A plus-size tiktoker félt, hogy egy srácnak sem fog kelleni – Kiderült, hogy egy típus odavan érte

A bélrendszerünk nemcsak az emésztés színtere, hanem az egészségünk egyik legfontosabb alappillére.

Itt zajlik a tápanyagok felszívódása, az immunrendszer aktivitásának nagy része, és itt termelődnek azok a hormonok, amelyek még a hangulatunkra is hatással vannak.

Éppen ezért ha a beleinkkel valami nincs rendben, az egész szervezetünk megsínyli. Erre hívta fel a figyelmet nemrég a Glamour.

Sajnos a rohanó életmód olyan rossz szokásokkal jár, amelyek alattomosan, de folyamatosan rombolják a bélflórát – most megmutatjuk, melyek ezek.

1. Krónikus stressz – a bélrendszer első számú ellensége

Lehet, hogy nem is gondolnád, de a tartós stressz a beleidet is megbetegíti. A szervezet ilyenkor folyamatos "menekülési" üzemmódban van, az emésztés háttérbe szorul, a bélmozgások és a bélfal működése lelassul vagy épp felborul. A stressz gyulladást okozhat a bélben, rontja a bélflóra egyensúlyát, és hozzájárulhat olyan betegségekhez, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a gyulladásos bélbetegségek.

2. Túl steril környezet – ha mindenből kiirtod a mikrobákat, magad is ártasz

A túlzásba vitt higiénia, folyamatos fertőtlenítés és antibakteriális szerek használata nemcsak a kórokozókat, de a hasznos mikrobákat is eltünteti az életedből. A bélflóra egészséges kialakulásához és fenntartásához szükség van a környezet mikrobiális sokféleségére. A gyerekek fejlődő immunrendszere például kifejezetten igényli a természetes mikrobiális ingereket – ezek hiányában nőhet az allergiák és autoimmun betegségek kockázata is.

3. Rostban szegény étrend – ha nem eteted a jó baktériumaidat, elpusztulnak

A bélflóra egyik legfőbb „tápláléka” az élelmi rost, különösen a prebiotikus rostok (pl. inulin, pektin), melyek a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben találhatók. Ezekből a rostokból a jó baktériumok rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek védenek a gyulladástól, táplálják a bélfalat, és erősítik az immunrendszert. Ha rostszegényen étkezel, a hasznos baktériumok meggyengülnek, a kórokozók pedig könnyebben elszaporodnak.

4. Felesleges antibiotikumok – a bélflóra rémálma

Az antibiotikum fontos és akár életmentő lehet – de csak akkor, ha tényleg indokolt a használata. Ha minden megfázásra vagy torokkaparásra rögtön antibiotikumot szedsz, nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is kiirtod. A bélflóra ilyenkor akár hónapokra is felborulhat, ami megnöveli a gombás fertőzések, az emésztési zavarok, sőt az autoimmun betegségek kockázatát. Antibiotikum után mindig gondoskodj a bélflóra regenerálásáról – például probiotikumokkal és rostban gazdag étrenddel.

5. Rendszertelen és kaotikus étkezés – a belek sem szeretik a káoszt

Az emésztőrendszer szereti a rendszert. Ha hol koplalsz, hol habzsolsz, ha össze-vissza eszel, ha gyorsan, szinte rágás nélkül falsz, azzal megzavarod az emésztést és a bélmozgásokat. A rendszertelenség előbb-utóbb gyulladásokhoz, puffadáshoz, felszívódási problémákhoz vezethet. Próbálj lehetőleg mindig ugyanabban az időben, nyugodtan étkezni, és rágj meg jól minden falatot. Ez nem csak a bélrendszerednek, hanem az idegrendszerednek is jót tesz.

6. Unalmas étrend – ha mindig ugyanazt eszed, a bélflórád is kiüresedik

A bélrendszered akkor működik jól, ha változatos és tápanyagokban gazdag étrendet biztosítasz számára. Ha mindig ugyanazokat az ételeket fogyasztod, legyen az bármilyen „egészséges”, a bélflórád elszegényedik, az egyensúly felborul, és a baktériumdiverzitás csökken. Törekedj színes, szezonális alapanyagokból álló étrendre, hogy a jó baktériumok minél változatosabb tápanyagforráshoz jussanak.

Forrás: Glamour

Gyakran tapasztalsz zsibbadást, végtaggyengeséget vagy szokatlan izomgyengeséget? Légzési nehézségek is társulnak a tüneteidhez?

Vedd komolyan a jeleket – akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegség, a CIDP is állhat a háttérben. Erre hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A CIDP egy autoimmun betegség, amely során a szervezet megtámadja a saját idegeinek burkolatát. Ha későn ismerik fel a betegséget, a károsodás visszafordíthatatlan lehet. A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek: először csak fáradékonyságot, majd egyre fokozódó izomgyengeséget, zsibbadást, bizonytalan járást és izomsorvadást észlelhetsz.

A betegség lehet folyamatosan romló lefolyású, vagy visszatérő rosszabbodási időszakokkal tarkított. Az alsó és felső végtagok szimmetrikus gyengesége és érzészavara jellemző, leginkább a kéz és a lábszár izomzata érintett – ez jelentősen rontja az íráshoz, fogáshoz vagy járáshoz szükséges mozgásokat.

A pontos diagnózishoz neurológiai vizsgálatokra van szükség: a tünetek alapján felmerülő gyanút laboratóriumi és műszeres vizsgálatok – például gerincvíz-analízis, EMG és ENG – igazolják. Ezek megmutatják, mekkora mértékű az idegek károsodása, és segítenek felmérni a betegség előrehaladottságát is.

A terápia célja a gyulladás csökkentése és az idegrendszeri károsodás megfékezése. Három fő kezelési mód létezik: intravénás immunglobulin, szteroid gyulladáscsökkentők vagy plazmacsere (plazmaferezis).

A teljes cikket itt olvashatod el.

Ábel Anita, a színésznő és televíziós műsorvezető, akit évtizedek óta ismerünk a képernyőről, ma már egészen más szerepben tűnik fel. A reflektorfényt részben lecserélte a jógaszőnyegre, a stúdiót pedig egy bensőségesebb, elmélyültebb térre: a belső útra, amit a jóga jelent számára.

Anita több mint egy évtizede, 13 éve kezdett el jógázni, ám az igazi fordulópont akkor érkezett el, amikor 48 évesen elvégezte a jógaoktatói tanfolyamot. Ez a döntés nemcsak testi, hanem szellemi-lelki megújulást is hozott számára.

A mozgásformán keresztül új kapcsolatba került a testével. Korábban gyakran diétázott, küzdött az önelfogadással, ám a jóga megtanította számára, hogyan éljen harmóniában saját magával – nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is.

„Régen küzdöttem a testemmel. A jóga segített abban, hogy ne harcoljak ellene, hanem értsem meg” – vallotta be egy interjúban.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Anita Ábel (@abel.anita) által megosztott bejegyzés

Gondoltál már arra, hogy az a teljesen hétköznapi mozdulat, amikor a telefonodat a füledhez emeled, valójában sokat elárulhat az agyműködésedről? Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az agyi dominancia – vagyis az, hogy melyik agyféltekénk az aktívabb – összefüggésben áll azzal, melyik kezünkkel vagy fülünkkel telefonálunk.

Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled. Talán csak a megszokást tükrözi, de az is lehet, hogy egy mélyebb idegrendszeri beállítottságra utal.

A legtöbb embernél a jobb kéz domináns, és ezzel együtt általában a bal agyfélteke az uralkodó – ez az oldal felelős a beszédértésért, a nyelvi feldolgozásért, a logikus gondolkodásért és az elemző képességekért. Nem véletlen tehát, hogy

hiszen az onnan érkező hanginformációkat a bal agyfélteke dolgozza fel hatékonyabban.

Azok, akiknél a bal agyfélteke az aktívabb, általában:

- gyorsabban és precízebben dolgozzák fel a nyelvi információkat

- erősek az analitikus gondolkodásban, logikában és részletekre való fókuszálásban

- szeretik a rendszert, a szabályokat, az előre tervezhetőséget

- kommunikációjuk strukturált, világos

- könnyebben boldogulnak matematikai vagy nyelvi feladatokkal.

Inkább jobb fülükhöz tartják a telefont, mert ez közelebb áll agyi feldolgozásuk módjához.

Azokra, akiknél a jobb agyfélteke a domináns, a következők jellemzők:

- erősebb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, jól olvasnak mások testbeszédéből, hangszínéből

- gyakran kreatívak, művészi hajlamúak, vizuálisan érzékenyek

- inkább az összefüggéseket és a nagy egészet látják meg a részletek helyett

- jobban jellemző rájuk a spontaneitás, kevésbé ragaszkodnak a szabályokhoz

Inkább a bal fülükhöz tartják a telefont, mivel a jobb agyfélteke így könnyebben aktiválódik.

Ez a preferencia különösen azoknál mutatkozik meg, akik érzelmileg erősen reagálnak mások mondanivalójára, és a telefonhívás során nemcsak a szavakra, hanem a hanghordozásra, érzelmi árnyalatokra is érzékenyek.

Érdekes, hogy a beszédértés és a hallott szöveg értelmezése agyféltekei szinten is aszimmetrikus. A bal agyfélteke gyors, precíz és részletező – a szó szerinti tartalom a fontosabb számára. A jobb agyfélteke viszont a kontextusra, hangszínre, hangsúlyra és rejtett jelentésekre érzékenyebb – így, ha egy beszélgetés mögött sok a kimondatlan, ez a félteke aktívabb lesz.

Forrás: Bien.hu