Ha ezeket a tüneteket tapasztalod éjszaka, azt jelenti, nagyobb esélyed lesz a demenciára
Sokan legyintenek a nyugtalanító álmokra, és stressz, túlterheltség vagy egyszerű alvászavar számlájára írják azokat. Egy 2022-ben a The Lancet című neves orvosi folyóiratban megjelent tanulmány azonban új megvilágításba helyezte a visszatérő rémálmok jelentőségét: a gyakori, nyugtalanító álmok nemcsak álmatlan éjszakákat okozhatnak, hanem akár a demencia első figyelmeztető jelei is lehetnek – különösen a középkorú férfiak esetében.
A rémálmok és a demencia kapcsolata
A tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akik rendszeresen – akár hetente – tapasztalnak rémálmokat, négyszer nagyobb eséllyel szenvednek később kognitív hanyatlástól, mint azok, akik ritkábban vagy egyáltalán nem élnek át ilyen élményeket. Ez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a demencia megelőzése szempontjából a korai felismerés kulcsfontosságú lehet.
A kutatás részletei: több mint egy évtizedes nyomon követés
A kutatás során a tudósok 605 középkorú személyt követtek 13 éven át, valamint 2600 idősebb, demenciamentes felnőttet vizsgáltak további hét éven keresztül. A résztvevők alvási szokásait és álomélményeit összevetették azzal, hogy a későbbiekben kialakult-e náluk bármilyen formájú demencia vagy kognitív hanyatlás.
Az eredmények egyértelműek: azoknál, akik már a vizsgálat kezdetén gyakran szenvedtek nyugtalanító, zavaró álmoktól, sokkal nagyobb arányban jelentkezett demencia a következő években.
A férfiak különösen érintettek
A kutatás különösen felhívja a figyelmet a középkorú férfiak érintettségére. Náluk a nyugtalan álmok és a későbbi kognitív hanyatlás közötti kapcsolat erősebbnek bizonyult, mint a nőknél. Ez részben magyarázható lehet azzal, hogy a férfiaknál a demencia egyes formái, például a Lewy-testes demencia vagy a Parkinsonhoz kapcsolódó kognitív zavarok, más módon és ütemben jelentkeznek.
Miért fontos ez a felfedezés?
A demencia diagnosztizálása gyakran csak a tünetek súlyosbodása után történik meg, amikor a memóriazavarok és a viselkedésbeli változások már a mindennapi életet is befolyásolják. A visszatérő rémálmok azonban olyan korai, finom jelek lehetnek, amelyek már évekkel a súlyosabb tünetek előtt figyelmeztetnek a bajra.
Ha ezekre a tünetekre időben fény derül, az orvosok és a páciensek közösen kidolgozhatnak olyan stratégiákat, amelyek lassíthatják a folyamatot – ideértve az életmódbeli változtatásokat, gyógyszeres kezeléseket vagy rendszeres neurológiai szűrést.
Mit tehetünk?
Ha valaki huzamosabb ideje szenved rémálmoktól, érdemes alvás- vagy neurológiai szakemberhez fordulni. A gyakori, nyugtalanító álmok nem feltétlenül jelentenek demenciát, de ha rendszeresek és zavaróak, akkor nem szabad őket félvállról venni.
A kutatás egy újabb lépés afelé, hogy jobban megértsük, az agyunk éjszakai működése hogyan tükrözi testi és mentális egészségünket – és hogyan jelezhet olyan betegségeket, amelyek évek múltán bontakoznak csak ki.
Forrás: Glamour
