ÉLETMÓD

Ez a filléres fűszernövény jelentősen képes csökkenteni az Alzheimer-kór kockázatát

Meglepő módon még három másik dologra is jó!

Megosztom
Link másolása

Van egy növény, amit általában krumplira szórunk, néha csirkére és más sült húsokra is, és ami eddig leginkább arról volt ismert, hogy illatos. Most viszont kiderült, hogy a rozmaring az agyadnak is jót tesz.

Igen, ez az örökzöld, fenyőre emlékeztető illatú konyhai fűszer az, amit az orvostudomány is kezd komolyan venni.

Egyre több kutatás mutat rá, hogy a rozmaring segíthet az agyműködés javításában, csökkentheti a gyulladásokat, sőt, még az immunrendszert is támogatja.

És itt jön a lényeg: a legújabb tanulmányok szerint az Alzheimer-kór elleni harcban is szerepe lehet – ez pedig nem kis dolog, tekintve, hogy a világon a demencia vezető oka továbbra is ez a betegség.

Már az ókoriak is sejtették?

Dipa Kamdar, a londoni Kingston Egyetem gyógyszerészeti gyakorlatokat oktató vezetője szerint már az ókori görögök és rómaiak is használták a rozmaringot a koncentráció javítására – a diákok állítólag tanulás közben szaglászták. És most a tudomány úgy tűnik, kezdi utolérni a hagyományt.

Kamdar a The Conversation című tudományos oldalon írta:

„Egy kutatásban azok, akik rozmaring illatát lélegezték be, jobban teljesítettek memóriateszteken, mint azok, akik illatmentes környezetben voltak.”

De a hatás nem csak pszichológiai.

Vérkeringés, neurotranszmitterek, stressz – a rozmaring mindent visz

Kamdar szerint a rozmaring több fronton is támogatja az agyműködést. Először is javítja a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag jut az agyba – ez pedig már önmagában is segíthet a szellemi frissesség fenntartásában.

Emellett nyugtató hatása is van – az illata csökkentheti a szorongást, javíthatja az alvást, és a stressz-szint csökkentésével közvetve javíthatja a fókuszt és a memóriát is.

Kamdar hozzáteszi:

„A rozmaring olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek kapcsolatban állnak az agy neurotranszmittereivel. Az egyik ilyen vegyület, az 1,8-cineol segít megelőzni az acetilkolin lebomlását – ez az a vegyület, ami elengedhetetlen a tanuláshoz és emlékezéshez. Ha meg tudjuk őrizni az acetilkolint, a rozmaring hozzájárulhat a kognitív teljesítmény fenntartásához, különösen idősebb korban.”

És ha ez nem lenne elég: a rozmaring antioxidánsai védelmet nyújthatnak az agysejteknek az oxidatív stresszel szemben – ami az Alzheimer-kór egyik fő okozója.

„A rozmaring gazdag fitovegyületekben – ezek olyan növényi összetevők, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre. Az egyik legerősebb ezek közül a karnosav –

ez egy antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású vegyület, amely segíti megvédeni az agysejteket a károsodástól,

különösen az Alzheimer-kórhoz köthető sejtpusztulás ellen.”

De nem csak az agy jár jól vele

A rozmaring emellett támogathatja az emésztést is. Segíti az epetermelést, ami megkönnyíti a zsírok lebontását. Egy egereken végzett kísérletben pedig az is kiderült, hogy

csökkentheti az emésztőrendszeri gyulladásokat, így akár az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteire is hatással lehet.

Sőt, a rozmaring a bélflórán is javíthat: növelheti a hasznos baktériumok – például a Bifidobacterium és Bacteroidetes – arányát, miközben csökkentheti a káros Escherichia coli szintjét.

Immunerősítő és akár daganatellenes hatás is?

Igen. Néhány laboratóriumi és állatkísérlet szerint a rozmaring aktív vegyületei – mint a karnosav- és rozmaringsav – képesek befolyásolni az immunrendszer működését. Egyes tanulmányok szerint fokozhatják az immunsejtek aktivitását, többek között az antitesttermelést és a dendritikus sejtek működését is.

És ha ez még nem lenne elég: daganatellenes hatást is megfigyeltek.

A rozmaring többféle rák ellen is hatásosnak bizonyult – tüdő-, prosztata-, máj- és mellrák esetében is vizsgálták.

A karnosav a fő hatóanyag, és egyik vizsgálatban gátolta a rákos sejtek szaporodását is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Így aludj minden nap, ha sokáig akarsz élni, és nem akarsz túl hamar megöregedni
Nem csak az alvás hossza és zavartalansága befolyásolja a tested működését, hanem az is, melyik pozícióban és milyen körülmények közt merülsz álomba.

Megosztom
Link másolása

Sokan szeretnek vastag, puha párnába süppedve álomba merülni – pedig a túl magas fejtartás egyáltalán nem tesz jót a szervezetnek.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a lapos párnán vagy akár párna nélkül történő alvás nemcsak a nyaki gerincnek jó, hanem az agy öntisztító folyamatait is segíti.

Sőt: a kutatók szerint az alvás minőségén és a párnán kívül az alvás pozícióján is sok múlik.

Ennek mind megvan a tudományos magyarázata!

A szervezetünkben a feleslegesség vált anyagok eltávolítását a nyirokrendszer végzi, amely segít fenntartani a folyadék homeosztázist, a zsír anyagcserét és természetesen a szemétszállításról is gondoskodik. Ám a nyirokrendszer kihagyja az agyat, pedig az agyunk jelentős mennyiségű energiát használ fel, rengeteg hulladékot termel.

Az agy a benne természetesen előforduló folyadékot, a gerincvelői folyadékot használja fel a biológiai hulladéktermékek eltávolítására, amelyek a vérkeringésbe kerülnek.

Ezt hívják rendszert glimfatikus rendszernek.

A glimfatikus rendszer pedig csak akkor működik, amikor mi alszunk. És a rendszer működése a kutatások szerint összefügg az alvási pozícióval.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen pozíció a legjobb a "láthatatlan nagytakarításhoz?

Vizsgálatok szerint a glimfatikus rendszer a leghatékonyabban akkor működik, ha az oldalunkon fekve alszunk, és ha nem használunk párnát vagy kifejezetten lapos párnával alszunk.

A Neöregedj.hu azt írja: "A legközelebbi állati rokonaink, a majmok és a főemlősök nagyon nagy figyelmet fordítanak az alvási szokásaikra. Mind a vadonban, mind a fogságban, külön alvóhelyet készítenek, akárcsak az ember. A különbség: ők nem használnak párnákat".

Ha eddig magas párnán aludtál, nem kell egyik napról a másikra radikális változtatásba kezdened. Kezdd el csökkenteni a párna vastagságát, vagy használj memóriahabos, laposabb modellt, amely tartást ad, mégsem dönti előre a fejedet.

Forrás: HVG, Neoregedj.hu


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Egyetlen lépéssel megelőzheted, hogy hamar tönkre menjen a hűtőd, de fogadjunk, hogy te sem csinálod
Sokba kerülhet, ha figyelmen kívül hagyod ezt a szokást, és nem fogadod meg a szakértők tanácsait.

Megosztom
Link másolása

A hűtőszekrény meghibásodása nemcsak kényelmetlenséggel jár, hanem sokba is kerül.

Különösen akkor, ha az egész készüléket cserélni kell.

Pedig a szerelők szerint a leggyakoribb hűtőhibák túlnyomó többsége megelőzhető lenne – méghozzá egy egyszerű, ám annál fontosabb szokás kialakításával. Nem az ételek elrendezésére vagy a belső higiéniára gondolunk most, hanem a hűtőszekrény külső, különösen a hátulsó részének rendszeres tisztítására.

A hűtőszekrény hátsó részén található kondenzátor – más néven hőleadó rács – egy rejtett, ám létfontosságú alkatrész.

Ez a rács segít elvezetni a hőt, amelyet a kompresszor termel a hűtési folyamat során.

Ha azonban ez a felület porral, zsírral vagy akár állatszőrrel borított, akkor a hőleadás hatékonysága drasztikusan csökken.

Ennek következtében a kompresszor túlhevülhet, fokozott terhelés alatt dolgozik, ami nemcsak a hűtési teljesítményt rontja, de hosszú távon a készülék teljes leállásához is vezethet.

A megoldás meglepően egyszerű:

rendszeres, alapos tisztítás.

Néhány havonta érdemes egy portalanító kefével vagy porszívóval áttisztítani a hőleadó rácsot, különösen, ha kisállat is él a háztartásban, vagy a hűtő zárt, rosszul szellőző helyre van beállítva. Ezzel a néhány perces karbantartással évekkel meghosszabbíthatjuk hűtőnk élettartamát, és elkerülhetjük a drága javításokat.

Sajnálatos módon azonban a legtöbb háztartásban ez a lépés teljesen kimarad. A hűtő kívülről általában csak annyit kap, hogy áttörlik az ajtaját – a hátlaphoz viszont sokszor évekig senki nem nyúl. Pedig ez a fajta elhanyagolás komoly műszaki következményekkel járhat.

Érdemes tehát időt szánni a hűtő kívül-belül történő tisztítására is. Nemcsak a higiénia, de az energiatakarékosság és a hosszú távú működőképesség érdekében is. Egy poros kondenzátor ugyanis nemcsak a hűtő élettartamát rövidíti meg, hanem a villanyszámlát is növeli.

Forrás: Femcafé


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nem csípi többé a szemed a hagyma, ha szeleteléskor ezt az egyszerű trükköt beveted
A hagyma jó és hasznos, csak amíg összevágod, az csinál ki.

Megosztom
Link másolása

Kevés ember szeret hagymát vágni: csíp, sírsz, és utána még büdös is maradsz tőle. Pedig a hagyma jó. Tele van antioxidánsokkal, és gyakorlatilag nincs olyan étel, ami ne lenne finomabb tőle. Csak hát ott van az a kellemetlen mellékhatás: a sírás.

A vágódeszka melletti szenvedés oka egyébként nem valami megmagyarázhatatlan konyhai átok, hanem a propántiál-S-oxid nevű gáz, amit a hagyma akkor bocsát ki, amikor elkezded szeletelni.

Ez a gáz irritálja a szemedet, konkrétan könnygázként működik – nem átvitt értelemben, hanem szó szerint.

@dr.karanrWhich one is your favorite! Follow both @drkaranrajan and @healthwithcory for part 2!

♬ original sound - Dr Karan Rajan

De van egy orvos, Dr. Rajan, aki azt mondja: nem kell sírni. Csak rakd be a hagymát a hűtőbe vagy egy tál jeges vízbe 20 percre aprítás előtt, és máris kevésbé bocsátja ki azt a nyomorult könnygázt. Ennyi.

A doki TikTok-videója több mint 106 ezer lájkot kapott, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, beindult a népi okosság is a kommentek között.

Néhány nép bölcsesség a kommentmezőből:

„Ne vágd le a gyökerét!” – ott van a legtöbb irritáló anyag, ha meghagyod a végére, kevesebb gáz szabadul fel.

„Használj éles kést!” – kevesebb sejtsérülés, kevesebb könny.

„Nedves késsel vagy víz mellett vágd!” – a hagymagáz a nedvességre megy, nem a szemedre.

És igen, vannak, akik még nem hallottak a hűtős trükkről és hagyma-védőszemüveget hordanak. Ez a szomorú valóság.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ezekből a tünetekből tudhatod, hogy ugyanabban a betegségben szenvedsz-e, mint Donald Trump
Az Egyesült Államok elnöke nemrég átfogó orvosi kivizsgáláson vett részt, akkor derült ki a probléma.

Megosztom
Link másolása

Nemrég kiderült, hogy Donald Trump beteg és kezelésre szorul.

Mint azt a Szeretlek Magyarország megírta, az Egyesült Államok 79 éves elnökénél krónikus vénás elégtelenséget állapítottak meg, miután enyhe duzzanatot észlelt a lábain.

A Fehér Ház szóvivője hivatalosan is megerősítette a hírt a betegségről.

Karoline Leavitt elmondta, hogy Donald Trump egy átfogó orvosi kivizsgáláson vett részt, amely „diagnosztikus érvizsgálatokat is tartalmazott”. A vizsgálatok során a két alsó végtagon vénás doppler-ultrahangot végeztek, és ennek során az orvosok krónikus vénás elégtelenséget (ICD-9) mutattak ki. Ez az állapot főként a 70 év feletti korosztályban fordul elő.

Az elnök kezelőorvosa szerint a vizsgálati eredmények nem utaltak sem mélyvénás trombózisra, sem artériás rendellenességre. A laboreredmények a normál tartományon belül mozogtak, és a szívultrahang-vizsgálat sem mutatott ki sem szívelégtelenséget, sem veseelégtelenséget, illetve más szisztémás betegséget.

De mi is az a krónikus vénás elégtelenség?

Olyan állapot, amelyben az alsó végtagok vénáiban található billentyűk működése károsodik. Ennek következtében a vér nem tud megfelelően visszaáramlani a szív felé, és pangás alakul ki a lábakban.

A betegség tünete többek közt a bokák és lábak duzzanata, visszerek megjelenése, görcsök, fájdalom észlelése.

Erre a betegségre utalhat az is, ha a napod végén

nehéznek érzed a lábadat, vagy feszül és fáj a lábad.

A betegség miatt akár lábszárfekély is kialakulhat, ami a bőr elvékonyodását és sérülékenységét jelzi. Ezenkívül a előfordul a tünetek között viszketés, égő érzés, zsibbadást és éjszakai lábgörcs is. A láb elszíneződése, a bőr szárazsága és a seprűvénák megjelenése szintén a krónikus vénás elégtelenségre utalhat.

A kezelés lehet gyógyszeres (például vénás keringésjavítókkal, gyulladáscsökkentőkkal), de súlyosabb esetekben szükség lehet sebészeti beavatkozásra, például lézeres visszérkezelésre vagy érfalmegerősítő műtétekre is.


Megosztom
Link másolása