Az X-generáció mentheti meg a világot azzal, ha megtanítja a fiatalokat önfeledten bulizni
Egy dj szerint a bulizás régebben tökélyre fejlesztett művészete még megmentheti a világot. Ezzel a meglepő kijelentéssel foglalkozott nemrég egy külföldi lap.
De most tényleg: meg lehet a világot menteni bulizással? Az 1990-es évek egyik brit dj-je, Fat Tony úgy véli, hogy igen.
Az 58 éves férfi komolyan hisz abban, hogy az X-generációnak küldetése van: meg kell tanítaniuk a fiatalabbakat jól és igazán élni.
Szerinte ugyanis kiveszett a buli művészete.
Hiszen annak idején erről szóltak a a partik és a bulik.
Az X generáció az utolsó nemzedék, amelyik még okoseszközök, folyamatos internetes jelenlét és közösségi média nélkül nőtt fel, amelyik offline tapasztalta meg a fiatalságát.
Amikor a zenehallgatás kazettáról vagy CD-ről ment, és a barátokkal való kapcsolattartás nem a telefonkijelzőkön, hanem kocsmákban, parkokban, partihelyeken vagy házibulikban zajlott.
Valódi és nem digitálisan közvetített jelenlét volt.
DJ Fat Tony szerint az X generáció egyik legfontosabb értéke az, hogy nem rendelkezik olyan jogosultságtudattal, mint a boomerek, akik egy stabilabb világba születtek. (Lásd: a vezető nagyhatalmak öreg boomerei, akik éppen most sodorják háborúba a világot - a szerk.) És az X genneráció nem is olyan követelőzők, mint az ezredforduló nemzedéke, amelyik már a digitális kultúrában szocializálódott. Ehelyett egyfajta túlélő-tudat jellemzi őket, amivel képesek arra, hogy túléljék az élet nehézségeit, ugyanakkor élvezzék is az életet.
Az X-generáció tagjainak mit kellene megtanítaniuk a fiataloknak? A jelenlét művészetét: hogy ne a kamera, hanem a másik ember legyen a fontos. A kapcsolódás örömét: hogy egy buli nem akkor jó, ha tökéletes a szelfi, hanem ha igazi a nevetés. Az önazonosság fontosságát: hogy nem kell mindig „tartalmat gyártani”, elég csak úgy létezni. A közösségi tér erejét: hogy az együttlét kattintásokban, hanem emlékekben mérhető.
És ebben lehet igaza DJ Fat Tonynak: az X generáció tud valamit, amit a többiek elfelejtettek. És nem is buli az, amit tanítaniuk kell – hanem az élet tisztelete és szeretete.
Ehhez persze az kell, hogy a fiatalabb generációk ne boomerezzék le az X-generáció tagjai, figyeljenek rájuk, és ne kezeljék őket úgy, mintha hülyék és öregek lennének az élethez.