ÉLETMÓD

A 9 legjobb dolog, amit januárban megtehetsz, hogy csökkentsd az Alzheimer-kór kockázatát

Felejtsd el az irreális újévi fogadalmakat – próbáld ki inkább ezeket az egyszerű életmódbeli változtatásokat.

Megosztom
Link másolása

Ha valóban szeretnél jobban vigyázni magadra 2025-ben, itt az ideje elfelejteni az irreális újévi fogadalmakat. Ezt javasolja Natalie Mackenzie kognitív rehabilitációs terapeuta, a Brain Injury Therapist szakértője.

A nagy vállalások helyett inkább kisebb, reális célokra koncentrálj, amelyek segítenek megőrizni az agyad egészségét.

Ezzel nemcsak a memóriaproblémák kialakulását előzheted meg, hanem csökkentheted az Alzheimer-kór – a leggyakoribb demenciatípus – kockázatát is.

Sokan azt hiszik, nem tehetnek semmit a kockázat csökkentése érdekében, pedig a bizonyítékok szerint életmódunk jelentős hatással lehet az agyunk egészségére.

Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kizárhatjuk a kockázatot – vannak dolgok, amiken nem tudunk változtatni –, de számos gyakorlati lépést tehetünk a kognitív egészség érdekében.

Íme, a szakértők szerint a legjobb dolgok, amiket már januárban megtehetsz, hogy éles maradjon az elméd:

1. Mozogj rendszeresen

Felejtsd el a zsúfolt edzőtermekben eltöltött órákat – próbálj ki inkább rövid, intenzív mozgásokat! „Tervezd be a naptáradba a napi 20 perces edzéseket” – javasolja Natalie.

„A gyors, rövid edzések – legyen szó biciklizésről, kocogásról vagy úszásról – rendkívül jótékony hatással vannak az agyra.

Kutatások szerint az aktív életmódot folytatók agya sokkal jobban működik, mint azoké, akik mozgásszegény életet élnek.”

Sőt, tanulmányok azt mutatják, hogy a rendszeres testmozgás akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Az Alzheimer’s Research UK szerint, ha mindenki fizikailag aktív lenne, 100 emberből 2-vel kevesebben betegednének meg.

Egy milánói kutatás kimutatta, hogy 10-30 percnyi intenzív mozgás ugyanolyan hatékony lehet, mint egy hosszú, megterhelő edzés.

Dr. Clara Doran, az NHS orvosa szerint már egy 20 perces séta is növeli az agy vérellátását, javítja a közérzetet, és csökkenti a stresszt.

„Legyél következetes és reális a céljaiddal” – teszi hozzá Natalie. „Tűzz ki heti három-négy 20 perces edzést, és az agyad hálás lesz érte.”

2. Társasági élet az egészségért

Miért ne vonnád be a barátaidat a mozgásba? Natalie szerint: „Ha magányos tevékenységek helyett csoportos programokat választasz, az szintén segíthet az agyad egészségének megőrzésében.”

Az Age UK adatai szerint

a magányos emberek esetében 25%-kal nagyobb az esély a demencia kialakulására. Az elszigeteltség, amely gyakran összefügg a magánnyal, jelentős kockázati tényező.

„Kombináld a testmozgást a társasági élettel, így dupla hasznot húzhatsz” – mondja Natalie. „Egy közös séta, csoportos aerobik vagy biciklizés nemcsak szórakoztatóbb, de az agynak is jót tesz.”

3. Pihenj többet

Az alváshiányt rendszeresen összefüggésbe hozzák a demencia kialakulásával. Egy amerikai kutatás szerint azok, akik rosszul alszanak, kétszer nagyobb eséllyel betegednek meg, mint akik 7-8 órát pihennek éjszakánként.

A londoni University College kutatása szerint

azoknál a középkorúaknál, akik kevesebb mint 6 órát alszanak, 37%-kal nagyobb a későbbi demencia kockázata, mint azoknál, akik legalább 7 órát alszanak.

„A rossz alvás az egyik legnagyobb veszélytényező tényező a kognitív hanyatlás esetében” – mondja Dr. Doran. - „Fontos, hogy jó alvási rutint alakíts ki: csökkentsd a képernyőidőt lefekvés előtt és teremts nyugodt környezetet.”

4. Engedd el a multitaskingot

Dr. Doran szerint a multitasking nem hatékony: „Szeretünk azt hinni, hogy több dolgot egyszerre is elvégezhetünk, de valójában csak megosztjuk az agyunk kapacitását. Ez növeli a stresszt és hosszú távon káros hatással van.”

Egy kutatás szerint a stresszes élethelyzetek akár 4 évvel is „öregíthetik” az agyat.

Dr. Doran szerint a stressz szintjét hatékonyan csökkentheted, ha egyszerre csak egy feladatra koncentrálsz.

„Ez sokkal jobb az agyadnak, és segít jobban kezelni a stresszt” – mondja.

„Mindig online állapotban vagyunk, legyen szó e-mailek ellenőrzéséről vagy a közösségi média böngészéséről. De ha akár csak 10 percre, vagy egy órára offline leszel, az csodákat tesz az agyaddal” - mondja Dr. Doran.

Tipp: Csinálj valami szórakoztatót, ami örömet okoz! Hallgass zenét, sétálj egyet, vagy próbálj ki egy új receptet. Az ilyen tevékenységek fokozzák a kreativitást és csökkentik a stresszt.

5. Figyelj az egészséges testsúlyra

„Az étrend nagy szerepet játszhat az agy egészségében” – állítja Natalie.

Az Alzheimer’s Society szerint

ha 35 és 65 év közötti életkorban hízik el valaki, azzal 30%-kal növelheti a demencia kockázatát,

emellett a túlsúly olyan tényezőkkel is összefügg, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, a társadalmi elszigeteltség és a mozgásszegény életmód.

„Azok, akik sikeresen leadtak felesleges kilókat, arról számoltak be, hogy javult a memóriájuk, jobban tudtak koncentrálni, és a döntéshozási képességeik is fejlődtek” – tette hozzá Natalie.

6. Táplálkozz színesen

Nem csak a fogyás számít. Bizonyos ételek különösen jót tesznek az agy egészségének. Natalie a következőket ajánlja:

- Zöldségek

- Gyümölcsök

- Magvak és diófélék

- Halak

- Egészséges olajok

A kutatások szerint egy marék dió naponta 17%-kal csökkentheti a demencia kockázatát.

Ezen kívül a vörösborban és az étcsokoládéban található flavonoidok akár 28%-kal is javíthatják az esélyeidet a demenciával szemben.

7. Hobbik az agy frissességéért

Dr. Doran szerint a hobbik is segítenek fenntartani az agy frissességét és kiegyensúlyozottságát. „Ne tölts órákat a tévé előtt – kezdj valami hasznosat az időddel” – tanácsolja.

Egy 2018-as tanulmány kimutatta, hogy

napi négy óránál több tévénézés 24%-kal növeli a demencia kockázatát, mivel „passzív tevékenységnek” számít.

A hobbi lehet a festés, a zenetanulás vagy kertészkedés. A tánc például kifejezetten jótékony hatású: egy tanulmány szerint hat hónapnyi társastánc jobban javította az idősebbek állapotát, mint a futópadon való séta.

8. Kevesebb kütyüzés

Az éjszakai telefonozás nem csak az alvást, de a bioritmust is felboríthatja. „A képernyők kék fénye rossz hatással van az alvásra és a cirkadián ritmusra” – mondja Dr. Doran. „Cseréld le a képernyődet egy jó könyvre vagy nyugtató zenére.”

Egy 462 524 ember részvételével készült tanulmány szerint a napi 4 óránál több kütyühazsnálat növeli a vaszkuláris demencia és az Alzheimer-kór kockázatát.

9. Vizsgáltasd ki magad

„Az időskori kognitív hanyatlás az egyik legfélelmetesebb dolog” – mondja Natalie. „Azonban ha rendszeresen ellenőriztetjük magunkat – akár online kognitív tesztekkel, akár a háziorvosunknál –, lehetőségünk van időben felismerni a problémát.”

A korai felismerés lehetőséget ad a hatékony kezelésekre vagy egyszerűen csak megnyugtató, ha tudod, hogy nálad minden rendben van.

Ezekkel az egyszerű lépésekkel nemcsak az agyad egészségét őrizheted meg, de a mindennapjaid is kiegyensúlyozottabbak lesznek.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Ha ezt csinálod a lábujjaiddal, sokat javíthatsz a szíved egészségén!
Adunk 5 meglepő tippet, amivel kicsit felturbózhatod a szív- és érrendszeredet.

Megosztom
Link másolása

Az American Heart Association (AHA) szerint az Egyesült Államokban már 1924 óta vezető halálokok a szívbetegség, és a következő 30 évben valószínűleg tovább romlik a helyzet a magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás terjedése miatt. Persze szinte mindenki tudja, hogy érdemes „normálisan” étkezni (értsd: kevesebb ultrafeldolgozott kaja) és rendszeres mozgás.

De kiderült, hogy vannak kevésbé köztudott, néha egész mókás trükkök is, amik jót tesznek a szívednek – és úgy általában a légzésednek is.

Karen Stockdale szerint a jó légzésnek iszonyú nagy szerepe van a szív és tüdő optimális együttműködésében. „A tüdő és a szív együtt dolgozva szállítja az oxigént a testedben, szóval minden, ami segít a tüdődnek, az a szívednek sem árt” – mondja Karen a NewYorkPost szerint.

Íme öt meglepő, hétköznapi szokás, amivel akaratlanul is dobsz egy kicsit a kardiovaszkuláris egészségeden:

1. Mozgasd a lábujjaid! (Igen, nem vicc)

Napi több órás egyhelyben ülés helyett (vagy közben) 30 másodpercnyi lábujjmozgatás óránként már segít felpezsdíteni a vérkeringést, csökkentve a vérrögképződés esélyét és segítve az oxigén áramlását. Ráadásul olyan pofonegyszerű, hogy még a Zoom-meeting alatt is simán megy.

2. Tartsd egyenesen a gerinced

A görnyedt ülés nemcsak a hátadat gyilkolja, de a mellkasi régió összenyomásával csökkenti a tüdőkapacitást, és nehezebb lesz levegőt venni. A szervezeted így kevesebb oxigént kap, a szívednek pedig többet kell melóznia, hogy a kevesebb „anyagból” gazdálkodjon.

Ha viszont szépen kihúzod magad (ne feszesen, csak épp ne csuklódj össze), a tüdőd jobban tud tágulni, több friss levegő jut be, és kevesebb stressz éri a kardiovaszkuláris rendszert. Magyarul húzd ki magad, és a szíved is boldogabb lesz.

3. Nevess (rengeteget)

A röhögésről régóta tudjuk, hogy remek stresszoldó, és aki kevesebbet stresszel, annak bizony a szíve is egészségesebb.

Egy kis röhögés nemcsak az agyadnak és a lelkednek, hanem a tüdődnek is jót tesz:

mélyebbet lélegzel, jobban pörög az oxigéncsere, és a vérnyomásod is lejjebb mehet tőle.

Stockdale szerint a nevetés során a rekeszizmok és a hasizmok erősen összehúzódnak, ami „kicsavarja” a tüdőt, több levegőt kipréselve, majd több friss oxigént beszippantva. Ez megdobja a keringésedet is. Nem mellesleg különféle tanulmányok szerint a jókedv simán csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

4. Gyakorold a hálát (komolyan)

Nem, ez nem valami new age maszlag, hanem egy tudományosan is vizsgált módszer a stressz csökkentésére. És ha csökken a stressz, a szervezetben (legfőképpen a légzési és keringési rendszerben) is kevesebb a gyulladás, ami hosszú távon a szívednek is jót tesz.

Egy 2012-es kutatás kimutatta, hogy akik rendszeresen írtak hálaleveleket, boldogabbak lettek, és nagyobb elégedettségről számoltak be. Egy 2003-as kísérlet szerint pedig azok, akik egyszerűen csak listázták, miért hálásak, összességében jobban érezték magukat a bőrükben. A lényeg a tudatosság: írd össze, miért vagy hálás (legyen szó az egészségedről, a barátaidról vagy az aznapi finom kávéról). Jobb kedv = alacsonyabb stressz = boldogabb szív.

5. Próbáld ki a „csücsörítős légzést”

Leegyszerűsítve: lélegezz be a megszokott módon, majd lassan fújd ki a levegőt összecsücsörített ajkakkal, mintha szülinapi gyertyát akarnál elfújni, de nem sietnél sehová.

Ez a technika lassítja a légzést, és megakadályozza, hogy a légutak idő előtt „bezárjanak”.

Több ideje lesz az oxigénnek, hogy bejusson a véráramba, és a szén-dioxid is könnyebben tud távozni.

Stockdale szerint így a szívednek sem kell megszakadnia, hogy ugyanazt a mennyiségű oxigént eljuttassa a test különböző pontjaira. Gondolj rá úgy, mint egy apró trükkre, amivel csökkentheted a szíved terhelését.

Persze ezek egyike sem helyettesíti a normális, egészséges étrendet és a rendszeres testmozgást (meg az orvosi tanácsot se), de ha legközelebb azon kapod magad, hogy unottan görnyedsz a monitor előtt, emeld fel a fejed, mozgasd meg a lábujjaidat, nevess egy jót, írj egy-két sort a hálanaplódba, aztán fújj egyet csücsörítve – a szíved hálás lesz érte. És lehet, hogy hosszútávon te is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Soha ne használj ecetet ennek az 5 dolognak a tisztítására – kérik a szakemberek
Az ecet sokoldalú, természetes tisztítószerként ismert, bizonyos esetekben több kárt okozhat, mint hasznot.

Megosztom
Link másolása

Az ecet sokoldalú, természetes tisztítószer, amely képes eltüntetni a makacs penészt, vízkövet, vagy akár új életet adni a durva tapintású törölközőknek is. Ugyanakkor nem minden felületre használható az ecet savas tulajdonságai miatt – néhány esetben kifejezetten káros is lehet.

Egy takarítási szakértő elmondta, melyik öt háztartási dolgot nem szabad ecettel tisztítani.

„Bár az ecet sokoldalú és hatékony tisztítószer, vannak olyan felületek, amelyekre kifejezetten tilos használni, mert károsíthatja azokat”

– magyarázta.

1. Szőnyegfoltok

A szőnyegfoltok bosszantó problémák, de az ecet nem a legjobb megoldás ezekre.

Sőt, az ecet bizonyos foltokat „rögzíthet” a szőnyeg szálai között, vagy a szőnyeg színét is kiszívhatja.

Helyette itt egy természetes megoldás: keverj össze egy rész szódabikarbónát három rész vízzel, vidd fel a foltra, hagyd megszáradni, majd porszívózd fel. Ha ez sem működik, érdemes kifejezetten szőnyegtisztító terméket használni vagy követni a gyártó tisztítási útmutatóját.

2. Festett felületek

Ahogy az ecet károsíthatja a szőnyegeket, úgy a falak festését is veszélyeztetheti, akár le is marhatja a festéket. Ehelyett szappanos víz vagy kifejezetten festett felületek tisztítására készült termék használata ajánlott.

3. Szilikon tömítések

Sokan ajánlják az ecetet és a fehérítőt a fürdőszobai penész ellen, sőt, a szilikon tömítések penészes foltjainak eltüntetésére is, de ezek az anyagok hosszú távon károsítják a szilikont.

„Az ecet idővel lebontja a szilikont”

– mondta a szakértő.

4. Fugák

A szilikon tömítésekhez hasonlóan az ecet a fugákat is kikezdheti, mert „lebontja és roncsolja” az anyagot.

A szakértő inkább a szódabikarbóna és víz keverékét ajánlja a fugák tisztításához, vagy a kereskedelmi forgalomban kapható fugatisztítót.

5. Műanyag edények

Bár az ecet nem károsítja a műanyagot, erős illata megmaradhat az ilyen edényekben, és hatással lehet az étel ízére, amit később bennük tárolsz.

„Az ecet szaga beleeszi magát a műanyagba, és befolyásolhatja az ételek ízét”

– figyelmeztetett a szakértő.


Megosztom
Link másolása

Ajánljuk

ÉLETMÓD
A Rovatból
Brutálisan szép és hatalmas virágokat hozhatnak az orchideáid – ha ezt az egy dolgot betartod
Így lesznek élénkebbek és nagyobbak az orchideáid: ez a legfontosabb teendő, amit sokan elfelejtenek!

Megosztom
Link másolása

Az orchideákra könnyű rákattanni: csodás, színpompás virágaik és viszonylag egyszerű gondozásuk miatt már régóta a lelkes (vagy épp csak botladozó) hobbikertészek kedvencei.

A kezdők körében kifejezetten népszerűek, de a számtalan faj és hibrid közül ma már bárki megtalálhatja a neki tetsző típust – és még profinak sem kell hozzá lenni. Persze ha valaki valóban nagyobb és élénkebb virágokra vágyik, valamivel több kell, mint egy napsütéses ablakpárkány.

„Az orchideák gyakran azért szenvednek, mert nem éppen olyan körülmények közt tartják őket, mint ahonnan erednek”

– mondja Monique Kemperman, a The Joy of Plants szakértője. Szerinte a megfelelő gondozás és környezet kulcsfontosságú ahhoz, hogy egész évben gyönyörű virágpompát varázsoljunk otthonra.

„Egyszerű megoldás lehet, ha reggelente finoman, langyos (szűrt) vízzel permetezed meg a növényt”

– mondja a szakértő, de a leveleken ne maradjon sokáig víz, nehogy megjelenjenek a gombák.

További trükkök a szép orchidea virágokért:

1. Használj speciális, orchideáknak való tápoldatot

A kiegyensúlyozott, orchideákhoz kifejlesztett tápoldat gondoskodik a növények virágzáshoz szükséges plusz tápanyagokról. „A növekedési időszakban fontos a trágyázás, ez serkenti a nagyobb és élénkebb virágok kialakulását” – magyarázza a szakértő.

2. Ne tartsd se túl meleg, se túl hideg helyen

Számít a hőmérséklet is: ha túlságosan rásüt a nap vagy fázik, attól csak nyűgös lesz a növény. Valamint nagyon nem mindegy, milyen közegbe ülteted: „Kerüld a sima virágföldet! Sok orchidea akkor érzi jól magát, ha fakéreg- vagy mohás közegben gyökerezhet.”

3. Időnként ültesd át és ellenőrizd a gyökereket

Tavasz a legjobb időszak az átültetésre, amit kb. kétévente érdemes megejteni. Ilyenkor ellenőrizd a gyökereket: az egészséges gyökérzet alapfeltétele a szép, élettel teli virágoknak.

4. Figyelj a páratartalomra

Az orchideák alapvetően trópusi környezethez szoktak, így a megfelelő páratartalom is kell nekik. Persze sokan bíznak a lakás általános klímájában, de ha száraz a levegő, érdemes rásegíteni.

Tegyél kavicsot és vizet egy sekély tálcára, arra helyezd az orchideát – ahogy elpárolog a víz, kellemesen párás mikroklíma alakul ki - írta az Express .

Ha mindezeket betartod, jó eséllyel megkaphatod azt a semmihez sem fogható virágpompát, ami miatt az orchideák ekkora sztárok a szobanövények között. És hát ki ne akarna hatalmas, vibráló szirmokkal büszkélkedni? Hozz egy kis trópusit a nappalidba!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
3 egyszerű hack, amivel lelassíthatod az öregedést – ebből 2 teljesen ingyen van
Próbáld ki, nyerhetsz vele néhány boldog, egészséges évet!

Megosztom
Link másolása

Jó hír a hallimádóknak: egy friss kutatás szerint a megfelelő mennyiségű hal beépítése az étrendbe fiatalon tarthat, hála a halakban található Omega–3 zsírsavaknak. Ráadásul, ha ezt a módszert két másik teljesen ingyenes hackkel kombinálod, még jobb hatást érhetsz el.

A Zürichi Egyetem szakértői időskorúakat teszteltek:

a legalább napi 1 gramm Omega–3-at fogyasztó 70 felettiek biológiai életkora – vagyis a „testi órájuk” – átlagosan négy hónapot késett három év elteltével.

Ez nagyjából egy adag halolaj-kapszulának vagy körülbelül 100 gramm lazacnak (vagy makrélának, tonhalnak, hekknek) felel meg. Omega–3-at persze nem csak halból lehet szerezni, a dió és a lenmag is jó barátunk ebben a témában.

Miért ekkora csoda ez az Omega–3?

A kutatók szerint segít megvédeni a DNS-t a korral járó károsodástól, és különösen fontos a szem és az agy működéséhez. Mivel a testünk magától nem állítja elő, muszáj kívülről pótolni.

Ha kombózod a napfénnyel és a mozgással

Az Omega–3 önmagában is szuper, de a kutatás megállapította, hogy D-vitaminnal és rendszeres testmozgással összeadva még hatásosabb.

A trió együttesen jelentősen csökkentette a rák kockázatát és a fizikai leépülés esélyét is a vizsgálat három éve alatt.

A tudósok szerint a három módszer különböző, de egymást erősítő módon hat a testre.

Oké, de hogyan jusson hozzád a D-vitamin?

A napfény a legegyszerűbb forrás (de azért légy óvatos a leégés miatt), és persze vannak étrend-kiegészítők is.

Magyarországon az őszi-téli hónapokra amúgy is ajánlott a D-vitamin pótlása.

Egyébként az olajos halak újra a sztárok, mert abban is akad bőséggel D-vitamin. De ha nem szereted a halat, a vörös hús, a tojássárgája vagy a dúsított élelmiszerek is segíthetnek.

És a mozgás?

A kutatók mindössze heti 3x30 perc otthoni edzést teszteltek az alanyaikon. Meglepő, de ennyinek is érezhető hatása volt. A rendszeres testmozgás már régóta bevált módszer a hosszabb élethez (mindenféle halálozási ok kockázatát csökkenti).

Mit mondanak a szakik?

Sokan azért szkeptikusak, mert nincs aranyszabály a biológiai életkor mérésére – vagyis nem olyan egyértelmű, hogy ez a négy hónap mit jelent pontosan élethosszban. Kevin McConway, az Open University professzora rámutatott, hogy a kutatók négyféle „biológiai órát” mértek, de hogy ezek a mutatók hogyan befolyásolják a tényleges túlélést, az még kérdés.

Mások viszont, mint például Mary Ni Lochlann a King’s College Londonból, nagyon izgatottak az eredmények láttán, még ha szerény is a változás.

Szerinte ráadásul ez egy egyszerű, olcsó módszer, ami tényleg belefér a hétköznapokba – főleg, ha egyébként is szereted a halat, a napsütést és a kicsit több mozgást.

Szóval, ha jót akarsz magadnak, vedd elő Lajos Mari halas receptkönyvét, kaja után menj ki a napra (legalább amikor néha süt), és mozogj párszor egy héten. Hátha tényleg nyersz vele néhány boldog, egészséges évet.


Megosztom
Link másolása