Azt hitted, mind egészséges? A savanyú káposzta és a kombucha is árthat, ha erre az egy dologra nem figyelsz
Tegyük tisztába a bélflórával és a fermentálással kapcsolatos őrületet.
A fermentált ételek tényleg a mindennapi egészség kulcsai lehetnek.
Az egész felhajtás mögött az áll, hogy a tudomány végre rácsodálkozott a régi receptek nagyszerűségére.
Sőt.
Csak most már mikrobiomnak hívjuk, és menő kutatások igazolják, hogy a jó baktériumok serege szó szerint az agyunkra és az immunrendszerünkre is hatással van.
Úgyhogy nézzük, mit érdemes ma a kosárba tenni.
A koreaiak csípős kimchije igazi vitaminraktár. Aztán ott van a hipszterek kedvence, a kombucha, meg a japán miso és az indonéz tempeh, amelyek a vegán fehérjeforrások királyai.
A trükk viszont a részletekben rejlik, mert nem mindegy, mit emelsz le a polcról – erről ír a Harvard Health is.
A kombuchánál azt is érdemes tudni, hogy nyomokban alkoholt tartalmazhat, az Egyesült Államokban például 0,5% alkoholtartalom felett már alkoholos italnak minősül.
Ráadásul a legjobb termék sem ér semmit, ha a te szervezeted épp nem bírja.
Van ugyanis, akinek kifejezetten rosszat tesz: a magas hisztamintartalom miatt hisztaminintoleranciánál tilos, a rengeteg só miatt magas vérnyomásnál csak óvatosan ajánlott. Az érzékeny bélrendszerűeknél (IBS) is okozhat puffadást. A pasztőrözetlen tejtermékek pedig a várandósoknak és a legyengült immunrendszerűeknek jelentenek kockázatot.
És ha már itt tartunk, ideje eloszlatni pár óriási tévhitet is. A Gorgonzola és más kékpenészes sajtok nem „artériatisztító csodaszerek”. A kombucha sem detoxkúra, ami kimossa a szervezetedből a hétvégi masszív piálás következményeit.
A valóság, mint mindig, egy kicsit unalmasabb, de sokkal hasznosabb. Ezek az ételek azért működnek, mert a bennük lévő enzimek és baktériumok előemésztik a tápanyagokat, így a tested könnyebben fel tudja szívni azokat. Mivel az immunrendszered jelentős része a bélrendszerben székel, a jó baktériumok egyensúlya közvetlenül támogatja a védekezőképességedet. Az erjesztés során ráadásul egyes B-vitaminok szintje növekedhet, a C-vitamin sorsa viszont már bonyolultabb, nagyban függ az alapanyagtól és az eljárástól.
Az utóbbi időszak tudományos eredményei pedig azt üzenik: a bélflóra állapota döntő. Egyes kísérleti adatok szerint egy népszerű édesítőszer, a szorbit a májban landolva zsírmájat kockáztathat, de hogy kinél igen és kinél nem, azt a bélmikrobiom állapota szabhatja meg. Sőt, az is egyre világosabb, hogy a korai életkori antibiotikum-használat tartósan alakíthatja az újszülöttek bélflóráját és a benne lévő rezisztens baktériumok arányát, ami az egész immunrendszerük jövőjére kihat.
Ezek a felfedezések arra tanítanak, hogy a táplálkozásunkat személyre kell szabni. Aki tudatosan, rostokkal és élőflórás ételekkel támogatja a bélrendszerét, annak sokkal nagyobb esélye van a kedvező hatásokra. Nem egy-egy étel varázsereje számít, hanem a rendszer, amiben a fermentált ételek – a gyűlölt kelbimbóhoz hasonló rostforrásokkal párban – tudatosan és mértékkel kapnak helyet.
