ÉLETMÓD
A Rovatból

Ha ilyen a vércsoportod, 16%-kal nagyobb eséllyel kaphatsz stroke-ot még 60 éves korod előtt

Vércsoportot ugyan nem lehet cserélni, de a szív- és érrendszeri kockázatok mérsékléséhez általában ugyanazok a régi, unásig ismert szabályok segítenek: egészséges táplálkozás, testmozgás, és ha lehet, a cigi és a túl sok pia elhagyása.

Megosztom
Link másolása

Nem azért, hogy „B-negatívak” legyünk, de a vércsoportod akár előre jelezheti, mekkora kockázattal számolhatsz egy korai stroke-ra. A Mary­landi Egyetem (UMD) kutatói ugyanis arra jutottak, hogy

az A vércsoportú emberek hajlamosabbak a 60 éves kor előtti iszkémiás stroke-ra, míg a 0-s vércsoportúaknál kisebb a rizikó.

„A korai stroke-ot elszenvedők száma egyre nő” – mondta Dr. Steven J. Kittner, a kutatás egyik vezetője és a Marylandi Egyetem Egészségközpontjának neurológusa.

„Az emberek nagyobb eséllyel halnak bele ebbe az életveszélyes állapotba, és akik túlélik, azok akár évtizedekig is együtt élhetnek a következményes fogyatékossággal. Ennek ellenére keveset tudunk arról, hogy pontosan mi okozza a korai stroke-okat.”

A 2022-es elemzésükben Kittner és csapata 48 genetikai vizsgálat adatait nézte át: összesen 17 ezer stroke-beteg és közel 600 ezer, stroke-on sosem átesett ember szerepelt a mintában. A résztvevők mind 18 és 59 év közöttiek voltak.

A genetikai jellemzők kielemzése után a kutatók felfedeztek egy lehetséges összefüggést a korai stroke és annak a kromoszómának bizonyos része között, amelyik a vércsoportot (A, AB, B vagy 0) meghatározó gént tartalmazza.

„A vércsoport és az idős kori stroke közötti összefüggés sokkal gyengébb volt annál, mint amit a fiatal kori stroke esetén találtunk”

– magyarázta Dr. Braxton D. Mitchell, a kutatás fő vizsgálatvezetője és a Marylandi Egyetem orvosi karának professzora.

Miután kiszűrték a nemi és más tényezők hatását, a kutatók azt látták, hogy

a 0-s vércsoportban 12%-kal kisebb a stroke előfordulásának esélye a többi vércsoporthoz képest.

A nagyjából az európaiak 40-45%-át érintő A vércsoport esetében viszont 16%-kal magasabb volt a korai stroke kockázata.

Persze ez még nem ok a pánikra – hangsúlyozzák a kutatók. Az A vércsoportúaknak nem kell fejvesztve orvoshoz rohanniuk mindenféle extra vizsgálatra hivatkozva.

„Még mindig nem tudjuk pontosan, miért jelent magasabb kockázatot az A vércsoport, de

valószínűleg köze van a véralvadási tényezőkhöz, mint például a vérlemezkékhez vagy az erek falát bélelő sejtekhez, illetve más keringő fehérjékhez,

amelyek mind szerepet játszanak a vérrögök kialakulásában” – fejtette ki Kittner

Márpedig a vérrögök az iszkémiás stroke fő okozói. Korábbi kutatások szerint

az A vércsoportúak a lábakban kialakuló vérrögre (mélyvénás trombózis) is fogékonyabbak lehetnek.

„Egyértelműen több követéses vizsgálatra lesz szükség, hogy pontosan megértsük, miért nő a stroke-kockázat” - tette hozzá Kittner.

Az eredményeknek azonban vannak korlátai is, például a résztvevők közt nem volt etnikai sokszínűség. Az viszont tény, hogy miközben a stroke tipikusan a 65 éves és idősebb korosztályt érinti, egyre több fiatal is áldozatul esik a betegségnek világszerte.

Az iszkémiás stroke globális előfordulása 1990 és 2019 között 87,55%-kal nőtt, ráadásul a fiatalok stroke-halálozási rátája is emelkedett.

Akik túlélik, azok gyakran súlyos fizikai terheket cipelnek tovább: kognitív nehézségek, látásproblémák, koordinációs zavarok, gyengeség és bénulás is előfordulhat. És akkor még a stroke lelki vonatkozásairól – depresszió, szorongás – nem is beszéltünk.

„Hagyományosan a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és az alkoholfogyasztás jelenti a legfőbb kockázati tényezőket.

Emellett az elhízás, a rossz étrend és a mozgáshiány is tovább ronthatja az esélyeket. Ez a tanulmány egy fontos kérdést vet fel: mélyebben meg kell vizsgálnunk, hogyan befolyásolhatja genetikailag meghatározott vércsoportunk a korai stroke kockázatát. Azt is jelzi, mennyire

sürgősen szükség van új megoldásokra a fiatalabb felnőttek stroke-jának megelőzésére”

- mondta Dr. Mark T. Gladwin, a Marylandi Egyetem orvosi részlegének ügyvezető alelnöke.

A kutatók most arra készülnek, hogy újabb vizsgálatokkal pontosabban is kiderítsék, vajon mi állhat a korai stroke egyre ijesztőbb számainak hátterében.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Itt a megoldás a darazsak ellen! Szinte minden háztartásban megtalálható és rendkívül hatékony
Itt a darázs‑apokalipszis – így füstöld ki a fullánkos lakótársat, mielőtt elszaporodna.

Megosztom
Link másolása

A tavasz pont annyira idilli, mint amennyire veszélyes: a madarak csicseregnek, a kerti székek előkerülnek, a darazsak pedig már most scout‑üzemmódban pásztázzák a padlásteret, kazánházat és minden apró repedést, hogy hol húzzák fel legújabb panelrengetegüket. Hiába hisszük, hogy az igazi csatározás csak a grillszezonban jön, a korai védelem a kulcs, mert ilyenkor még gond nélkül kitehetjük a „nincs szoba kiadó” táblát.

Készül a tavaszi rovarbingó

- Hol építkeznek szívesen? Padlás, fal­üregek, bojler melletti zug, vendégszoba, sőt a légkondi mögötti Bermuda‑sarok is sláger.

- Miért most? Mert mi még csukott ablaknál, bezárkózós üzemmódban élünk, ők viszont már felébredtek.

- Miért baj, ha befejezik a fészküket? Mert onnantól darázsirtóval, védőruhával és kicsinált idegekkel feszült mini‑háború jön.

Na de lehet-e vérontás nélkül megállítani a sárga‑fekete helyfoglalást? A válasz: abszolút, és nem kell hozzá sem levendulaolaj, sem poszt‑covidos DIY‑szupervegyület.

A kávézacc, az olcsóbb szuperfegyver

Az ötletgazda Chris Hutton raktár‑guru és az Adam’s SelfStore tulaj‑szakértője, aki nem kertel:

„A darazsaknak meglepően kifinomult szaglásuk van. Szinte mindent szag alapján mérnek fel, és bizonyos illatokra extrán érzékenyek – ilyen például a kávé.”

És most jön a csavar: nem frissen főtt kávé illatáról beszélünk, hanem szárított, majd izzó zaccfüstről. Hutton szerint ez szó szerint „elnyomja a rovar‑Waze‑t”, vagyis a bűz olyan mértékben megzavarja a fullánkos GPS‑t, hogy el sem tudják képzelni, hogy jó ötlet volna oda fészkelni.

Mi kell hozzá?

1. Reggeli kávéd zacca – ne dobd ki, szárítsd ki teljesen!

2. Tűzálló edény – régi fémtál, kerámia ramekin, hamutartó egy retro készletből.

3. Egy gyufa vagy öngyújtó.

Hogyan csináld?

- Szórd a száraz zaccot a hőálló tálkába.

- Óvatosan gyújtsd meg – ne lángoljon, inkább csak parázsló füstölés legyen, mint egy szerény kávé‑füstölő.

- Hagyd, hogy lassan, incensz‑tempóban égjen, és szabadítsa fel a fanyar, sűrű aromát.

Hová rakd?

- Minden bejutási ponthoz: padláslépcső, ablakpárkány, mennyezeti akna, szellőzőnyílás, rejtett sarok.

- Kinti verzió: ha családi grillezésre készülsz, tedd ki a kerti asztalra, vagy több ponton kerítsd be a területet minifüstölőkkel.

Pluszpontok:

- 100 % vegyszermentes, a macska is maximum fintorog egyet.

- A zacc újrahasznosul, tehát ingyen van, klímaszorongós ismerősök is pacsit adnak.

- A módszer alapból működik más „illat‑érzékeny” rovarokra is (de szúnyogfronton azért érdemes rásegíteni).

Miért jobb ez, mint a darázsirtó spray?

- Nem fújsz vegyszert a lakásba, ami a saját tüdődet is kicsinálja.

- Nem csak elűzi őket, de meg is előzi a fészekrakást.

- Bónuszillat a hardcore kávéfanoknak:

a veranda úgy fog szaglani, mintha egy hipster pörkölőben járnál.

Kávé ki, darázs ki – ennyire egyszerű.

Via Express


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Kávézással tovább élhetsz, mert lassíthatja az öregedést – de csak ha nem cukrozod agyon
Például kutatások szerint a kávéfogyasztók körében alacsonyabb az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázata, mint amilyen az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.

Megosztom
Link másolása

Legalább 50 tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy mérsékelt mennyiségű kávé rendszeres fogyasztása egy sor egészségügyi kockázat csökkentésében segít és lassítja az öregedés folyamatát - erre a megállapításra jutott egy cikk szerzője. A publikáció a Psychology Today oldalon jelent meg.

A cikkben a szerző kitért arra, hogy az 1980-as években még a drogok, függőséget kiváltó szerek közé sorolták a kávé fő hatóanyagát, a koffeint. Azóta változott a képlet, mivel az eltelt évtizedekben számos kutatás bizonyította a kávé és a koffein jótékony hatását az emberi szervezetre.

A kutatók arra jutottak, hogy a nem túlzott mértékű kávé rendszeres fogyasztása csökkenti egyes, életkorhoz kapcsolódó betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, stroke, daganatok) kockázatát!

No de mennyi koffein az, ami még nem káros? Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) szerint a felnőttek naponta biztonságosan elfogyaszthatnak akár 400 mg koffeint is. Nézzük a kávézás további jótékony hatásait!

Számos tanulmány összefüggést talált a rendszeres kávéfogyasztás és a hosszabb élet között. Bár a pontos mechanizmusokat még jelenleg is kutatják, a kávé többféle egészségügyi előnye összességében járulhat hozzá ehhez.

A kávénak ezen kívül egyfajta gyulladáscsökkentő szerepe is van. Rengeteg antioxidánst – például klorogénsavat – tartalmaz, amelyek semlegesítik a szervezetben a rákkeltő szabadgyököket. Az oxidatív stressz csökkentésével ezek az antioxidánsok lassíthatják a sejtek öregedését, és mérsékelhetik a krónikus betegségek kockázatát.

A krónikus gyulladás számos időskori betegség – többek közt a szív- és érrendszeri megbetegedések és bizonyos rákfajták – kialakulásában is szerepet játszik. A kávé gyulladáscsökkentő hatása tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebben érjük meg az öregkort.

Kutatások szerint a kávéfogyasztók körében alacsonyabb az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázata, mint amilyen az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór. A kávéban található vegyületek védhetik az idegsejteket a károsodástól, így támogathatják öregedéskor a kognitív funkciók megőrzését.

A kávé ráadásul szerepet kaphat anyagcserével kapcsolatos betegségeknél is: például csökkentheti az inzulin-rezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. De ez nyilván csak akkor igaz, ha nem cukorral vagy szirupokkal iszod a kávédat.

A mérsékelt kávéfogyasztás a szívbetegségekkel is összefügg. A kávéban található bioaktív vegyületek javíthatják az érfalak működését és csökkenthetik az artériás károsodás esélyét. Néhány tanulmány még azt is kimutatta, hogy a kávé hozzájárulhat az emberi DNS épségének megőrzéséhez, ezáltal hosszú távon fenntarthatja az egészséges sejtműködést.

Arra viszont figyelmeztetnek a kutatók, hogy nem mindegy, honnan származik a koffeinbevitel. Az energiaitalok fogyasztása ugyanis kifejezetten káros.

Arról pedig, hogy vajon a kávé vagy a tea egészségesebb-e, a cikk azt írta, hogy ez a meccs egyelőre döntetlen. A kávézás a memóriánknak tesz jót, a teázás pedig - különösen a zöld tea - az emésztőrendszernek. (És a zöld tea a fogyáshoz is jó.)


Megosztom
Link másolása


EGÉSZSÉG
Így teheti tönkre az ADHD az ember szexuális életét
Egy új tanulmány bemutatja az ADHD tünetei és a szorongásos szexuális problémák közötti összefüggéseket.

Megosztom
Link másolása

Az Archives of Sexual Behavior folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azok a felnőttek, akiknél figyelemzavar vagy hiperaktivitás jelei mutatkoznak, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szexuális funkciókkal kapcsolatos problémákat, és nem ritka a szexuális életükkel kapcsolatos szorongás átélése sem, írja a Psypost.

Mint írják, az ADHD küszöbértékein belüli emberek több mint kétszer nagyobb valószínűséggel számoltak be aggasztó szexuális problémákról, mint azok, akiknek nincs ADHD-tünetük.

Az ADHD egy idegrendszeri fejlődési állapot, amely magában foglalja a figyelem képesség, az impulzivitás és az érzelemszabályozás problémáit. Ezek az alapvető nehézségek a mindennapi élet számos területére hatással lehetnek. A kutatók régóta gyanítják, hogy az ADHD tünetei a szexuális életetben is zavaró tényezőkké válhatnak, hiszen

a szex fókuszt és érzelmi ráhangolódást igényelhet.

Míg a korábbi tanulmányok vegyes eredményeket adtak, vagy kis mintával, kevés emberrel dolgoztak, eseleg a szexuális irányt nem is vizsgálták, az új tanulmány ezeket az összefüggéseket tisztázta validált mérőeszközök segítségével.

Az ADHD tünetei és a szexuális problémák közötti kapcsolat vizsgálata érdekében a kutatók 943 Kanadában élő felnőtt adatait gyűjtötték össze. A résztvevőket egy online platformon keresztül toborozták, és egy sor kérdőívet töltettek ki velük.

A teljes mintából 106 ember érte el a valószínű ADHD-diagnózis küszöbét

az Egészségügyi Világszervezet által kifejlesztett széles körben használt szűrőeszköz alapján.

A szexuális működést az Arizona Sexual Experiences Scale segítségével értékelték, amely számos területet vizsgál, beleértve a szexuális vágyat, az izgalom, az orgazmus elérésének képességét, az orgazmussal való elégedettséget és a fizikai reakciókat.

A szexuális problémákkal kapcsolatos szorongás értékelésére a kutatók a Szexuális Distressz Skála rövid formáját használták. Ez azt méri, hogy a személy milyen gyakran érzi magát szorongónak, frusztráltnak vagy alkalmatlannak a szexuális életével kapcsolatos problémák miatt.

Az adatok elemzése után kiderült, hogy azok az emberek, akiknél több ADHD tünet is együtt áll, többet küzdenek az orgazmusért, mint akiknek kevesebb ADHD tünetük van. Ezek az egyének nagyobb valószínűséggel aggódtak vagy voltak idegesek a szexuális életük miatt.

Ha összehasonlítjuk az ADHD-vel küzdő embereket azokkal, akiknek egyáltalán nincs ADHD-ja, a különbségek még látványosabbak.

Érdekesség, hogy bár az ADHD-s embereknek magasabb volt a szexuális szorongásuk,

a nemi vágy vagy a szexre való felkészültség terén nem volt szignifikáns különbség köztük és a nem ADHD-sek között.

Igazából a legnagyobb pproblémának azokat a részeket élték meg, amelyek tartós összpontosítást vagy az érzetek szabályozását igénylik.

A tanulmány eredménye szerint az életkor is számít - a fiatalabbaknak sokkal több szexuális szorongásos problémái vannak, mint az idősebb ADHD-s résztvevőknek. Ennek az lehet az oka, hogy az ADHD tünetei gyakran csökkennek az életkor előrehaladtával.

A szex és az ADHD kapcsolata mind a férfiaknál, mind a nőknél kimutatható volt, ám a tanulmány szerint a férfiak sokkal érintettebbek ebben a fajta szorongásban. Erre az egyik lehetséges magyarázat az, hogy

az ADHD-s férfiak nagyobb nyomást érezhetnek a szexuális teljesítményt illetően,

és az orgazmussal kapcsolatos problémák nagyobb érzelmi súllyal bírnak a férfiak szexuális teljesítőképességével kapcsolatos társadalmi elvárások miatt.

Egy másik kulcsfontosságú megállapítás az volt, hogy a valószínűsíthetően ADHD-vel rendelkező egyének több mint kétszer nagyobb valószínűséggel feleltek meg a szexuális zavarok klinikai kritériumainak, mint azok, akik nem. Magyarán nem csak szexuális nehézségeik voltak, hanem ezek jelentős érzelmi károkat is okoztak.

Az ADHD tünetei és a szexuális szorongás közötti kapcsolat részben az érzelemszabályozási nehézségekkel magyarázható.

Az ADHD-s emberek gyakran küzdenek az intenzív érzelmek kezelésével, és ez a szexuális problémákat felkavaróbbá és nehezebben kezelhetővé teheti.

A terület még erősen kutatott, e tanulmány sem tartalmazott klinikai interjúkat az ADHD diagnózisának megerősítésére, pedig szükség volna rá. Az is lehetséges továbbá, hogy más mentális egészségi állapotokkal (szorongás, depresszió) is rendelkeztek az ADHD-s résztvevők, ezt sem vizsgálták.

Mindezek ellenére az eredmények új megvilágításba helyezik az ADHD tüneteinek befolyásoló erejét a szexuális jólétre.

A tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a figyelem- és érzelemszabályozási nehézségek megzavarhatják a szexuális elégedettséget, és így hozzájárulhatnak a szorongáshoz.

Emellett kiemeli az ADHD-s emberek szexuális egészségének felmérésének fontosságát, amit gyakran figyelmen kívül hagynak mind a klinikai, mind a kutatási körülmények között.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nézz bele a tükörbe, és ha ezt a jelet látod a füleden, a korai öregedés vagy a szívbetegség réme fenyeget
Hírességek fülcimpáján is felfedezték már a titokzatos vonalat, ami nem számít pozitív jelnek.

Megosztom
Link másolása

Egyes emberek fülcimpáján jól kivehető egy átlós vonal. Pontosabban egy redőződés.

Az IFLScience cikke szerint ez nem csak egy ártalmatlan ránc a fülcimpán.

Az orvostudomány Frank-jelként emlegeti. A Frank-jel (vagy Frank-vonal vagy fülcimpa-gyűrődés) egy átlós irányú ránc vagy vonal a fülcimpán.

A tragus (a fül előtti kis porc) irányából a fülcimpa alsó részén átlósan hátrafelé halad.

Ezt a jelenséget először Dr. Sanders T. Frank írta le 1973-ban, miután 20 anginás (mellkasi fájdalommal küzdő) beteg fülcimpáján figyelte meg a titokzatos redőt. Úgy találta, hogy összefüggésben állhat a koszorúér-betegséggel. A jelet róla nevezték el.

Egyesek hírességek, például Steven Spielberg fülén is felfedezni vélték a Frank-jelet, nézzétek meg alaposabban a fotót:állítólag a frank-jel látható steven spielberg fülén

40-50 még úgy vélték a kutatók, hogy a barázdák az elégtelen vérellátás miatt alakulnak ki. Ezt követően az a vélekedés alakult ki, hogy a makrofág vérsejtek aktivitásával áll összefüggésben a barázdák megjelenése.

Később olyan genetikai elemzéseket végeztek, melyek eredménye szerint a Frank-jel a HLA-B27 és C3-F génekkel, illetve a 11-es kromoszómával állhat kapcsolatban. (Egyes szakemberek szerint az elváltozásnak az öregedési folyamatban megjelentő telomerrövidüléshez van köze.)

Mivel a kutatók újabban arra gyanakodnak, hogy akár szív-érrendszeri betegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható a Frank-jel, és összefüggésben állhat az öregedéssel, egyes orvosok koszorúér-betegség gyanúja esetén ellenőrzik a Frank-vonal meglétét is.

Ha érdekesnek vagy hasznosnak találtad az információt, a cikket oszd meg másokkal is!


Megosztom
Link másolása