Meglepő kutatás derítette ki, melyik számítógépes agytorna védhet meg az időskori demenciától
Rettegsz a felejtéstől? Attól, hogy egy napon már nem ismered meg a szeretteidet?
Egy furcsa és meglepő kutatás most új reményt adhat:
A dolognak azonban van egy csavarja, mivel ez a hatás csak akkor jelentkezik, ha a tréninget évekkel később emlékeztető foglalkozásokkal is megerősítik.
De mégis hogyan működik ez a módszer? A tudósok több mint 2800, 65 év feletti embert vontak be egy húsz éven át tartó vizsgálatba.
Egy számítógépes feladatban rövid időre felvillant egy autó és egy közúti tábla, nekik pedig azonnal fel kellett idézniük, mit és hol láttak. A játék ráadásul folyamatosan nehezedik.
Húsz év telt el, a kutatók pedig most elővették a kutatást, és utánkövették a résztvevőket. Az eredmény mindenkit meglepett:
„A hatás nagysága igazán megdöbbentő” – mondta Marilyn Albert, a Johns Hopkins Egyetem kutatója. A döbbenetes eredményekről a New Scientist című tudományos lap számolt be februárban.
Természetesen a szakértők egy része óvatos a demenciával kapcsolatban. „Minél több kimenetelt vizsgálunk és minél több statisztikai próbát végzünk, annál nagyobb az esélye, hogy legalább egy eredmény értelmesnek tűnik, még akkor is, ha a beavatkozásnak valójában nincs hatása” – hűtötte le a kedélyeket Walter Boot, a Weill Cornell Medicine kutatója, de hozzátette: „Ez nem jelenti azt, hogy az eredmények tévesek, de azt igen, hogy óvatosan kell értelmeznünk őket.”
2014-ben tudósok egy csoportja nyílt levélben jelentette ki, hogy nincs bizonyíték az agytornák hasznára, amire egy másik, még népesebb tudóscsoport egy ellenlevéllel vágott vissza.
„Tudjuk, hogy az ilyen típusú tanulásból fakadó változások nagyon tartósak” – magyarázta Albert. A tréning ráadásul kemény munkát igényelt. „Nagyon oda kell figyelni, és ha jól megy, egyre nehezebb lesz” – tette hozzá. Mások szerint a játék egyfajta „kognitív puffert” épít ki az agyban, amely jobban ellenáll a károsodásoknak.
Akkor mostantól mindenki üljön le a gép elé és játsszon? A szakértők szerint a helyzet nem ennyire egyszerű.
– szögezte le Andrew Budson a Bostoni Egyetemről. Szerinte azonban más, hasonló elven működő tevékenységek is segíthetnek. „Egy új sport, hivatás vagy kézműves tevékenység elsajátítása várhatóan hosszan tartó, kedvező változásokat idéz elő az agyban – azon túlmenően, hogy élvezetet is nyújt.”
Via New Scientist
