, éjszaka pedig csökken, hogy felkészítsen az alvásra.

A rendszer annyira okos, hogy még azt is előre kalkulálja, mikor csörög majd az ébresztőd.

A tested körülbelül egy órával az ébresztőóra előtt elkezdi emelni a PER szintjét, sőt, stresszhormonokat is termel, hogy ne érjen sokként a csörgés. Ezért van az, hogy gyakran magadtól felébredsz, mielőtt a telefonod zaklatni kezdene.

És hogy miért fontos ez?

Ha nem ébredsz fel magadtól, az ébresztő csörgése sokkot jelenthet a testednek, ami aztán stresszt okoz. Ezért próbál a tested trükközni, hogy felkészítsen a kelésre.

A lényeg: ha következetes alvási rutint alakítasz ki, az nemcsak a közérzetednek tesz jót, de még azt is elkerülheted, hogy pánikrohamként éld meg az ébresztőd hangját.

Via LADBible


Megosztom
Link másolása