ÉLETMÓD
A Rovatból

Egy kutatás szerint ha a barátnőiddel néha elmész nyaralni, jelentősen csökken a depresszió veszélye

Tudtuk, tudtuk, tudtuk!
Sassy - sassy.hu
2022. június 28.


Megosztom
Link másolása

Egy igazi csajos vakációnál nincs is jobb a világon, ezt mindannyian jól tudjuk. Koktélozni, pancsolni, sikítva röhögni, vagy csak punnyadni a medencénél a legjobb barátnőiddel felér egy valóságos terápiával, még ha csak néhány napról van is szó. A Harvard Egyetem kutatói szerint viszont ez nemcsak egy közhely, hanem tudományosan bizonyított tény. Kutatásokkal támasztották alá, hogy az erős, pozitív szociális kapcsolatok - természetesen a család is beletartozik, de a hangsúly a jó közérzetet adó, bizalmon alapuló baráti viszonyokon van - önmagában is stresszoldó hatásúak, és növelik az önbizalmat.

Egy-egy közös nyaralás alkalmával pedig annyira megnövelik a szervezetünkben az oxitocin nevű hormon szintjét (ezt szokták "boldogság-hormonnak" vagy "ölelés-hormonnak is nevezni), mintha infúzióban adtak volna be nekünk egy nagy adag jó közérzetet.

Ez a hormon bizonyítottan csökkenti a depresszív és szorongásos tüneteket, oldja a stresszt, empatikusabbá, nyitottabbá, a bizalommal, szeretettel és elfogadással teli kapcsolatok létesítésére alkalmasabbá tesz. És természetesen egészségesebbé, fájdalom-tűrőbbé, sőt, hosszabb életűvé.

Egy másik kutatás ugyanezt támasztja alá, csak a másik oldalról közelít: 309 ezer ember vizsgálatával bizonyították, hogy az erős, szoros emberi kapcsolatok jelentősen megnövelik a várható élettartamot. A magányos, izolált emberek átlagosan 50(!) százalékkal nagyobb arányban voltak kitéve a korai elhalálozás és a demencia, vagyis az időskori szellemi leépülés kockázatának.

Endoriot (Címkép: Pexels)

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Beszéljünk a kakiról: ennyi székletürítés számít egészségesnek egy héten - meglepő számok következnek
Ennyiszer kéne kakilnod hetente, ha nem akarsz gyulladást, májkárosodást meg egy rakás más bajt. És adunk egy 11 pontos listát, ami segít elérni a bélmozgásos nirvánát.

Megosztom
Link másolása

Kakilni mindenki szokott. De hogy hányszor mész vécére hetente, az nem csak a komfortérzetedet befolyásolja – hanem a hosszú távú egészségedet is. Egy amerikai kutatás szerint ugyanis

a vécézés gyakorisága összefügghet a gyulladásokkal, a méreganyagok felhalmozódásával, sőt a májkárosodással is.

A chicagói Institute for Systems Biology kutatói szerint az arany középút – vagyis a golden number –

napi egy-két székletürítés, azaz heti 7-14 alkalom. Ennél ritkább ürítés már gyanús, a túl gyakori pedig szintén problémákat jelezhet.

Korábbi tanulmányok már összekötötték a székrekedést a fertőzések, a hasmenést pedig a demencia fokozott kockázatával. A mostani kutatás azonban mélyebbre ásott, hogy kiderítse: ezek a problémák okok vagy inkább tünetek?

A bélrendszer nem játék

Sean Gibbons, a kutatás vezetője szerint az orvosok hajlamosak a rendszertelen székletet puszta kellemetlenségként kezelni. Pedig az, hogy mi történik odabent, erősen befolyásolja a tested működését. Több mint 1400 egészséges felnőttet vizsgáltak, és elemezték az étrendjüket, a bélmikrobáikat, a genetikai állományukat és a vérük összetételét is.

Az alanyokat aszerint csoportosították, hogy milyen gyakran jártak vécére: hetente csak egyszer-kétszer (székrekedés), vagy naponta háromszor-négyszer is (hasmenés). Az eredmény:

ha a széklet túl sokáig marad a bélrendszerben, a jó baktériumok helyét rosszfiúk veszik át, amelyek a rostok helyett a fehérjéket bontják le – méreganyagokat termelve.

„Még teljesen egészséges embereknél is megemelkedett toxin-szintet találtunk a vérben, ha székrekedésük volt” – mondja Sean. Ezek a toxinok különösen a vesét terhelik meg.

A másik véglet sem jobb

Akik túl gyakran mentek vécére, azoknál gyulladást és májkárosodásra utaló jeleket találtak. Ilyenkor ugyanis a szervezet túl sok epesavat veszít, amit amúgy a zsírok emésztéséhez hasznosítana.

A bélboldogság arany zónája tehát: napi 1-2 kaki. Az ebbe a sávba eső emberek bélrendszerében több „jó baktérium” volt jelen, és az egész emésztésük harmonikusabban működött.

Nem meglepő módon, az étrendjük tele volt zöldséggel, gyümölccsel és vízzel - írta a The Sun.

Azt azonban hozzátették, hogy

a heti 3 kakilás még a normális alsó határán van, az ennél ritkább számít kifejezetten veszélyesnek.

Meg persze a 14-nél több...

Most pedig következzen a 11 tipp, amivel te is belőheted magad az arany zónába.

1. Kiwi, a bélrendszer titkos fegyvere

A napi két kiwi nemcsak C-vitamint tol be, hanem a benne lévő rostoknak köszönhetően hatékonyan segít mozgásba lendíteni az emésztőrendszert. Emily Leeming mikrobiomkutató szerint igazi szupergyümölcs, ha a kakiproblémáidra keresel megoldást.

2. Térd 90 fokban – nem csak tornán

A vécéhasználat testtartás kérdése is. Tedd fel a lábad egy kis sámlira, hogy a térded 90 fokos szögbe kerüljön. Ezzel kiegyenesíted a végbeled, és sokkal könnyebben tudsz majd üríteni.

3. Egy kanál olívaolaj – nem csak a salátára

Kirsten Jackson dietetikus szerint egy evőkanál olívaolaj segíthet beindítani a „gastro-colicus reflexet” – vagyis az emésztőrendszer automatikus válaszát arra, hogy valami új jön lefelé. Egy tanulmány szerint már napi 4 ml olívaolaj is hatékonyabb lehet, mint a klasszikus hashajtók.

4. 30 perc séta – az emésztés barátja

Az ülőmunka az emésztés ellensége. Egy laza séta már segíthet beindítani a bélmozgást, különösen közvetlenül étkezés után.

5. Vegyél mély levegőt – és ne tartsd vissza

Ha nyilvános helyen kellene vécére menned, és stresszelsz miatta, az csak ront a helyzeten. Emily szerint hallgass a tested jelzéseire, és próbálj meg lazítani. Mindenki kakál – ez nem ciki, ez biológia.

6. Egyél napi háromszor – normálisan

A reggeli kihagyása vagy az ebéd elodázása nem csak az energiaszintedet üti meg, hanem a bélrendszeredet is. A rendszeres evés serkenti a bélmozgást, főleg ha tele van rosttal és növényi eredetű fehérjékkel (például csicseriborsóval).

7. Ne dőlj be a chia-hype-nak

Bár mindenki a chia magot dicséri, Kirsten szerint a benne lévő nem oldódó rostok ponthogy lassíthatják az emésztést, főleg érzékeny gyomrúaknál.

8. Oldódó rost, a gyomor barátja

Jordan Haworth, a Functional Gut Clinic fiziológusa szerint az oldódó rost sokkal kíméletesebb a bélhez. Ilyen rost van például az almában, répában, zabban, borsóban és diófélékben. Segít megőrizni a széklet víztartalmát, így könnyebb tőle az élet.

9. Igyál napi fél liter ásványvizet – de nem mindegy, milyet

A megfelelő hidratáltság alap. De a magnézium- és nátrium-szulfátban gazdag természetes ásványvizek kifejezetten segíthetnek a székrekedés enyhítésében – legalábbis egy európai tanulmány szerint. A magnézium természetes hashajtóként működik.

10. Nézd meg, milyen színű a pisid

Ha olyan, mint az almalé, igyál többet. A vizeleted színe többet elárul a hidratáltságodról, mint hinnéd. A cél: halvány citromlé-szín. A sötét szín székrekedést is jelezhet, mert a szervezeted a belekből szívja vissza a vizet.

11. Ebédre probiotikumos joghurt? Igen!

Az erjesztett tejtermékek jó baktériumokat tartalmaznak, de ha biztosra akarsz menni, válassz olyat, amiben hozzáadott probiotikumok vannak – például Activia vagy Yakult. Jordan szerint ezeknek valóban van tudományosan igazolt hatásuk a bélmozgásra.

Szóval ha nem szeretnél toxikus anyagokat a véredbe, és meg akarod óvni a májadat is, akkor vedd komolyan a kaki-témát. Heti 7-14 alkalom nem csak a komfortzónád, hanem az egészséged záloga is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ez történik az emberi testtel, ha 9 hónapot tölt az űrben, ezzel néznek most szembe az asztronauták
Izomsorvadás, idegrendszeri betegségek, látáskárosodás – csak néhány a komoly egészségügyi kockázatok közül.

Megosztom
Link másolása

Egészen biztosan te is hallottál már az űrállomáson rekedt asztronautákról, és arról, hogy késett a megmentésük.

Egy nyolcnapos küldetésből lett kilenc hónapos tartózkodás az űrben. A NASA két asztronautája, Sunita Williams és Barry Wilmore most végre hazatérhetett.

De milyen hatással van az emberi szervezetre, ha ennyire hosszú ideig van az űrben?

Az emberek fejlődésük során a földi élethez alkalmazkodtak: a gravitációhoz, a természetes napfényhez. Ráadásul jóval kisebb sugárzáshoz vagyunk szokva. Az űrben azonban nincsen gravitáció, nincsen természetes napfény és nagyobb a kozmikus sugárzás szintje. Már eleve fizikai kihívást jelent a súlytalanság állapota, ám ez így együtt komolyan megterheli az emberi szervezetet.

A nagy energiájú sugárzás (amitől a Földön a légkör és bolygónk mágneses mezője véd) szakértők szerint DNS-károsodáshoz vezethet. Megnövekszik a rákbetegségek, neurodegeneratív betegségek, szív- és érrendszeri problémákhoz és az immunrendszer diszfunkciójának kialkulásának esélye.

A neurodegeneratív betegségek például az idegek károsodásával járó folyamatok, melynek következtében az agy funkciói csökkennek. A neurodegeneratív betegségekben az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérülése vagy előrehaladott pusztulása jellemző.

Mivel a gravitáció kulcsszerepet játszik az emberi test működésében, annak hiánya számos káros hatással jár.

Amikor az asztronauták szervezetét nem a földi élet során megszokott erőhatások érik, a két leggyakoribb probléma a csontsűrűség csökkenése és az izomsorvadás.

NASA szerint az asztronauták csontsűrűsége havonta körülbelül 1%-kal csökkennek, ha nem tesznek meg bizonyos óvintézkedéseket. A csontok emiatt gyengébbé és törékenyebbé válnak. Az izmok pedig azért kezdenek sorvadni az űrben eltöltött idő alatt, mert nincsenek kitéve olyan fizikai igénybevételnek, mint a Földön.

A gravitáció hiánya miatt a testfolyadékok felfelé áramlanak, ami növeli koponyaűri nyomást, ez pedig károsíthatja a látást.

A fejfájás is gyakori probléma az űrben. Egy 2024-es tanulmányból kiderült, hogy 24 megkérdezett asztronautából 22 gyakran szenvedett fejfájástól a Földtől távol töltött 26 hét alatt.

A zárt, elszigetelt környezet, a korlátozott társas kapcsolat az emberek mentális egészségét kezdi ki. Ez stresszhez, alvászavarokhoz, a kognitív teljesítmény csökkenéséhez és hangulatváltozásokhoz vezethet.

Bár még 700 ember járt az űrben, az eddigi kutatások szerint az asztronauták többsége idővel felépül. Ehhez általában annyi időt vesz igénybe, mint amennyi ideig távol voltak. A rövid, néhány napos alacsony Föld körüli pályán zajló küldetések esetében a biológiai károsodások 95%-a visszafordítható a visszatérés után.

Néhány hatás azonban - például a csontsűrűség csökkenése és a látásromlás, látáskárosodás - a hosszú ideig tartó űrben tartózkodás után megmaradhat.

Forrás: Sky.com


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A rózsáid hatalmas, gyönyörű virágokat hoznak, ha ezt a 3 házi csodaszert beveted
Ne vegyél több méregdrága műtrágyát, a rózsáid imádni fogják ezeket az otthoni megoldásokat.

Megosztom
Link másolása

Ha valaha is volt rózsád, tudod, hogy ritkán érik be egy kis napsütéssel meg vízzel – ezek a növények konkrétan zabálják a tápanyagot. És

ha azt szeretnéd, hogy ne csak túléljenek, hanem döbbenetesen nagy és egészséges virágokat hozzanak, akkor ideje komolyan venni az etetésüket.

A túl sok nitrogén például hatalmas leveleket csinál ugyan, de virágot alig. A túl kevés nitrogéntől viszont sárgák lesznek a levelek, kókadtak a szárak és jelentéktelen, színtelenek a virágok. A foszfor hiánya miatt a bimbók ki sem nyílnak, a káliumhiány meg olyan gyenge szárakat hoz, hogy egy sima tavaszi szellő is letöri őket.

Lotte Berendsen, a Plantin nevű növényápoló app szakértője most három olyan házi praktikát ajánl, amitől a rózsáid nem csak életre kelnek, hanem konkrétan virágbomba üzemmódba kapcsolnak.

1. Tojáshéj – nem csak a reggelid maradéka

A tojáshéj tele van kalciummal, ami erősíti a növény sejtjeit és segít megelőzni egy rakás betegséget. Fogj pár héjat, daráld le, szórd a rózsa tövéhez, kapard bele a talajba, majd öntözd meg – a növényed hálás lesz.

2. Banánhéj – nem vicc, tényleg működik

A banánhéjban rengeteg kálium van, amitől a virágok nagyobbra nőnek és egészségesebbek lesznek. Vágd fel darabokra, keverd a rózsatő földjébe, vagy dobd egy befőttesüveg vízbe 2-3 napra, és ezzel locsold meg a növényt. A különbséget látni fogod.

3. Csontliszt – ne ijedj meg a nevétől

Ez foszforban gazdag, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egyáltalán legyenek virágok. Egy nagy kanálnyit keverj bele mélyen a talajba – Lotte szerint nem csak a rózsák örülnek neki, de így kisebb eséllyel jönnek a kertedbe a kártevők.

Sokan igyekeznek elkerülni a bolti műtrágyákat, mert azokkal könnyen kiégethetik a növények gyökerét, vagy hosszú távon tönkreteszik a talajt.

Ezekkel az otthoni megoldásokkal viszont természetes módon segítheted a rózsáidat.

Via Express


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
5 módszer a szervezetedben lévő mikroműanyagok csökkentésére - ha már egy egész kanálnyi van az agyadban
Egy friss kutatás szerint nagyjából egy kanálnyi mikroműanyag kering az agyunkban, a szakértők pedig úgy vélik, néhány lépésben csökkenteni lehet a veszélyes részecskék mennyiségét.

Megosztom
Link másolása

Az már korábban kiderült, hogy az átlagos ember hetente nagyjából egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el, és a legfeljebb 5 milliméteres mikroműanyagok a legváratlanabb helyeken is megtalálhatók – az óceánokban, a felhőkben, sőt a szervezetünk különböző pontjain is.

Kimutatták ezeket többek között a tüdőben, a májban, a vesékben, a placentában, a vérben, a spermában és az anyatejben is,

de az agyban mért szint sokkal magasabb, mint más szervekben vagy testnedvekben -írja a NewYorkPost.

Bár a mikroműanyagok egészségügyi hatásai még nem teljesen tisztázottak, egyre több tanulmány figyelmeztet:

károsíthatják a sejteket, gyulladást okozhatnak, megzavarhatják a hormonrendszer és a szervek működését és felboríthatják az immunrendszert.

A kutatások szerint ráadásul megnőhet tőlük a szívroham, a stroke és bizonyos ráktípusok kockázata is.

A helyzet még ijesztőbb, ha megnézzük a számlát: egy amerikai felmérés szerint az élelmiszer- és vízellátásban felbukkanó mikroműanyagok, amelyek „örökkévaló kemikáliákat” (forever chemicals) is tartalmaznak, évente több mint 250 milliárd dolláros egészségügyi terhet jelentenek az USA-ban. Teljesen elkerülni talán lehetetlen őket, de a szakértők szerint van néhány praktikus módszer, amivel csökkenthető a szervezetünkbe jutó mennyiség:

1. Ne igyál műanyag palackból

Az iparági adatok alapján a palackozott víz a legnépszerűbb csomagolt ital. Bár a megfelelő folyadékbevitel fontos, a műanyag palackok éppen a jó szándékunk ellen dolgoznak.

Egy friss tanulmány szerint aki átáll a palackozott vízről a szűrt csapvízre, akár 90 százalékkal is csökkentheti a mikroműanyag-bevitelt

– évente 90 ezer részecske helyett csak 4 ezret fogyaszt el. A magyarázat egyszerű: amikor a palackot összenyomjuk, vagy hőhatás (pl. napsütés) éri, a belső felületéről műanyagdarabkák válhatnak le és kerülnek az italba.

Szakértői tipp: Szerezz be egy üveg kulacsot, töltsd meg szűrt csapvízzel, és kerüld a palackozott vizet.

2. Jól válaszd meg a teafiltert

Egy 2019-es kanadai tanulmány arra a megdöbbentő következtetésre jutott, hogy egyetlen műanyag teafilter forró vízbe (kb. 95 °C-ra) helyezve 11,6 milliárd mikroműanyagot és 3,1 milliárd nanoműanyagot oldhat ki csészénként.

„Úgy gondoljuk, hogy ez nagyon sok, ha összehasonlítjuk más, mikroműanyagokat tartalmazó élelmiszerekkel” – mondta Nathalie Tufenkji, a quebeci McGill Egyetem kutatója a New Scientistnek.

„Az asztali só, amelynek viszonylag magas a mikroműanyag-tartalma, a jelentések szerint körülbelül 0,005 mikrogramm műanyagot tartalmaz grammonként.

Egy csésze tea ezerszer nagyobb tömegű műanyagot tartalmaz, csészénként 16 mikrogrammot.”

Ha nem akarsz egy teázás közben mikroműanyagkoktélt is inni, válassz papírfiltert vagy használj szálas teát.

3. Forrald fel és szűrd át a csapvizet

Sok kultúrában ősidők óta természetes, hogy fogyasztás előtt felforralják a vizet, és úgy tűnik, ez a módszer a mikroműanyagoknál is beválik. Egy 2024-es tanulmány kimutatta, hogy

a forralás és utána történő szűrés akár 90 százalékkal is csökkentheti a csapvíz mikroműanyag- és nanoműanyagtartalmát.

A folyamat lényege: ahogy a víz hőmérséklete emelkedik, a vízforralókban megjelenő vízkő megköti a mikroműanyagok egy részét, és kiszűri őket a vízből. A lerakódások aztán a víz felszínén úszva könnyen elválaszthatók, akár egy sima kávéfilterrel is.

A profi otthoni vízszűrő rendszerek persze hatékonyabbak lehetnek, de sokszor drágák, így a kutatók olyan módszereket kerestek, amelyek olcsók és hozzáférhetők bárki számára. A forralás + szűrés pont ilyen.

4. Felejtsd el a műanyag vágódeszkát

Több kutatás is kimutatta, hogy a népszerű és olcsó műanyag vágódeszkák jelentős mikroműanyag-forrást jelenthetnek az ételeinkben. A kés ismétlődő vágásai miatt apró műanyagszilánkok válnak le a vágódeszka felületéről. Egyes becslések szerint

évente akár 49,5 gramm mikroműanyagot is elfogyaszthat az, aki a nagyobb bútoráruházak és háztartási boltok legolcsóbb műanyag deszkáit használja,

míg a polietilén verzióknál ez 7,4–50,7 gramm lehet.

Ha fából vagy fémből készült vágódeszkát választasz, nemcsak a mikroműanyagoktól óvod magad, de ezek strapabíróbbak, fenntarthatóbbak és könnyebb őket tisztán tartani.

5. Semmiképp se melegíts műanyag dobozt a mikróban

Egy másik kutatás szerint, ha mikróban melegítünk műanyag ételtároló dobozokat, óriási mennyiségű műanyag részecske szabadul fel –

akár 2 milliárd nanoműanyag és 4 millió mikroműanyag négyzetcentiméterenként, mindössze 3 perc mikrózás során.

A polietilén alapú tasakok jobban „szennyeznek”, mint a polipropilén dobozok, de mindkettőből nagy mennyiségű részecske kerülhet a táplálékba.

Ráadásul a hűtés és a szobahőmérsékleten tárolás sem teljesen ártalmatlan: több millió – sőt milliárdnyi – mikroműanyag kerülhet így is az ételekbe.

Mit tehetsz? Ne tárold az ételeket műanyagban, helyette használj üveg- vagy rozsdamentes acél edényeket, és lehetőség szerint kerüld a konzervált és túlzottan feldolgozott élelmiszereket.

Mikroműanyagok: még egy ok, hogy jobban figyeljünk magunkra

Miközben a tudományos közösség még mindig kutatja, milyen súlyosak a mikroműanyagok egészségügyi hatásai,

a fentiek alapján elég nyilvánvaló, hogy érdemes csökkenteni a bevitt mennyiséget.

A jó hír, hogy viszonylag egyszerű módszerekkel – mint a palackozott víz elhagyása, a megfelelő teafilter, a víz forralása-szűrése, a műanyag vágódeszkák száműzése és mikrózáskor a műanyag dobozok mellőzése – már komoly lépést tehetünk abba az irányba, hogy ne a saját testünk legyen a világ legdrágább szemeteszsákja.


Megosztom
Link másolása