ÉLETMÓD

Ha cicád van, intelligensebb vagy, mint a kutyás gazdik, és többet olvasol – ezt állítja egy tanulmány

A kutyások viszont szívesebben vannak emberek között, aktívabb életet élnek, és nyitottabbak a társasági életre, társas kapcsolatokra.

Megosztom
Link másolása

A macska- és kutyarajongók között néha heves viták dúlnak arról, hogy melyik háziállat a jobb. A házikedvencek ugyanis sok helyen családtagnak számítanak.

Ahogy minden kisállatnak megvan a maga sajátos személyisége, úgy az embereknek is. Ezért logikus következtetés, hogy egy ember személyiségéről rengeteget elárulhat az, hogy melyik a kedvenc állata.

Az, hogy macskás vagy kutyás vagy-e, mélyebb összefüggést mutat a személyiségünkkel, mint korábban gondoltuk. Erről vizsgálati eredmény is született.

A Carroll Egyetem 2014-es kutatás célja az volt, hogy különbséget tegyen a kutyás és macskás típusok között, és kimutassa, hogyan tükröződnek a személyiségjegyeink pusztán abban, hogy milyen állatot tartunk. Denise Guastello, a pszichológia tanszék docense szerint az emberek valószínűleg olyan háziállatot választanak, amely illik a személyiségükhöz.

A kutatás 600 főiskolai hallgatót kérdezett meg, többek köz és arra volt kíváncsi, hogy milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak kedvenceikben, valamint milyen jellemzőket társítanak önmagukhoz.

A válaszadók 60 százaléka kutyásnak vallotta magát, 11 százalékuk macskásnak, 29 százalékuk mindkét állatot kedvelte vagy egyiket sem.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az, hogy a macskás gazdik az intelligenciateszten több pontot szereztek. Vagyis a tanulmány szerint a macskások okosabbak a kutyásoknál.

Bár a dolog ennél egy kicsit összetettebb.

A macskakedvelőket jellemzően introvertáltabbnak, nyitottabb gondolkodásúnak és érzékenyebbnek találták. Emellett gyakrabban voltak nonkonformisták, vagyis hajlamosak voltak a szabályok megkerülésére, ha úgy praktikusabb.

Leegyszerűsítve: a macskások szívesen töltik az estéket egy jó könyv társaságában otthon. Az intellektuális tevékenységek sokkal közelebb állnak hozzájuk – és ez összhangban van azzal, amit a macska személyiségéről gondolnak. A cicás gazdik kevésbé foglalkoznak azzal, mit gondolnak mások.

Ezzel szemben a kutyások talán nem érdeklődnek olyan erősen a tudomány és az intellektuális kalandok iránt, de sokkal energikusabbak és jobban kedvelik a társaságot.

A kutatás szerint a kutyások szívesen vannak emberek között, aktívabb életet élnek, és nyitottabbak a társasági életre, társas kapcsolatokra.

A kutyák – akárcsak gazdáik – barátságosak, kíváncsiak és örülnek, ha boldoggá tehetnek másokat.

Mivel falkaállatok, a „minél többen, annál jobb” elv érvényesül esetükben – és ez a kutyások gondolkodásában is megjelenik.

Bár a információ újabb vitát válthat ki a macskások és kutyások között, a tanulmány mindkét típushoz pozitív jellemzőket társított. A gazdik általában olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a kedvenceik: a kutyatulajdonosok aktívnak, lelkesnek, élettelinek vallották magukat, míg a macskások visszafogottabbak és érzékenyebbek voltak.

De a legfontosabb az, hogy olyan állatot tarts, amelyikre szívből vágysz, és foglalkozz a háziállatod jóllétével.

Forrás: YourTango


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Így aludj minden nap, ha sokáig akarsz élni, és nem akarsz túl hamar megöregedni
Nem csak az alvás hossza és zavartalansága befolyásolja a tested működését, hanem az is, melyik pozícióban és milyen körülmények közt merülsz álomba.

Megosztom
Link másolása

Sokan szeretnek vastag, puha párnába süppedve álomba merülni – pedig a túl magas fejtartás egyáltalán nem tesz jót a szervezetnek.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a lapos párnán vagy akár párna nélkül történő alvás nemcsak a nyaki gerincnek jó, hanem az agy öntisztító folyamatait is segíti.

Sőt: a kutatók szerint az alvás minőségén és a párnán kívül az alvás pozícióján is sok múlik.

Ennek mind megvan a tudományos magyarázata!

A szervezetünkben a feleslegesség vált anyagok eltávolítását a nyirokrendszer végzi, amely segít fenntartani a folyadék homeosztázist, a zsír anyagcserét és természetesen a szemétszállításról is gondoskodik. Ám a nyirokrendszer kihagyja az agyat, pedig az agyunk jelentős mennyiségű energiát használ fel, rengeteg hulladékot termel.

Az agy a benne természetesen előforduló folyadékot, a gerincvelői folyadékot használja fel a biológiai hulladéktermékek eltávolítására, amelyek a vérkeringésbe kerülnek.

Ezt hívják rendszert glimfatikus rendszernek.

A glimfatikus rendszer pedig csak akkor működik, amikor mi alszunk. És a rendszer működése a kutatások szerint összefügg az alvási pozícióval.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen pozíció a legjobb a "láthatatlan nagytakarításhoz?

Vizsgálatok szerint a glimfatikus rendszer a leghatékonyabban akkor működik, ha az oldalunkon fekve alszunk, és ha nem használunk párnát vagy kifejezetten lapos párnával alszunk.

A Neöregedj.hu azt írja: "A legközelebbi állati rokonaink, a majmok és a főemlősök nagyon nagy figyelmet fordítanak az alvási szokásaikra. Mind a vadonban, mind a fogságban, külön alvóhelyet készítenek, akárcsak az ember. A különbség: ők nem használnak párnákat".

Ha eddig magas párnán aludtál, nem kell egyik napról a másikra radikális változtatásba kezdened. Kezdd el csökkenteni a párna vastagságát, vagy használj memóriahabos, laposabb modellt, amely tartást ad, mégsem dönti előre a fejedet.

Forrás: HVG, Neoregedj.hu


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Egyetlen lépéssel megelőzheted, hogy hamar tönkre menjen a hűtőd, de fogadjunk, hogy te sem csinálod
Sokba kerülhet, ha figyelmen kívül hagyod ezt a szokást, és nem fogadod meg a szakértők tanácsait.

Megosztom
Link másolása

A hűtőszekrény meghibásodása nemcsak kényelmetlenséggel jár, hanem sokba is kerül.

Különösen akkor, ha az egész készüléket cserélni kell.

Pedig a szerelők szerint a leggyakoribb hűtőhibák túlnyomó többsége megelőzhető lenne – méghozzá egy egyszerű, ám annál fontosabb szokás kialakításával. Nem az ételek elrendezésére vagy a belső higiéniára gondolunk most, hanem a hűtőszekrény külső, különösen a hátulsó részének rendszeres tisztítására.

A hűtőszekrény hátsó részén található kondenzátor – más néven hőleadó rács – egy rejtett, ám létfontosságú alkatrész.

Ez a rács segít elvezetni a hőt, amelyet a kompresszor termel a hűtési folyamat során.

Ha azonban ez a felület porral, zsírral vagy akár állatszőrrel borított, akkor a hőleadás hatékonysága drasztikusan csökken.

Ennek következtében a kompresszor túlhevülhet, fokozott terhelés alatt dolgozik, ami nemcsak a hűtési teljesítményt rontja, de hosszú távon a készülék teljes leállásához is vezethet.

A megoldás meglepően egyszerű:

rendszeres, alapos tisztítás.

Néhány havonta érdemes egy portalanító kefével vagy porszívóval áttisztítani a hőleadó rácsot, különösen, ha kisállat is él a háztartásban, vagy a hűtő zárt, rosszul szellőző helyre van beállítva. Ezzel a néhány perces karbantartással évekkel meghosszabbíthatjuk hűtőnk élettartamát, és elkerülhetjük a drága javításokat.

Sajnálatos módon azonban a legtöbb háztartásban ez a lépés teljesen kimarad. A hűtő kívülről általában csak annyit kap, hogy áttörlik az ajtaját – a hátlaphoz viszont sokszor évekig senki nem nyúl. Pedig ez a fajta elhanyagolás komoly műszaki következményekkel járhat.

Érdemes tehát időt szánni a hűtő kívül-belül történő tisztítására is. Nemcsak a higiénia, de az energiatakarékosság és a hosszú távú működőképesség érdekében is. Egy poros kondenzátor ugyanis nemcsak a hűtő élettartamát rövidíti meg, hanem a villanyszámlát is növeli.

Forrás: Femcafé


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nem csípi többé a szemed a hagyma, ha szeleteléskor ezt az egyszerű trükköt beveted
A hagyma jó és hasznos, csak amíg összevágod, az csinál ki.

Megosztom
Link másolása

Kevés ember szeret hagymát vágni: csíp, sírsz, és utána még büdös is maradsz tőle. Pedig a hagyma jó. Tele van antioxidánsokkal, és gyakorlatilag nincs olyan étel, ami ne lenne finomabb tőle. Csak hát ott van az a kellemetlen mellékhatás: a sírás.

A vágódeszka melletti szenvedés oka egyébként nem valami megmagyarázhatatlan konyhai átok, hanem a propántiál-S-oxid nevű gáz, amit a hagyma akkor bocsát ki, amikor elkezded szeletelni.

Ez a gáz irritálja a szemedet, konkrétan könnygázként működik – nem átvitt értelemben, hanem szó szerint.

@dr.karanrWhich one is your favorite! Follow both @drkaranrajan and @healthwithcory for part 2!

♬ original sound - Dr Karan Rajan

De van egy orvos, Dr. Rajan, aki azt mondja: nem kell sírni. Csak rakd be a hagymát a hűtőbe vagy egy tál jeges vízbe 20 percre aprítás előtt, és máris kevésbé bocsátja ki azt a nyomorult könnygázt. Ennyi.

A doki TikTok-videója több mint 106 ezer lájkot kapott, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, beindult a népi okosság is a kommentek között.

Néhány nép bölcsesség a kommentmezőből:

„Ne vágd le a gyökerét!” – ott van a legtöbb irritáló anyag, ha meghagyod a végére, kevesebb gáz szabadul fel.

„Használj éles kést!” – kevesebb sejtsérülés, kevesebb könny.

„Nedves késsel vagy víz mellett vágd!” – a hagymagáz a nedvességre megy, nem a szemedre.

És igen, vannak, akik még nem hallottak a hűtős trükkről és hagyma-védőszemüveget hordanak. Ez a szomorú valóság.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ezekből a tünetekből tudhatod, hogy ugyanabban a betegségben szenvedsz-e, mint Donald Trump
Az Egyesült Államok elnöke nemrég átfogó orvosi kivizsgáláson vett részt, akkor derült ki a probléma.

Megosztom
Link másolása

Nemrég kiderült, hogy Donald Trump beteg és kezelésre szorul.

Mint azt a Szeretlek Magyarország megírta, az Egyesült Államok 79 éves elnökénél krónikus vénás elégtelenséget állapítottak meg, miután enyhe duzzanatot észlelt a lábain.

A Fehér Ház szóvivője hivatalosan is megerősítette a hírt a betegségről.

Karoline Leavitt elmondta, hogy Donald Trump egy átfogó orvosi kivizsgáláson vett részt, amely „diagnosztikus érvizsgálatokat is tartalmazott”. A vizsgálatok során a két alsó végtagon vénás doppler-ultrahangot végeztek, és ennek során az orvosok krónikus vénás elégtelenséget (ICD-9) mutattak ki. Ez az állapot főként a 70 év feletti korosztályban fordul elő.

Az elnök kezelőorvosa szerint a vizsgálati eredmények nem utaltak sem mélyvénás trombózisra, sem artériás rendellenességre. A laboreredmények a normál tartományon belül mozogtak, és a szívultrahang-vizsgálat sem mutatott ki sem szívelégtelenséget, sem veseelégtelenséget, illetve más szisztémás betegséget.

De mi is az a krónikus vénás elégtelenség?

Olyan állapot, amelyben az alsó végtagok vénáiban található billentyűk működése károsodik. Ennek következtében a vér nem tud megfelelően visszaáramlani a szív felé, és pangás alakul ki a lábakban.

A betegség tünete többek közt a bokák és lábak duzzanata, visszerek megjelenése, görcsök, fájdalom észlelése.

Erre a betegségre utalhat az is, ha a napod végén

nehéznek érzed a lábadat, vagy feszül és fáj a lábad.

A betegség miatt akár lábszárfekély is kialakulhat, ami a bőr elvékonyodását és sérülékenységét jelzi. Ezenkívül a előfordul a tünetek között viszketés, égő érzés, zsibbadást és éjszakai lábgörcs is. A láb elszíneződése, a bőr szárazsága és a seprűvénák megjelenése szintén a krónikus vénás elégtelenségre utalhat.

A kezelés lehet gyógyszeres (például vénás keringésjavítókkal, gyulladáscsökkentőkkal), de súlyosabb esetekben szükség lehet sebészeti beavatkozásra, például lézeres visszérkezelésre vagy érfalmegerősítő műtétekre is.


Megosztom
Link másolása