Connect with us

“Döntsd el végre, hogy kellek-e” – levél a pasimhoz, aki csak félig a pasim

Fotó: Pexels

LOVE

“Döntsd el végre, hogy kellek-e” – levél a pasimhoz, aki csak félig a pasim

Tudod, elegem van abból, hogy még mindig nem tudom, járunk-e. ÚGY IGAZÁBÓL.

Kedves Fél-Pasim!

Ugye, milyen hülyén hangzik? Még leírni is ciki. De hát ez van. Azért írok neked, mert még mindig nem tudom, hogy kint vagy, vagy bent. Mármint ebben a kapcsolatban. Mert úgy látom, a szexben már elég jól el tudod dönteni.

Tegnap este megint rám írtál. “Ébren vagy?” Csak ennyit. Egy éve, minden ilyen odavetett kérdésedre azonnal válaszolok. De tegnap nem. Félredobtam a telefont, az oldalamra fordultam, és elaludtam.

Egy évig tűrtem, hogy élvezd egy párkapcsolat minden előnyét, velem, anélkül, hogy bármilyen “hátrányát” – ezen az odafigyelést, az áldozathozatalt, a konkrét segítséget, vagyis a társként való funkcionálást értem – felvállaltad volna.

Jöttél, amikor ráértél. Szexeltünk, amikor akartad. Órákig panaszkodtál a hülye főnöködre, a nehéz eset szüleidre, amikor arra volt szükséged. Éjszakai, részeg üzenetekkel bombáztál, én meg örültem, hogy gondolsz rám. Ja, totál beállva tényleg eszedbe jutottam.

Azért írok most, mert itt az ideje, hogy dönts. Azt mondod, te mindig őszinte voltál hozzám. Te soha nem áltattál semmivel. Nem mondtad, hogy szeretsz. Aha, csak éppen állandóan tettél róla, hogy az életem része maradj, akkor is, ha én ki akartam szállni. Akkor a legjobban! Mert azt nem tűrted, hogy továbblépjek, akkor tepertél ám rendesen. Egészen addig, amíg vissza nem kaptál. Tényleg nem mondtad, hogy szeretsz, csak éppen azt, hogy megőrülsz értem – szex közben. Nem jöttél be az ajtón, de ki sem mentél rajta, ahogy mondani szokás. Csak ácsorogtál ott, és akadályoztad a forgalmat.

Soha nem éreztem, hogy teljesen felvállalsz. Csak kiélvezted, ami neked ebben jó volt.

Hát ennek most vége. Sajnálom, de nincs több elfecsérelni való időm. Azzal akarok csetelgetni, aki a valóságban is szakít időt rám. Aki elvisz moziba, kirándulni, akivel együtt főzhetünk vacsit, ücsöröghetünk a kanapén, “pizsamázhatunk” vasárnap délelőttönként. Aki akkor is itt van nekem, ha NEKEM van szükségem rá. Aki érzelmileg elérhető. Aki akkor is velem alszik, ha épp nincs szex. Aki felcipeli az ásványvizes kartont az emeletre, mert nekem nehéz. Aki bemutat a barátainak.

Egy társra van szükségem. Nem csak jóbarátra “extrákkal”. Ha úgy határozol, hogy mész, nincs harag, tényleg. Végülis én akartam így. Nem tolom rád a felelősséget az eddigiekért. De ha úgy döntesz, maradsz, akkor vége ennek a félig-lötyögős csiki-csukinak. Akkor nőj fel a feladathoz, és tedd oda magad. Akkor járjunk. Tényleg, valóban, felvállaltan, nyíltan.

Azt mondod, ez ultimátum? Hát persze, hogy az. Mert egy év után, a sok-sok szeretet, szex, figyelem, törődés után, amit kaptál tőlem, azt hiszem, megérdemlem. Nincs több mellébeszélés, félreugrás, maszatolás, lebegtetés, visszatámadás. Kérlek, dönts.

opnlttr

Még több LOVE

Hirdetés

Népszerű

Facebook

Hirdetés
Fel